Beszámoló a TASZ Jó gyakorlatok az alapjogok védelmében című, NCTA által támogatott projektéről

Az alábbi beszámoló a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Norvég Civil Támogatási Alap makro pályázatának ("Jó gyakorlatok az alapjogok védelmében - NCTA-2013-4171-M1") tartalmi kivonata. A projekt célja, hogy a TASZ 20 éves jogvédő és ügyképviseleti működése során felhalmozott tudását megossza több civil szervezettel, azért hogy ezzel az eszköztárral segítse a civil szféra megerősödését. A projekt 2013. szeptember 2-án kezdődött és 2015. szeptember 1-jéig tart.

A projekt két irányvonal mentén halad, egyrészt a TASZ belső, szervezeti fejlesztése, megerősítése a célja (1.), másrészt a kisebb civil szervezetek közös tapasztalatcserén és tréningeken alapuló fejlesztése (2.).

1. TASZ szervezetfejlesztés

A jogi-politikai környezet jelenlegi alakulása, illetve a TASZ-ban 2013-ban végbement szervezeti változások egy szervezetfejlesztési folyamat elindítását tették szükségessé. A szervezetfejlesztés két, egymástól független állomásból tevődött össze. Az első lépés egy egyszeri csapatépítés volt, míg a második egy olyan, hosszabb távú folyamat, amelynek része a szervezeti struktúra átalakítása és fejlesztése, illetve a TASZ közép-és hosszú távú stratégiájának kialakítása. A TASZ vezetése a 2013. július óta eltelt időben megszilárdult, amelyhez kétségkívül hozzájárult a TASZ stratégiájának kidolgozása is. Megtaláltuk a megfelelő szervezetfejlesztőket és megkezdtük a szervezetfejlesztési tréningeket az alábbiak szerint.

Csapatépítés

2013. szeptember 13-án megtartottuk az első szervezetfejlesztős tréninget. A beszélgetés legfőbb célja a csapatépítés megkezdése volt és felkészülés a következő hetekben zajló stratégiakészítés folyamatára. Kiemelt célunk volt továbbá az is, hogy a TASZ egyes területein (jogi, adminisztratív, kommunikáció) dolgozó munkatársak továbbra is harmonikus munkakapcsolatban dolgozzanak együtt. A szervezetfejlesztés kapcsán az eredeti tervekben is szerepelt, hogy a TASZ saját szervezeti fejlesztése érdekében szükséges egy szervezetfejlesztési szakember bevonása.

TASZ stratégiázás

A TASZ stratégiakészítési folyamatának fontos célja volt, hogy szervezeti szinten megerősödjünk, hogy visszatekintsünk a szervezet elmúlt 20 évére, és újraértékeljük a megfogalmazott céljainkat az időközben beállt jogi-politikai változások fényében.

Ennek a stratégiának a kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye, melynek első állomása egy két napos elvonulás volt, amit kéthetente, az irodában megszervezett félnapos, további munkamegbeszélések sorozata követett, szintén külső szakértők segítségével. 2013. szeptember 20-21-én Gyöngyösön jártunk, ahol elkezdtük a szervezeti és a programonkénti stratégia kidolgozását. Január és április között folytatódott a már korábban elkezdett, belső szervezetfejlesztési folyamat. A teljes szervezetre vonatkozó kérdések átbeszélését követően, az egyes programok rövid- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása következett. A folyamat során létrejött egy olyan konszenzuson alapuló, egységes dokumentum, mely segédletként és iránymutatásként is szolgálhat majd a további ügyvállalással kapcsolatban, illetve tisztáz régóta meglévő vitás kérdéseket. Javult továbbá munkatársaink stratégiai gondolkodási képessége, ennek eredményeképpen a korábbiaknál is átgondoltabb döntésekkel tudjuk megalapozni a szervezet sikereinek folytatását.

A stratégiakészítés rendkívül hasznosnak bizonyult, hiszen a szervezetben dolgozók lehetőséget kaptak arra, hogy akár a szervezettel, akár programjaikkal kapcsolatos dilemmákra reflektáljanak. Megtörtént a TASZ szélesebb értelemben vett tevékenységének értékelése. Azt gondoljuk, hogy az elkészült stratégia nem csak a munkánk megszervezésében nyújt majd segítséget, de abban is, hogy a sikereinket mérni, a munkánkat értékelni tudjuk.

