A TASZ álláspontja az új adatvédelem és információszabadság törvényről

A Kormány a T/3586. számú törvényjavaslattal (továbbiakban: Javaslat) kívánja átalakítani a személyes adatok védelmének és közérdekű adatok nyilvánosságának szabályozását. A Javaslat - néhány támogatandó elemétől eltekintve - súlyos visszalépést jelent mind a személyes adatok védelme, mint a közérdekű adatok nyilvánossága terén. Véleményeztük a törvényjavaslatot!

  1. A közérdekű adat fogalmának megváltoztatása következtében nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek. A Javaslat magas korrupciós kockázattal jár, nehezebben lesz nyomonkövethető a közpénzek felhasználása. A Javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát.
  2. Súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén, hogy a Javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az adatkezelők - akár üzleti érdekből - tovább használják a személyes adatokat. A Javaslat több más szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket az alapjogvédelem kárára.  Például egy bankkal kötött hitelszerződés esetében ezentúl nem kell a hitelintézetnek külön hozzájárulást kérnie a hitelminősítés keretében lefolytatott vizsgálathoz, és erről nem is köteles tájékoztatni az érintetett
  3. Az Adatvédelmi Biztos Hivatalának felszámolása, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítása egyes elemeiben sérti a Magyar Köztársaság számára előírt európai uniós kötelezettségeket. Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az Adatvédelmi Biztos távozásának mandátum lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt, adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét. 
  4. Az új Alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását – a Hatóságot leszámítva - nem köti minősített többséghez. Ez nagyban megkönnyíti az állampolgárok megfigyelésének, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotást. A Javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az alaptörvényből fakadó, a jogkorlátozást lényegesen könnyítő szabályok hatása tompítható lenne, a Javaslat gyengíti a jelenlegi törvény kódex jellegét. Fennáll annak a veszélye, hogy az információs jogok szabályozása követhetetlenül töredezetté válik.
 
A teljes álláspont innen letölthető.
A Javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályokhoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állami titkainak körét tágítja és ezek feletti független felügyeletet szünteti meg.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény

A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.

Veszélyezteti az információs jogokat az új Alkotmány

Az új Alkotmány megszünteti az információs jogok fellett őrködő országgyűlési biztos intézményét, és helyette egy autonóm hatóság modellje szerint működő szervet állít fel. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá alakítása súlyosan veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét

Nem tudhatjuk meg, hogy a nemzetbiztonság milyen mértékben figyeli meg a lakosságot

Pénteken döntött a Fővárosi Bíróság a TASZ Nemzetbiztonsági Hivatal ellen indított perében, amelynek fő kérdése az volt, hogy a lakosság kommunikációs eszközeinek használatát mennyiben figyeli meg a Hivatal.