Vesztettünk a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal szemben

A Legfelsőbb Bíróság tegnap, felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét. A KEHI jelentései továbbra sem kerülhetnek nyilvánosságra, és egyelőre nem tudjuk meg, hogy a kormányzati korrupció elleni tevékenység legfontosabb szerve milyen munkát végez, jelentéseivel mennyiben járul hozzá a korrupciós bűncselekmények visszaszorításához.

Az ítélet attól is elzárta a nyilvánosságot, hogy kiderüljön, mely szervek ellenállásán és milyen érdekek miatt buktak meg a közigazgatás korszerűsítését célzó kormányzati kezdeményezések.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a KEHI, amikor egy jelentést elkészít, majd a Kormány részére megküld, semmilyen döntést nem hoz saját hatáskörében, hanem csupán adatfeldolgozást végez, illetve ajánlásokat fogalmaz meg. A KEHI hiába birtokolja az igényelt jelentést, adatkezelőnek nem minősül. A jelentések tekintetében csak a Kormány adatkezelő, a Kormány rendelkezhet a jelentéssel.

Az adatkezelés és adatkezelő fogalmainak értelmezéséhez segítség az adatvédelmi törvényből:

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

A TASZ természetesen nem hagyja annyiban, hogy a KEHI jelentései teljesen hozzáférhetetlenek. A Kormánytól fogjuk kérni, hogy bocsássa azokat a jelentéseket rendelkezésünkre, amelyek alapján már döntések születtek, így döntés megalapozását szolgáló adatként már nem szükséges azokat a nyilvánosság elől elzárni.

A tárgyalásról készült videót itt tekintheti meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Per a gyülekezési törvény tanulmányért

Mint ismeretes, a kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára eredetileg három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése decemberre elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntése megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.

Győzött az információszabadság! – az ítélet jogerős

A TASZ másodfokon is pert nyert az Egészségügyi Minisztérium ellen közérdekű adatok eltitkolása miatt indított perében!

Felülvizsgálati kérelemmel fordultunk a Legfelsőbb Bírósághoz az AB-perben

A Fővárosi Ítélőtáblának az Alkotmánybíróság elleni perünkben hozott jogerős határozata ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettünk be a Legfelsőbb Bírósághoz.