Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

Az Országgyűlésben jelenleg határozathozatalra vár a családok támogatásáról szóló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényeknek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos Fideszes és Soltész Miklós KDNP-s képviselők terjesztettek a plénum elé. A javaslat értelmében a családi pótlékot kettébontanák nevelési ellátásra (tanköteles kor eléréséig) és iskoláztatási támogatásra (tanköteles kortól). Ha a gyerek adott tanévben 50 tanóráról igazolatlanul hiányzik, az iskolaigazgató ezt jelezné a jegyzőnek, aki gyámhatóságként eljárva a gyermek védelembe vételével egyidejűleg – az előterjesztők eredeti javaslata szerint – elrendelte volna az iskoláztatási támogatás 100%-ának természetben történő nyújtását hat hónapra (ez később meghosszabbítható). Ilyen esetben az önkormányzat elkülönített számlájára befolyó iskoláztatási támogatás természetben történő felhasználásáról a jegyző által kirendelt eseti gondnok határozott volna. A Talabér Márta, Hirt Ferenc és Dr. Tapolczai Gergely Fideszes képviselők által előterjesztett kapcsolódó módosító indítvány indokolása szerint azért van szükség még ezeknél is szigorúbb szabályok bevezetésére – vagyis a családi pótlék határozatlan időre történő felfüggesztésére – mert: „(…) a másodlagos piacon a természetben nyújtott szolgáltatás terméke azonnal megjelenik, és értékesítésre kerül“.

Le kell szögezzük, a TASZ természetesen egyetért azzal: közös társadalmi érdek, hogy minden gyermek rendszeresen járjon iskolába és ott megfelelő színvonalú szolgáltatást, oktatást kapjon. A családi pótlék szabályainak megváltoztatása az igazolatlanul hiányzó gyermekekhez kapcsolódóan azonban e fontos kérdést szankcionáló jelleggel egyetlen elemre, a szülői felelősség-felelőtlenség kérdésére redukálja, miközben nem veszi számba a társadalmi talajvesztéssel, a befogadó iskolák hiányával, az esetleges pedagógusi felelősséggel, a korosztályos befolyásoltsággal, a gyermekjóléti és szociális szolgáltatások nem elégséges voltával összefüggő, a probléma kialakulásában szintén szerepet játszó egyéb elemeket.
A jelenlegi törvénytervezet nem tesz mást, mint kiszolgálja az elmúlt években hangsúlyosan teret nyerő társadalmi közvélekedéseket, amelyeknek egyik erős eleme az a vélt meggyőződés, hogy az iskolából sokat hiányzó gyermekek családjai jellemzően szegények, a szegények pedig: érdemtelenek a társadalmi segítségre, nem tudják a részükre nyújtott pénzbeli ellátásokat megfelelően felhasználni és felelőtlenek gyermekeikkel szemben. E vélekedésnek a jogalkotás oldaláról való alátámasztása, megerősítése szankcionáló jellege miatt tovább gyengíti a társadalmi kohézió, szolidaritás szálait.
Úgy az eredeti törvénymódosító javaslat szerinti modell, mint a családi pótlék felfüggesztését kilátásba helyező módosító javaslat ellen is számos szakmai érv hozható fel, amelyeket az előterjesztők talán nem is ismernek, hiszen javaslatukat a rohamléptű demonstratív politikai jogalkotás részeként mindenféle szakmai egyeztetést nélkülözve terjesztették az Országház elé. Ezek a szakmai ellenérvek röviden úgy összegezhetők, hogy a javaslatok pusztán szankcionáló jellegűek, miközben az iskolai hiányzások problémájának kezelése tagadhatatlanul igényel egyidejűleg pedagógiai, gyermekvédelmi, szociális, szakmaközi és fókuszált, komplex eszközöket.
A TASZ alkotmányossági szempontból is aggályosnak tartja a szóban forgó törvényjavaslatokat. A szociális ellátás természetbeni nyújtására vonatkozó indítvány a szülői jogok korlátozása illetve az eseti gondnok kirendelése kapcsán vethet fel alkotmányossági szempontból kritikát. A családi pótlék felfüggesztését javasoló indítvány pedig - amennyiben a Parlament megszavazza - szinte kizárt, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját: az indítvány értelmében ugyanis a települési jegyző olyan módon kapna jogkört a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) nyújtásának időtartam meghatározása nélküli felfüggesztésére, hogy semmiféle rendelkezés nem garantálja a határozat időközönként megtörténő felülvizsgálatát. Nem szabályozza továbbá a javaslat a felfüggesztés megszüntetésének kötelező eseteit. A javasolt szabályozás tehát semmiféle biztosítékot nem épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy a gyermek iskolába járása esetén a család az iskoláztatási támogatást haladéktalanul ismét megkapja, miközben az érintett családok egy része számára a családi pótlék a létfenntartás elengedhetetlen feltétele. Ez a helyzet álláspontunk szerint sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.
A mai napon írt levelünkben arra kértük az országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a T/21 számú törvényjavaslatra, és ehelyett alapos szakmai előkészítés után komplex intézkedés-csomagot dolgozzanak ki az iskolai hiányzások problematikájának kezelése céljából. Levelünket, amelyben érveink és javaslataink részletesebben kifejtésre kerültek, itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Diszkriminatív a miskolci lakásrendelet módosítása

A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.