- A közérdekű adat fogalmának megváltoztatása következtében nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek. A Javaslat magas korrupciós kockázattal jár, nehezebben lesz nyomonkövethető a közpénzek felhasználása. A Javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát.
- Súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén, hogy a Javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az adatkezelők - akár üzleti érdekből - tovább használják a személyes adatokat. A Javaslat több más szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket az alapjogvédelem kárára. Például egy bankkal kötött hitelszerződés esetében ezentúl nem kell a hitelintézetnek külön hozzájárulást kérnie a hitelminősítés keretében lefolytatott vizsgálathoz, és erről nem is köteles tájékoztatni az érintetett
- Az Adatvédelmi Biztos Hivatalának felszámolása, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítása egyes elemeiben sérti a Magyar Köztársaság számára előírt európai uniós kötelezettségeket. Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az Adatvédelmi Biztos távozásának mandátum lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt, adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét.
- Az új Alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását – a Hatóságot leszámítva - nem köti minősített többséghez. Ez nagyban megkönnyíti az állampolgárok megfigyelésének, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotást. A Javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az alaptörvényből fakadó, a jogkorlátozást lényegesen könnyítő szabályok hatása tompítható lenne, a Javaslat gyengíti a jelenlegi törvény kódex jellegét. Fennáll annak a veszélye, hogy az információs jogok szabályozása követhetetlenül töredezetté válik.
A teljes álláspont innen letölthető.
„A Javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályokhoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állami titkainak körét tágítja és ezek feletti független felügyeletet szünteti meg.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.