„Általános tétel – 1,2 milliárd forint”: TITOK

A Kúria (ex Legfelsőbb Bíróság) ma hozott döntése értelmében nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték a  címben szereplő milliárdos tételt. A legfelsőbb magyar bírósági fórum szerint a munkálatokat végző cégek – köztük a Közgép Zrt. – nem kötelezhetőek a közpénzek felhasználását nyomon követhetővé tenni. Potenciális hűtlen kezelők, sikkasztók figyelem: tankönyvbe illő anyagot olvashatnak!

A szikár tények:

  1. A Margit-híd a Főváros elidegeníthetetlen törzsvagyonának a része, amelynek a karbantartásáról köteles gondoskodni.
  2. Az önkormányzat nem rendelkezik a karbantartáshoz és felújításhoz szükséges szakértelemmel és technikai felszereltséggel, ezért a három cégből – a Közgép Zrt.-ből, a A-HÍD Zrt.-ből és a Strabagból – álló MH-2009 Konzorciummal vállalkozási szerződést köt. A Fővárosi Önkormányzat hivatalos sajtóközleménye szerint a rekonstrukció bruttó 26 milliárd forintba került. A költségeket állami és önkormányzati költségvetésből és uniós támogatásból fedezték.
  3. A munkáról a vállalkozási szerződés értelmében negyedévente elszámolási kötelezettséggel tartozott a Konzorcium. Az index.hu újságírója közérdekű adatigényléssel fordult a Fővároshoz, és kérte, hogy fejtsék ki neki a felületes, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elszámolások – például: „Általános tétel 1,2 milliárd” - mögött milyen valós kiadások vannak. A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint nem rendelkezik ennél részletesebb információkkal.
  4. Az index.hu a Konzorciumhoz fordult, és kérte a kivitelezési költségek részletesebb elszámolását, amely üzleti titkai védelmére hivatkozva megtagadta az adatszolgáltatást, ezért per indult a közérdekű adatok kiadásáért. Az Index újságíróját a TASZ képviselte.

A mai ítélet:

Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács fenntartotta a korábban hozott ítéletet, és leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Konzorcium. A TASZ hiába érvelt azzal, hogy az önkormányzat több tucat rendeletben írta elő az elvégzendő feladatokat, módosította a beruházás összköltségét. (Lehet tippelni: csökkentette vagy növelte-e a kiadási oldalt?) A per és a Kúria ítélete során teljes mértékben figyelmen kívül maradt az Alaptörvény rendelkezése, miszerint „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.”

A TASZ kommentárja:

A Magyarország Zrt. csendestársai dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében az átlátható állami működésnek és a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszásához egy mérsékelten fondorlatos terv is megteszi. Amennyiben egy állami vagy önkormányzati szerv bármely feladatát magántulajdonban álló céggel végezteti, elég eltekintenie a részletes elszámolásoktól, pár milliárdos tételek mellé oda lehet biggyeszteni, hogy „valamire elment”, és ehhez majd a teljes államgépezet asszisztálni fog.  A Kúria szóbeli indoklása szerint a hanyag elszámolás „az önkormányzat terhére esik.” A TASZ szerint azonban nem az önkormányzatra, hanem az állampolgárokra nehezedik koloncként a teljesen felelőtlenül eljáró önkormányzat és a Kúria döntése egyaránt. 

Az Index és a TASZ szerint a Kúria jogértelmezése köszönő viszonyban sincsen az információszabadság alkotmányos elveivel, ezért az az ügyben Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.     

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.