Az alapjogok gyakorlásának biztosítása kötelessége az államnak

Az Alapvető Jogok Biztosa június 11-én adta ki az AJB-3449/2012. számú ügyben készített jelentését, melyben eloszlatott egy súlyos félreértést a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó állami kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ombudsman szerint alkotmányos visszásságot és jogbizonytalanságot eredményez az a gyakorlat, ha az Országos Mentőszolgálat a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények mentési biztosítását csak térítés ellenében végzi.

A március 15-i nemzeti ünnep előtt az OMSZ arról tájékoztatta a Milla (Egymillióan a magyar sajtószabadságért) szervezőit, hogy amennyiben a tüntetésükön valakit véletlenül kórházba kellene szállítani, akkor az vagy a szervezők feladata, vagy pedig az „OMSZ igazolt többletköltségét a rendezvény szervezője, és a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezet köteles az OMSZ számára megtéríteni”. Az OMSZ azt is kijelentette, hogy költségvetési szerv nem nyújthat ingyen szolgáltatást, vagyis meghökkentő módon egy kalap alá vette az alkotmányos gyülekezési jog gyakorlását minden egyéb privát rendezvénnyel (pl. koncert). Az esetet a Milla szervezői nyilvánosságra hozták, így az OMSZ elállt az ötletétől, és a demonstráció rendben lezajlott.

A szervezők azonban a TASZ ügyvédje révén az ombudsmanhoz fordultak, tekintettel arra, hogy az OMSZ eljárása két szempontból is alkotmányos kétségeket ébresztett bennük. Egyrészt korábban nem volt példa arra, hogy az mentőszolgálat csak térítés ellenében lett volna hajlandó a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítására, így a Milla rendezvényét jogellenesen diszkriminálta volna. Másrészt, ha minden más rendezvénytől pénzt is kérne az OMSZ, akkor is alkotmányellenes volna a gyakorlat, mely során az állami szervek nem tesznek eleget az alapjogok gyakorlásával kapcsolatos, ún. intézményvédelmi kötelességüknek. Ez utóbbi abban áll, hogy az alapjogok érvényesülését az államnak nemcsak megakadályoznia nem szabad, hanem tevőlegesen elő kell segítenie a gyakorlásukat. Ide tartozik többek között az is, hogy a demonstrálókat a rendőrségnek meg kell védenie az esetleges atrocitásoktól. „Az OMSZ eljárásával analóg lenne az, ha a rendőrség is csak térítés ellenében biztosítaná a rendezvényeket, ami nyilvánvalóan nonszensz” – jegyezte meg Fazekas Tamás, ügyvéd.

Az ombudsman a jelentésében megállapította, hogy a rendezvény bejelentésében, valamint az annak biztosításában való együttműködés a szervezőt nemcsak a rendőrség felé, hanem a mentőszolgálat felé is terheli. Az állam életvédelmi és a gyülekezési jog zavartalan gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségéből az következik, hogy szervei alkotmányos feladatukat látják el a rendezvények biztosítása keretében, nem pedig térítésköteles szolgáltatást nyújtanak. Az eltérő jogértelmezésre tekintettel az alapjogi biztos kezdeményezte az igazságügy-miniszternél a jogszabályok egyértelművé tételét, a mentőszolgálat főigazgatójánál és az országos rendőrfőkapitánynál pedig az alaptörvénynek megfelelő egységes gyakorlat kialakítását.

Itt a biztos levelét és jelentését is elolvashatja (.pdf)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

Lehet-e a miniszterelnök házánál tüntetni?

A TASZ szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteki személy- és létesítménybiztosítási intézkedése felveti a gyülekezési szabadság jogellenes korlátozását. A miniszterelnök védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozni csak nagyon szűk körben, a legszükségesebb módon és rövid időre lehet. A határozat nem felel meg ennek az alapelvnek.

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.