Amicus brief az MNB törvény módosításának alkotmányellenességéről

Ismeretes, hogy a köztársasági elnök 2016. március 9-én az Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára küldte meg az Alkotmánybíróságnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítását, amely átláthatatlanná tette volna az MNB által alapított jogi személyek közpénz-költéseit.

A köztársasági elnöknek az indítványában kifejtett álláspontjával a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet egyetért. A törvény Alaptörvény-ellenes, az Alkotmánybíróság akkor hozna helyes döntést, ha ezt megállapítaná, így pedig ez a törvény nem válhatna a magyar jogrendszer részévé.

A TASZ amicus briefet fogalmazott meg az ügyben, és eljuttatta az Alkotmánybíróságra. A beadvány az információszabadság korlátozásának indokolásaként gyakran – ebben az esetben is – előadott állítás téves voltáról szól, amely szerint az állami szervek átláthatósága a hatékony állami cselekvés és az állami szervek hatékony működésének kárára érvényesül. A beadvány azzal szemben érvel, hogy az információszabadság korlátozása a hatékonyság fokozását eredményezi, és a jogalkotó feladata, hogy a két konkuráló érdek (az átláthatóság és a hatékonyság) között a megfelelő egyensúlyt megtalálja. A beadvány szerint a szabadságjogok és az azokkal versengő közérdek párharca nem egyszerűen egy zéró végösszegű játszma. A beadvány rámutat arra is, hogy e szempontnak az alapjogi érvelésben – az alapjogi teszt alkalmazásában – hol van a helye. A TASZ azt javasolja az Alkotmánybíróságnak, hogy az információszabadságot korlátozó, a köztársasági elnök által megtámadott törvény alkotmányosságának vizsgálatakor elsősorban alkalmassági és szükségességi (elengedhetetlenségi) szempontok alapján hozza meg a döntését. Annak megállapítása, hogy a nyilvánosság korlátozása az MNB és az általa alapított szervezetek hatékony működésének biztosítására nem alkalmas, és ahhoz nem is elengedhetetlen, minden morális mérlegelésen alapuló döntésnél biztosabb és támadhatatlanabb alkotmánybírósági határozatot eredményezne.

A TASZ beadványa letölthető innen.  

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.