Mit teszünk mi?

Abban, hogy egy társadalom mennyire befogadó vagy éppen kirekesztő, mindenkinek van felelőssége. A gyűlöletkeltő és kirekesztő megnyilvánulások mindenképp károsak, bárkitől érkezzenek is. De a legnagyobb felelőssége azoknak van, akiknek a hatalma is a legnagyobb. A rasszista vagy homofób kommentek a Facebookon nem összemérhetők azzal, ha a miniszterelnök vagy egy polgármester hergeli a cigány magyarok vagy az LMBTQ emberek ellen a többségi társadalmat. Ezért pereket, jogi eljárásokat indítunk az állami szervek képviselőinek gyűlöletkeltése ellen hazai és nemzetközi fórumokon, és jogi segítséget nyújtunk azoknak, akiket diszkrimináció ért. Emellett segítjük a rendőrség gyűlölet-bűncselekmények elleni munkáját is.

Azonban a társadalmi problémákat nem lehet kizárólag jogi eszközökkel megoldani, a lehetőségek korlátozottak. Az alábbiakban összeszedtük mindazt, amit a rendszerszintű gyűlöletkeltés ellen tettünk, vagy teszünk most is. Minden erőfeszítésünk ellenére sajnos időnként sikertelenül próbálkozunk, de ez gyakran a jogállam jelenlegi állapotát írja le.

Jogi segítséget nyújtunk az érintetteknek

2016-ban indítottunk pert a Miskolci Önkormányzattal, a Miskolci Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés 2011 és 2015 közötti szegény-és cigányellenes intézkedései miatt. 2019-ben a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati intézkedések viszont súlyosan jogsértőek voltak. Az ítélőtábla helybenhagyta az első fokon megállapított tízmillió forintos közérdekű bírságot is.

Miskolci antidiszkriminációs per

Az EBH a TASZ kérelmére indult eljárásban 2016-os döntésében megállapította, hogy Mezőkeresztes polgármestere a romákkal szembeni diszkriminációt valósított meg azzal, hogy a helyi lapban “Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” c. nyílt levelében arra kérte a lakosokat, hogy ha tehetik, más településről érkező roma nemzetiségű lakosoknak ne adják el ingatlanjaikat. A nyílt levél az önkormányzat honlapjára is felkerült. A hatóság bírságot szabott ki a polgármesterrel szemben, eltiltotta a jövőbeli hasonló jogsértésektől, továbbá kötelezte a tartalom honlapról történő levételére, helyette a hatóság határozatát közzé kellett tenni az önkormányzat honlapján.

Nyílt levélben zaklatta a romákat a polgármester

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kérelmünkre indult eljárásban megállapította, hogy Mezőkeresztes polgármestere a romákkal szembeni diszkriminációt valósított meg a helyi Krónikában megjelentetett, a lakossághoz szóló nyílt levelével.

Megnyert strasbourgi ügyeink

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején. A rendőrség szerint nem történt gyűlölet-bűncselekmény, Strasbourgban azonban nekünk adtak igazat, és megállapították, hogy a magyar államnak vizsgálnia kellett volna a rasszista indítékokat. Ez azért különösen fontos ítélet, mert a magyar hatóságok sokszor nem ismerik el a cigány magyarok ellen irányuló zaklatások rasszista indítékát, és ezáltal kevésbé súlyosan ítélik meg a gyűlölködő cselekedeteket, megnyilvánulásokat.

Strasbourg elmarasztalta Magyarországot egy rasszista bűncselekmény kapcsán

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

Ebben az ügyben maguk a rendőrök sértették meg roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait, majd pedig a magyar állam is azzal, hogy eltussolta a rendőrségi fogdán történt kényszervallatást. A 12 órás fogvatartás és a kihallgatás alatt brutálisan bántalmazták és megalázták őt azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle. A rendőrök azt mondták, hogy „nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz”. A strasbourgi bíróság szerint a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka.

