Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

Részletes elemzésünkben a gyülekezési jogi törvényjavaslattal kapcsolatban leírjuk, hogy ez alapján túl sok önkényes döntést hozhatna a rendőrség, pedig egy jó törvénynek nem szabad megengednie, hogy a gyülekezési szabadság egy kormány alá rendelt hatóság jószándékától függjön. Kétséges, hogy lehetne-e még valaha tüntetést szervezni egy bíróság épülete előtt, és a javaslat alapján a provokátoroknak könnyebb lesz magukat újságírónak kiadva megzavarni egy tüntetést. Sok vitás kérdést tisztázna, sok esetben viszont a jelenleginél is jóval nagyobb bizonytalanságot idézne elő az új gyülekezési törvény - pedig a lecserélése sem feltétlenül indokolt.

A gyülekezési jogi törvényjavaslat számos módosítását javasoljuk, a magánélet védelméről szóló javaslattal kapcsolatban viszont az az álláspontunk, hogy ezt a törvényjavaslatot nem kéne elfogadnia a Parlamentnek. Szerintünk a javaslat érdemi előrelépést az alkotmányosan védendő magánszféra védelmében nem eredményez, de alkalmat ad a véleménynyilvánítás szabadságának további, alkotmányosan nem feltétlenül indokolható korlátozására.

A jogszabály-tervezet szerint veszélyezteti a közrendet, ha a közlekedés rendjét sérti a tüntetés. Ez alapján nagy valószínűséggel nem lennének megtarthatóak az új törvény hatálya alatt az elmúlt évek nagy létszámú utcán vonulós tüntetései: a CEU melletti tüntetés sem, a Netadó elleni tüntetés sem, a Budapest Pride felvonulás vagy a Békemenet sem.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?

A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.

Nyilatkozat 1989 értékei védelmében

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kezdeményezésére hatvanegy értelmiségi és közéleti aktivista nyilatkozatban ítéli el az október 23-i rendőri fellépés módját, és áll ki a '89-es jogállami forradalom értékei, az emberi méltóság és a demokratikus jogállam védelmében.