A visszaküldött Ptk.-ról

Az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot szeptember 21-én szavazta meg a Parlament, majd Sólyom László, köztársasági elnök október 13-án küldte vissza megfontolásra, mert formai hibák mellett tartalmi kifogásai is voltak. Véleményeztük a megfontolandó törvényjavaslat egyes részeit.

Az új PTK. rekodifikálása során többször is kifejtettük véleményünket az egyes személyhez fűződő jogokról szóló, valamint nagykorú személy döntéshozatalának segítéséről, a cselekvőképesség szabályairól szóló fejezetek kapcsán. A Parlament által egyszer már elfogadott szabályok között vannak határozottan örömteli rendelkezések – így például a cselekvőképességet kizáró, illetve az általános korlátozó gondokság megszüntetése. A cselekvőképességet érintő gondokság újraszabályozása és a döntéshozatal segítésének új formáinak, az előzetes jognyilatkozatnak és a támogatott döntéshozatalnak megalkotása hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósuljon az a cél, hogy az érintett önrendelkezését csak indokolt és szükséges mértékben korlátozva valósuljon meg a nagykorú személyek támogatása, védelme. Azonban a megfontolásra visszaküldött rendelkezések közül több módosításra szorul az előbbi cél megvalósulása érdekében – így például a határidők betartásának biztosítására szankciórendszer felállítása.
Természetesen, elengedhetetlen, hogy a megalkotandó végrehajtási jogszabályok és a jogalkalmazás is az emberi jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó, az érintettek önrendelkezését a lehető legszélesebb körben biztosító irányt kövesse. Ennek biztosítéka lehet, ha a jogalkotó a törvény hatályba lépését követően folyamatosan és rendszeresen vizsgálja a rendelkezések hatályosulását, a jogalkalmazás alakulását.
A zárószavazást megelőzően nyújtott be az igazságügyi és rendészeti miniszter egy 234 pontból álló módosító csomagot, amely nem felelt meg a Házszabálynak az ilyen módosító javaslatokra vonatkozó szabályainak, hiszen érdemben, igen lényeges pontokon módosította a törvényjavaslatot, nem hagyva időt és lehetőséget a módosító javaslatok megtárgyalására. A köztársasági elnök is szót emel az ilyen gyakorlat ellen a megfontolásra visszaküldő levelében. Álláspontunk szerint a zárószavazás előtti módosító javaslat intézményének a formai és kodifikációs okokból szükségestől eltérő célokra való felhasználása, lényegi változtatásokra való felhasználása súlyosan megnehezíti azt, hogy felelős döntés születhessen a javaslat támogatásáról. Az ilyen módosító csomagok megakadályozzák azt, hogy a képviselők az elfogadásra váró javaslat tényleges szövegéről alkossanak véleményt, ahhoz módosító indítványokat fűzzenek, így akár a korábbi jogalkotási munka is felülírható. Ez alkotmányossági szempontból veszélyes, különösen a kódexszerű, nagy jogalkotói munkát igénylő törvényjavaslatok esetében, mint a PTK.

Olvassa el a vélemény teljes szövegét itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ pert nyert az IMEI ellen

Amint arról már korábban beszámoltunk, a TASZ által képviselt ügyfél azért indított keresetet az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) ellen, hogy a bíróság állapítsa meg: az IMEI megsértette személyhez fűződő jogait, amikor az intézetben történt elhelyezése során nem biztosított számára nemdohányzó kórtermet, valamint akkor, amikor indokolatlan gyógykezelésnek vetették alá.

Válaszolt az ombudsman

Székely László, az alapvető jogok új országgyűlési biztosa válaszolt a levelünkre, melyben korábbi beadványainkban szereplő alapjogi visszásságokra emlékeztettük. Válaszát köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is alaposan megfontolja a TASZ beadványait. A válaszlevél itt olvasható.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.