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Pereket, jogi eljárásokat indítunk állami szervek gyűlöletkeltése ellen

Meseország mindenkié ügy

2020 őszén súlyosan homofób és gyűlölködő politikai megnyilvánulásokat generált a Meseország mindenkié című könyv megjelenése, amely különböző sérülékeny társadalmi csoportokat mutat be mesefigurákon keresztül gyerekek számára.

A kormánytagok homofób és alapjogsértő megnyilvánulásai miatt az ombudsmanhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultunk, ám a mai napig a biztostól reakció nem érkezett.

Orbán gyűlöletkeltő szavai miatt ombudsmanhoz fordult nyolc szervezet

Az alapjogi biztos fellépését várják civilek, mert alapjogokat sértő gyűlöletkeltésbe torkollott a társadalom perifériáján lévő csoportokat bemutató mesekönyv körüli vita.

A kormány 2020. október 8-i sajtótájékoztatóján az egyik propagandamédium arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy elfogadhatónak tartja-e a mesekönyv állítólagos bevezetését egyes óvodákban. A miniszter válaszában kijelentette: „Itt arról van szó, hogy a gyerekek előtt, vagy a gyerekek számára homoszexuális propaganda folytatásának van-e helye. És szerintem nincsen, sőt, szerintem itt azt érdemes megvizsgálni, hogy kiskorú veszélyeztetésének a bűncselekményi tényállása nem valósul-e meg. És, hogy ha igen, akkor a fenntartóval szemben büntetőeljárást indítani”.

A TASZ eljárást indított az EBH előtt, mert Gulyás Gergely nyilatkozata sértette a leszbikus, meleg és biszexuális emberek egyenlő emberi méltóságát, és kimeríthette az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatás tényállását. Az EBH még megszűnése előtt elbírálta az ügyet és elutasította a kérelmünket. Az elutasító határozatot megtámadtuk bíróság előtt, a közigazgatási per folyamatban van. (https://tasz.hu/cikkek/az-ebh-meltatlan-lekoszonese-a-gyulolkodo-miniszter-melle-allt-a-hatosag)

Az EBH méltatlan leköszönése: a gyűlölködő miniszter mellé állt a hatóság

Megszűnése előtt még elutasította az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) azt a kérelmet, amit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott be októberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter homofób, gyűlöletkeltő kijelentései miatt. A határozatot bíróságon támadtuk meg.

Gyöngyöspatai romákkal szembeni kormányzati gyűlöletkeltés

Orbán Viktor 2020. első Kormányinfóján beszélt a
gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt a jogellenesen elkülönítve oktatott cigány gyerekeknek megítélt kártérítésről. Azt mondta erről, hogy egy “etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”.

A kormány bosszújára nemcsak a szegregált roma gyerekek faragnak rá, de ők különösen

Visszaküldenék az iskolapadba a nagykorút, aki évekkel korábban azért indított pert, mert megalázóan bánt vele a tanár? Ilyen abszurd helyzeteket is szülhet a köznevelési törvény tervezett módosítása.

Közleményben hangsúlyoztuk: a pénz azoknak a gyöngyöspatai gyerekeknek jár, akiket az önkormányzat, majd a magyar állam által fenntartott iskola tudatosan jogellenesen, szegregáltan oktatott, ami egy nagyon súlyos jogsértés. A miniszterelnök mondatai a roma gyerekek családjait ingyenélőként bélyegezték meg, ezzel tovább fokozva a romákkal szembeni sértő előítéleteket, ami elfogadhatatlan az ország miniszterelnökétől. Pár hónappal később elfogadtak egy olyan törvénymódosítást, amely folytán a bíróságok az oktatási intézményekkel szemben indított személyiségi jogi perekben sérelemdíj helyett csak oktatási/képzési szolgáltatást ítélhetnek meg. A súlyosan problémás törvénymódosítás és a miniszterelnök gyűlölködő szavai miatt 23 civil szervezettel közösen az ombudsmanhoz fordultunk, akitől azóta sem kaptunk választ beadványunkra.

