Veszítettek a titkolózó pártok a bíróságon – komoly siker a pártfinanszírozás átláthatósága terén

Nyilvánosságra kell hoznia a parlamenti pártoknak, hogy az államtól mennyi hitelt kaptak, és ebből a pénzből milyen ingatlanokat vásároltak a működésükhöz. Olvassa el a mai döntésről szóló beszámolónkat!

Bújtatott pártfinanszírozás miatt a Társaság a Szabadságjogokért és a Figyelő beperelte a parlamenti pártokat, amelyek titkolták, hogy milyen feltételekkel vettek fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) és azt mire költötték. 2007-ben az Országgyűlés példás egyetértésben úgy döntött, hogy az államtól ingyen bérelt irodahelyiségeiket a pártok megvásárolhatják, és ehhez az állam segítséget nyújt az MFB-n keresztül.
A szerződéseket kikérő újságíró és a TASZ megkeresésére a pártok egy kivétellel nem reagáltak: az adatokat korrekt módon megküldő Magyar Demokrata Fórum kivételével mindegyik párt üzleti, illetve banktitokra hivatkozva tagadta meg az információk kiadását.
Az ellenkérelmek között egészen érdekes érvelésekkel is találkozhattunk: a szocialisták szerint ezek az adatok alkalmasak arra, hogy „rossz szándékú emberek ezzel visszaéljenek” és „egyes tisztviselők elleni rágalomhadjáratra”, politikai terrorizmusra. A KDNP pedig többek közt azért nem teljesítette az adatszolgáltatást, mert rendkívül takarékos gazdálkodást folytat, összesen egy fizetett alkalmazottal rendelkezik. Az SZDSZ-szel szemben a FIDESZ nem válaszolt érdemben a keresetre, és szabályszerű idézés ellenére is úgy gondolta, hogy nem szükséges megjelennie a bíróságon.  

A Fővárosi Bíróság 2009. december 3-án tartott tárgyalásán elfogadta a TASZ jogászainak érvelését, és megállapította, hogy nyilvánosságra kell hozni az adatokat, mert itt állami hitelről van szó, amelyért az állam a saját bankja felé vállal kezességet, és amelyet állami tulajdon megszerzésére használtak fel a pártok. A bíróság elvi éllel rögzítette, hogy a pártfinanszírozás átláthatóságának követelménye felülírja a banktitok szabályait. A TASZ különösen fontosnak tartja, hogy a bíróság az érvelésünk nyomán kimondta az elsőfokú ítéletében, hogy banktitokra nem lehet hivatkozni közérdekű adatok vonatkozásában, mert a közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának és működtetésének garanciarendszere ilyen irányú jogértelmezést kíván meg. 

Ez a megállapítás a közpénzek nyomon követhetőségével kapcsolatos szabályok legnagyobb ellentmondását oldhatja fel. Az üvegzseb törvény néven elhíresült módosítás óta a közpénzek felhasználásának átláthatósága a főszabály, állami vagy uniós források használatával kapcsolatos adatok nem titkolhatóak el arra hivatkozva, hogy üzleti érdekeket sért a nyilvánosság. Ez a szabályozás kizárja az üzleti titok amúgy létező és működő intézményére alapított titkolózást. A bölcs jogalkotó azonban elfeledkezett a banktitokról. A jelenlegi szabályozást az állam titokmániás képviselői úgy értelmezték, hogy míg üzleti titkai nem lehetnek sem az államnak, sem a vele szerződő félnek, addig a banktitokról ez nem mondható el. (A banktitok az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménynél vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, és a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.)
Osztotta a bíróság a pártok alkotmányos jogállásával kapcsolatos véleményünket, miszerint a pártok a népakarat kialakításában és kinyilvánításában sajátos közvetítő szerepet töltenek be az állam és a társadalom között, és ezért amennyiben közérdekű adatot kezelnek, akkor egyéb közfeladatot ellátó szervek közé sorolható.
A TASZ komoly sikernek tartja a született döntést, amely a pártoknak juttatott adóforintok felhasználásának ellenőrzését segíti elő. Amennyiben a döntés jogerőre emelkedik, lehetőség nyílhat a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tételére. Sajnos azonban nem lennénk meglepve, ha a politikusaink úgy döntenek, hogy megfellebbezik az ítéletet...
Itt megtekintheti az MSZP ingatlan adásvétel szerződéseit!
Itt megtekintheti a Fidesz ingatlan adásvételi szerződéseit!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.