Választási névjegyzékek: hiba hiba hátán

A névjegyzékbe való felvételi kérelmek beérkezésének visszaigazolására szólítottuk fel az NVI-t.

A választási irodáknak elvben szűk határidő áll a rendelkezésére a beérkező kérelmek elbírálására – ez azonban mit sem ér az interneten benyújtott kérelmek esetében, hiszen a kérelem benyújtója azt sem tudja igazolni, hogy kérelme beérkezett-e. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételüket kérő választópolgárok kérelmét olykor hallgatás övezi: megesik, hogy a kérelmet elutasításra sem méltatják, a választópolgár pedig újabb és újabb kérelmek küldésével vívhatja szélmalomharcát a bürokráciával, egészen a határidők leteltéig. A mulasztás vagy az informatikai rendszer áldozatául esett polgár így akár végül szavazni sem tud, ráadásul még jogorvoslattal sem élhet, hiszen nem tudja igazolni, hogy a kérelme elbírálására jogosult választási iroda egyáltalán megkapta kérelmét. A TASZ ezért kezdeményezte, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) alakítsa át úgy az informatikai rendszert, hogy minden választópolgár a jogorvoslat alapjául szolgáló hivatalos igazolást kapjon kérelme beérkeztéről. Így a választási irodákon is számonkérhető lenne a kérelmek elbírálása és a határidők betartása.

Közvetlenül választópolgároktól értesültünk róla, hogy több, az országgyűlési választásokon külföldön szavazni kívánó polgár nem kapott értesítést külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelmének elbírálásáról az illetékes helyi választási irodától a kérelem internetes, ügyfélkapus bejelentkezést nem igénylő felületen történő benyújtásától számított több hét elteltével sem.[1] Az interneten benyújtott, szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek bizonyára némi átfutási idővel jutnak el a kérelem elbírálásában illetékes helyi választási irodákhoz. Ez azonban nem indokolhatja a kérelem benyújtásától számított, egyes esetekben két hetet is meghaladó elbírálási időt, hiszen a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelmet más, szavazóköri névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmekhez hasonlóan az illetékes választási irodának a kérelem beérkezése napján, vagy ha az nem munkanap, az azt követő első munkanapon el kell bírálnia.[2] Az érintett választópolgárok azonban eddig nem értesültek kérelmük bármiféle elbírálásáról. Mivel a külföldön élő érintettek jellemzően e-mailes értesítési elérhetőséget is megadnak, azaz a kérelmük ügyében hozott döntésről azonnal értesíthetők, értesítésük hiánya azt jelzi, hogy (a) vagy valamilyen informatikai hiba, személyes mulasztás vagy visszaélés következtében a kérelmek el sem jutottak az illetékes választási irodákhoz, s ezért elbírálásukra nem is kerülhet sor; vagy (b) a szóban forgó kérelmek eljutottak az illetékes helyi választási irodákhoz, azonban ez utóbbiak túllépték a törvényben megszabott elbírálási határidőt, s ezzel jogsértést követtek el.

Mivel az ügyfélkapus azonosítást nem igénylő internetes kérelmezési rendszer semmiféle, a kérelem beérkezését hivatalosan igazoló bizonylatot nem állít ki, a kérelmező nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani még azt sem, hogy kérelmét benyújtotta. Ez jelentős visszaélési lehetőséget teremt az így benyújtott kérelmek figyelmen kívül hagyására. A visszaigazolás hiánya ugyanakkor a kérelmezési eljárás minden résztvevőjének teljes jóhiszeműsége mellett is – akár informatikai hiba, akár emberi mulasztás következtében – a választójog gyakorlásának meghiúsulásához, de mindenképpen költségesebbé válásához is vezethet. Ezentúl az ügyfélkapus azonosítást nem igénylő internetes felületen benyújtott kérelmek elbírálásában a választási irodákon a gyakorlatban nem kérhető számon az elbírálási határidő betartása sem a kérelem beérkezésének időpontjáról szóló igazolás hiányában.

A választópolgár esetlegesen hiába nyújt be újabb és újabb kérelmeket is az interneten – ahogy arra már van is példa –, így az internetes kérelmezés hiábavalóságát észlelve a választópolgár kénytelen tértivevényes postai küldeményként benyújtani egy újabb kérelmet. Ez mindenképp a választó költségeinek emelkedésével jár, ha pedig a postai küldemény nem érkezik be a kérelmezési határidő lejárta előtt az illetékes választási irodához, az a választójog gyakorlásának meghiúsulását eredményezi. Ráadásul ha a választópolgár a kérelmezési határidő közeledtével adja le kérelmét, már nincs ideje a figyelmen kívül hagyott kérelem helyett egy újabbat beadni, és esetleg nincs lehetősége még a szavazás időpontja előtt azonnali jogorvoslatért az illetékes választási bizottsághoz fordulni kérelme idejében történő elbírálásának érdekében.

Mindezek alapján kezdeményeztük, hogy a Nemzeti Választási Iroda az ügyfélkapus bejelentkezést nélkülöző internetes kérelem-benyújtás esetén a kérelem benyújtója kapjon visszaigazolást a kérelem beérkezéséről, amely megjelöli (1) a kérelem beérkezésének pontos dátumát és idejét, (2) a kérelmet érkeztetett választási irodát, (3) valamint a választási irodához beérkezett kérelmek iktatásáért felelős köztisztviselő nevét. Az informatikai rendszer mielőbbi korrekciója különösen fontos, hiszen az országgyűlési választások után a hamarosan megrendezésre kerülő európai parlamenti képviselők választása során is nélkülözhetetlen a választások tisztásága és az állampolgárok választójog-gyakorlásának biztosítása érdekében.

Update 1: újabb - a szavazóköri névjegyzékekkel kapcsolatos internetes kérelmezési eljárásban jelentkező - súlyos hiányosságról szereztünk tudomást.  Külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelem azzal az indokkal került elutasításra, hogy a születési helynél, amely egy vidéki nagyváros, a kerület nincs megadva, ezért a születési hely a kérelemben hiányosan szerepel. Az ügyfélkapus felületen ugyanakkor a következő információ szerepel: „Csak Budapest esetén adhat meg kerületet”. A Nemzeti Választási Irodának írt levelünket itt olvashatja.

Update 2: Dr. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnökének február 24-én és március 7-én kelt leveleinkre adott válaszát itt olvashatja.



[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 116. § (2) és 259. § rendelkezik ezen esetekben az illetékes helyi választási irodák értesítési kötelezettségéről.

[2] Ve. 113. § (1)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A független intézmények csődje

A múlt héten a magyar politikai közösség tagjait egyik hidegzuhany érte a másik után. Független intézmények, amelyek feladata éppen az, hogy az állam működésén az alkotmányosságot kérjék számon, egymás után adták bizonyságát annak, hogy ezt nem végzik el. A teljes vélemény innen tölthető le.

A Fidesz nem vállalja a választási regisztráció alkotmányossági vizsgálatát

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért tiltakozik az ellen, hogy a kormány ismét el akarja lehetetleníti egy alkotmányellenes intézmény alkotmánybírósági kontrollját.

„Szó bennszakad”: nehezített népszavazás, megszüntetett népi kezdeményezés

A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint az új szabályozás gyengíti a politikai részvételi jogokat és a demokráciát.