Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.

A március 15-i nemzeti ünnep előtt az OMSZ arról tájékoztatta a Milla (Egymillióan a magyar sajtószabadságért) szervezőit, hogy amennyiben a tüntetésükön valakit véletlenül kórházba kellene szállítani, akkor az vagy a szervezők feladata, vagy pedig az „OMSZ igazolt többletköltségét a rendezvény szervezője, és a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezet köteles az OMSZ számára megtéríteni”. Az OMSZ azt is kijelentette, hogy költségvetési szerv nem nyújthat ingyen szolgáltatást, vagyis meghökkentő módon egy kalap alá vette az alkotmányos gyülekezési jog gyakorlását minden egyéb privát rendezvénnyel (pl. koncert). Az esetet a Milla szervezői nyilvánosságra hozták, így az OMSZ elállt az ötletétől, és a demonstráció rendben lezajlott.

A szervezők azonban a TASZ ügyvédje révén az ombudsmanhoz fordultak, tekintettel arra, hogy az OMSZ eljárása két szempontból is alkotmányos kétségeket ébresztett bennük. Egyrészt korábban nem volt példa arra, hogy az mentőszolgálat csak térítés ellenében lett volna hajlandó a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítására, így a Milla rendezvényét jogellenesen diszkriminálta volna. Másrészt, ha minden más rendezvénytől pénzt is kérne az OMSZ, akkor is alkotmányellenes volna a gyakorlat, mely során az állami szervek nem tesznek eleget az alapjogok gyakorlásával kapcsolatos, ún. intézményvédelmi kötelességüknek. Ez utóbbi abban áll, hogy az alapjogok érvényesülését az államnak nemcsak megakadályoznia nem szabad, hanem tevőlegesen elő kell segítenie a gyakorlásukat. Ide tartozik többek között az is, hogy a demonstrálókat a rendőrségnek meg kell védenie az esetleges atrocitásoktól. „Az OMSZ eljárásával analóg lenne az, ha a rendőrség is csak térítés ellenében biztosítaná a rendezvényeket, ami nyilvánvalóan nonszensz” – jegyezte meg Fazekas Tamás, ügyvéd.

Az ombudsman a jelentésében megállapította, hogy a rendezvény bejelentésében, valamint az annak biztosításában való együttműködés a szervezőt nemcsak a rendőrség felé, hanem a mentőszolgálat felé is terheli. Az állam életvédelmi és a gyülekezési jog zavartalan gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségéből az következik, hogy szervei alkotmányos feladatukat látják el a rendezvények biztosítása keretében, nem pedig térítésköteles szolgáltatást nyújtanak. Az eltérő jogértelmezésre tekintettel az alapjogi biztos kezdeményezte az igazságügy-miniszternél a jogszabályok egyértelművé tételét, a mentőszolgálat főigazgatójánál és az országos rendőrfőkapitánynál pedig az alaptörvénynek megfelelő egységes gyakorlat kialakítását.

Itt a biztos levelét és jelentését is elolvashatja (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Miért kell a kormánynak extra felhatalmazás a terrorveszélyre hivatkozva?

A kormányzat egy felhatalmazási törvénnyel lehetővé tenné, hogy a „terrorveszély-helyzetre” való önkényes hivatkozással különleges jogrendet vezessen be. A TASZ szerint ilyen szabályok megalkotására csak nagyon alapos ténybeli indokok alapján és további szigorú feltételek mellett van alkotmányos lehetőség, amelyek jelenleg nem állnak fenn.

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Ezzel még nincs vége

A TASZ filmet forgatott a március 11-én a "Ne írd alá János" címmel meghirdetett demonstrációról - mit gondoltak maguk a tüntetők, miért nem lett volna szabad aláírnia Áder János államfőnek az alaptörvény 4. módosítását?