Nem várhat tovább – Kozma Ákosnak fel kell szólalnia a jogsértő tervezetek kapcsán

10 civil szervezet és informális csoport közös levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, amelyben arra kérik, hogy haladéktalanul álljon ki a kormány törvénymódosítási javaslatai által hátrányosan érintettek, köztük a gyermekek és az LMBTQI emberek alapvető jogaiért.

STOP - menekültellenes kormányplakát

A magyar kormány a 2018-as választások előtt országszerte plakátot helyeztetett ki, amelyen STOP tábla mögött menedékkérők láthatók. Szerintünk ezzel az ábrázolásmóddal a kormány megsértette a Magyarországon élő vagy itt tartózkodó sötétebb bőrszínű, más etnikumhoz tartozó emberek egyenlő bánásmódhoz való jogát. A plakát ugyanis azt az üzenetet közvetítette, hogy mindenkit, aki a képen ábrázolt emberekhez hasonló jellemzőkkel rendelkezik, meg kell állítani, az országon kívül kell tartani, mert veszélyt jelentenek az országra. Ezért az EBH-hoz fordultunk 2018 tavaszán, a hatóság azonban nem akarta elbírálni az ügyet, hatáskörének hiányára hivatkozva elutasította kérelmünket. Nem adtuk fel, azóta is perelünk azért, hogy bebizonyosodjon, jogsértőek voltak a plakátok. Két és fél évig pereskedtünk, míg a bíróság végleg kimondta, hogy az EBH alaptalanul utasította el a kérelmet, azt érdemben el kell bírálnia. Közben az EBH beolvadt az ombudsmani hivatalba, az ombudsmani hivatal pedig a kérelmünket 2021. áprilisában elutasította. A határozat ellen bírósághoz fordultunk, a közigazgatási per folyamatban van.

STOP Kormányzati Rasszizmus

A kormánnyal és a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulunk a menedékkérőket ábrázoló STOP táblás kormányplakát miatt.

Részt veszünk a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportban

2012-ben az Amnesty International Magyarországgal, a Háttér Társasággal, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával közösen megalakítottuk a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot. A munkacsoport azért dolgozik, hogy a rendőrség és a bíróságok hatékonyan tudjanak fellépni a gyűlölet-bűncselekmények ellen. A GYEM erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik, de mivel a gyűlöletkeltés, gyűlöletbeszéd sok esetben megelőzi az erőszakos cselekményeket, ezért sok anyagunkban, jelentésünkben szót ejtünk ezekről is.

Segítjük a nemzetközi szervezetek monitorozó munkáját

Az ENSZ rendszeresen felülvizsgálja, hogy áll az emberi jogok védelme a tagállamaiban. Ezután a világszervezet – az érintett civil szervezetek javaslatai alapján – ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak, hogy orvosolják a hiányokat, és azt is vizsgálja, hogy az előző ciklusban tett ajánlásokból mi valósult meg. A GYEM keretében rendszeresen küldünk árnyékjelentést az ENSZ-nek gyűlölet-bűncselekmény témában.

A magyar kormányt nem hatották meg az ENSZ ajánlásai

A fogyatékossággal élők és romák diszkriminációja, a gyermekvédelem, a gyűlölet-bűncselekmények és a civil szervezetek megbélyegzése terén is árnyékjelentéseket nyújtottunk be a világszervezet időszakos emberi jogi felülvizsgálatára.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága már négy jogerős ítéletben

marasztalta el a magyar államot gyűlölet-bűncselekmény nem megfelelő

nyomozása miatt. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli az

ítéletek végrehajtását, ezért a GYEM-mel beadványban kértük az Európa

Tanácstól 2018-ban, hogy hívja fel a kormányt az ügyek mögött meghúzódó

strukturális problémák orvoslására.

Megosztás