Alkotmányos a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés?

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint nem született döntés arról, hogy a legsúlyosabb büntetés összeegyeztethető-e az alkotmányos elvárásosokkal, hiába érkezett több tucat indítvány a testülethez. A TASZ szerette volna megtudni, hogy meddig jutottak az alkotmánybírák a kérdés megvitatása során. Részben pert nyertünk.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) alkotmányosságának kérdését az Alkotmánybíróság (Ab) több alkalommal is napirendre tűzte: a bírák 2010. februárja és májusa között nyolc alkalommal tárgyalták zárt ajtók mögött, hogy összeegyeztethető-e a büntetés a kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmával, sérti-e az emberi méltóságot. Az ülésekről emlékeztetők készülnek, ezeknek a nyilvánosságra hozatalát kértük az Ab elnökétől. A TASZ adatigénylését arra hivatkozva utasították el, hogy az Ab döntéshozatali eljárása, működésének a külső, illetéktelen befolyástól való mentessége sérülne a nyilvánossággal. Az alperes szerint 2012. június 30-ig módja van a tész eltörlését indítványozóknak arra, hogy kérjék az Ab döntését.

Ezt hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék is a ma kihirdetett ítéletében, amellyel elutasította a keresetünk ezen részét. A döntés értelmében a tész-eljárás formailag még folyamatban van, ezért különösebb indoklás nélkül megtagadható az adatszolgáltatás.

A tész ma már az Alaptörvény része, az Ab állandó – a testület néhány tagja által is vitatott – gyakorlata, hogy az Alaptörvény alkotmányellenességét nem jogosult vizsgálni. Ebből az következik, hogy a jövőben nem mondhatja ki az Ab, hogy a tész alkotmányellenes. Egy rendkívül formális eljárás valóban várható: ha valaki kezdeményezi alkotmányjogi panaszként a tész alkotmányellenessé nyilvánítását, az Ab majd elutasítja, mondván, hogy nincsen hatásköre az Alaptörvény vizsgálatára.

A bíróság azonban az alkotmánybíráknak küldött meghívók kiadására kötelezte az alperest. A meghívók hordozhatnak olyan tartalmi elemeket, amelyekből következtetést lehet levonni arra, hogy milyen fázisba jutott az Alkotmánybíróság a nyolc vitanap után. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Korlátoz, titkolózik, betilt, leépít: ilyen a magyar állam a TASZ éves jelentésében

2013 kiemelkedő jogsértéseiről és az arra adott, a Társaság a Szabadságjogokért által megfogalmazott válaszokról szól a szervezet éves jelentése. Azokról a jogsértésekről, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül, amelyekre emlékeznünk kell, mert mindannyiunk szabadságát és méltóságát sértik.

Uniós szabályokat sért a sávolyi beruházás állami támogatása?

Könnyen elképzelhető, hogy az Európai Unió alapszerződésébe ütközik a sávolyi Moto GP pálya megépítéshez nyújtott 74,7 millió eurós támogatás. A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a TASZ Joaquin Almunia versenypolitikai biztosnak írt levélben kéri, hogy vizsgálja meg a Bizottság az állami támogatás összeegyeztethetőségét a közösségi támogatási szabályokkal.