Alkotmányos a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés?

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint nem született döntés arról, hogy a legsúlyosabb büntetés összeegyeztethető-e az alkotmányos elvárásosokkal, hiába érkezett több tucat indítvány a testülethez. A TASZ szerette volna megtudni, hogy meddig jutottak az alkotmánybírák a kérdés megvitatása során. Részben pert nyertünk.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) alkotmányosságának kérdését az Alkotmánybíróság (Ab) több alkalommal is napirendre tűzte: a bírák 2010. februárja és májusa között nyolc alkalommal tárgyalták zárt ajtók mögött, hogy összeegyeztethető-e a büntetés a kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmával, sérti-e az emberi méltóságot. Az ülésekről emlékeztetők készülnek, ezeknek a nyilvánosságra hozatalát kértük az Ab elnökétől. A TASZ adatigénylését arra hivatkozva utasították el, hogy az Ab döntéshozatali eljárása, működésének a külső, illetéktelen befolyástól való mentessége sérülne a nyilvánossággal. Az alperes szerint 2012. június 30-ig módja van a tész eltörlését indítványozóknak arra, hogy kérjék az Ab döntését.

Ezt hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék is a ma kihirdetett ítéletében, amellyel elutasította a keresetünk ezen részét. A döntés értelmében a tész-eljárás formailag még folyamatban van, ezért különösebb indoklás nélkül megtagadható az adatszolgáltatás.

A tész ma már az Alaptörvény része, az Ab állandó – a testület néhány tagja által is vitatott – gyakorlata, hogy az Alaptörvény alkotmányellenességét nem jogosult vizsgálni. Ebből az következik, hogy a jövőben nem mondhatja ki az Ab, hogy a tész alkotmányellenes. Egy rendkívül formális eljárás valóban várható: ha valaki kezdeményezi alkotmányjogi panaszként a tész alkotmányellenessé nyilvánítását, az Ab majd elutasítja, mondván, hogy nincsen hatásköre az Alaptörvény vizsgálatára.

A bíróság azonban az alkotmánybíráknak küldött meghívók kiadására kötelezte az alperest. A meghívók hordozhatnak olyan tartalmi elemeket, amelyekből következtetést lehet levonni arra, hogy milyen fázisba jutott az Alkotmánybíróság a nyolc vitanap után. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

A köztársasági elnöktől kérjük az információszabadság védelmét

Az Országgyűlés elfogadta a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényt, amely kiszámíthatatlanná teszi az állam átlátható működését biztosító közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A TASZ és a K-Monitor Iroda a köztársasági elnököt kéri, hogy gyakorolja az Alaptörvényben biztosított előzetes normakontroll kezdeményezési jogát, és küldje meg az Alkotmánybíróságnak a törvényt az aláírás előtt.

Eltörölné a Kormány a lobbi szabályozást – gyengül a korrupció elleni intézményrendszer

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvénytervezet hatályon kívül helyezné a lobbitevékenységről szóló törvényt. Ez a lépés növeli a korrupció esélyét, mert a közhatalmi döntéshozatal átláthatatlanságát eredményezi.