E mellett szintén e folyamatnak köszönhető annak tudatosítása, hogy az átalakult alkotmányos környezetben újra kellett értékelnünk a siker mérőeszközeit, illetve a meglévő eszközeink hatékonyságát. A szervezetfejlesztés és a stratégiaalkotás folyamata során bebizonyosodott, hogy még egy olyan sikeres szervezetnek, mint a TASZ is érdemes e folyamatokra időt szánnia. Sajnálatos, hogy ritkán vannak olyan pályázati források, amelyek ezt lehetővé tennék.

A TASZ középtávú céljai közé tartozik forrásainak diverzifikálása. A stratégiakészítés fontos eredménye tehát, hogy az egyes programok által megfogalmazott célok segítik a pályázatok felkutatását is. Jellemző trend, hogy egyre több magánalapítvány projekt alapon nyújt támogatást, ami egy watchdog szervezet működésében eredményezheti azt, hogy misszióhoz csak lazán kapcsolódó tevékenységekre teremt forrást. A célok meghatározása segíti, hogy a TASZ alaptevékenységének megfelelő pályázatokat nyújtsunk be, amelyekben be tudjuk mutatni az adott tevékenység beágyazottságát mind a szervezetbe, mind a magyar társadalomba.

TASZ születésnapi buli

Minden év decemberében rendezzük meg a TASZ nagyszabású születésnapi rendezvényét. Az esemény 2013. december 7-én, a Dürer kertben volt, ahol kb. 400 TASZ-barát jelent meg. Legfőbb célunk a szervezet erősségének demonstrálása volt, ami kétségkívül jól sikerült.

A születésnapi buli nem csak adománygyűjtési szempontból kedvező, de kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy új potenciális támogatókat szerezhessünk szervezetünknek, ügyeinknek. A buli meghívóját immáron évek óta önkéntes grafikusokkal készítettjük el és hírlevél csatornáinkon keresztül, kb. 7000 fő (pártolóink, újságírók, kiemelt támogatóink és önkénteseink) értesült róla.

2. Civil szervezetek fejlesztése

2013 októberében pályázatot írtunk ki, jog- és érdekérvényesítéssel foglalkozó civil szervezetek, közösségek és kezdeményezések részére, elsősorban az észak-magyarországi régióból. A területi szűkítésnek két oka az volt: 1. az ország leginkább lemaradott régiójára kívántunk koncentrálni, mert meggyőződésünk szerint egy erős civil társadalom a fejlődésben kulcsfontosságú; 2. a földrajzi közelség miatt hatékonyabbnak véltük a civil szervezetek fejlesztését. Október végén a pályázati kiírást elküldtünk a NIOK-nak, ők a weboldalukon, és a Nonprofit Hírlevélben is többször megjelentették, később pedig egy 64 észak-magyarországi civil szervezetet tartalmazó listára is kiküldték. Az NCTA honlapján és FB oldalán, a TASZ honlapján és FB oldalunkon, hírlevélben mi is többször közzé tettük a felhívást, de sajnos november végéig egyetlen pályázat sem érkezett be.

2013. november 28-án belső egyeztetés után meghirdettük a pályázatot országosan is, illetve meghosszabbítottuk a pályázat leadási határidőt, 2014. január 15-ig. Kiküldtük újra a felhívást a saját belső listáinkra, illetve felhívtuk azokat, akik eddig nem kaptak értesítést a területi szűkítés miatt.

2014. január közepéig beérkezett 13 db pályázat. Pár napra rá megtörtént a kiválasztás folyamata is, a TASZ munkatársaiból álló bíráló bizottság egyhangúlag hozott döntésta pályázati feltételek mérlegelésével. 9 szervezetet választottunk ki, köztük van egy ernyőszervezet, akik segítségével további szervezeteket tudunk a fejlesztésbe bevonni. A kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy a szervezet előreláthatólag profitáljon a TASZ által kínált tapasztalatcseréből – tevékenysége során alkalmazható technikákat sajátítson el -, és képes legyen a szervezetek közötti tartós együttműködés kialakítására.

Január közepén megtörtént a TASZ-os igényfelmérő kérdőív összeállítása (ezt a norvég kapacitásfejlesztési kérdőívvel együtt, a helyszínen lekérdeztük a fejlesztésbe bevont civil szervezetek képviselőitől). A kérdőívet a projektkoordinátora rakta össze, majd a projektben érintett többi kollégával véglegesítették. Január végén megtörtént minden egyes nyertes és vesztes szervezet kiértesítése emailben. Erről a TASZ honlapján is hírt adtunk:

http://tasz.hu/magunkrol/civil-szervezeti-halozatot-epit-tasz

Tapasztalataink azt mutatták a későbbiekben, hogy érdemes volt lekérdezni az általunk összeírt kérdéseket is a norvég kérdőív mellett, ugyanis sokban hozzájárult ahhoz - talán sok esetben még konkrétabban, mint a norvég kapacitásépítés kérdőív -, hogy segítse a szervezetek igényeinek feltérképezését, illetve később a tréning tematikák kialakításának folyamatát. Mindkét kérdőívet előzetesen e-mailben megküldtünk a bevonni kívánt szervezeteknek, hogy fel tudjanak készülni, át tudják olvasni a kérdéseket.

Február elején kiment egy kör-email minden szervezetnek, látogatási időpont kiválasztása végett. Ezt követte sok-sok telefonálás, egyeztetés mire a projektkoordinátora elkészítette a nyertes pályázó szervezetek látogatási tervét. Mivel a szervezetek nem egy megyében találhatók, ezért érdemes volt előre tervezni, hogy minél racionálisabb időkeretek között tudjuk megszervezni a szervezetek látogatását, illetve azok igényfelmérését. A projektkoordinátora tapasztalatcsere végett felvette a kapcsolatot az Asimov Alapítvány egy munkatársával, akik elkészítették a norvég kérdőív online verzióját, így könnyebben lekérdezhetővé vált, nagy segítség ugyanis, hogy minden szervezet összes adata egy felületen kezelhető. Honlap hírünk kapcsán időközben bejelentkezett egy újabb potenciális pályázó, a CivilSegéd Alapítvány, nekik is elküldtük a pályázati kiírást azonban sajnos, ők nem feleltek meg a pályázati feltételeknek.

Március 6. és április 10. között végiglátogattuk az összes vidéki illetve egy budapesti szervezetet, a kommunikációs és az adott témával foglalkozó programvezető, az adományszervező, illetve a projektkoordinátor részvételével. Lekérdeztük mind a NCTA, mind a TASZ-os kérdőíveket.

Április folyamán a projektkoordinátor a rögzített kérdőíveket felvitte az online rendszerbe; illetve tartottunk egy a látogatások tapasztalatait összegző megbeszélést a projektben résztvevő TASZ-os munkatársakkal, és elkezdtük kidolgozni a tréning tematikákat illetve egyeztettük az első tréning pontos dátumát is. Április 15-én a projektkoordinátora részt vett az NCTA makrósok találkozóján, ahol előadott egy prezentációt a projekt során felmerült pozitív tapasztalatokról. Április végére a projektkoordinátor és a kommunikációs vezető kidolgozták az első, júniusi tréning részletes agendáját és tematikáját.

A látogatások áthúzódtak március-április hónapra. Ennek pusztán logisztikai okai voltak, mégis sikerült minden szervezetet végiglátogatni, így a második beszámolási időszak eredetileg tervezett ütemtervének megfelelően a feladatokat sikeresen teljesítettük. A tízedik szervezet felmérésére májusban került sor Skype-on keresztül.

Mindenképpen eredmény, hogy mivel a TASZ jelenleg nem végez terepmunkát, a szervezetek látogatása során felmerült konkrét esetek kapcsán betekintést nyertünk a problémák gyakorlati vetületeibe is, illetve reményeink szerint a jövőben lehetőség lesz közös ügyekben való fellépésre is.

A tréningek alapkoncepciója szerint minden szervezet, egy előzetesen, közösen kiválasztott ügyet/témát visz végig mind a négy tréningen, és azt vizsgálja meg különböző aspektusokból. Azt gondoljuk, hogy a TASZ sikerét az adja, hogy komplex módon közelít a hozzákerülő jogsértésekhez, így a képzésben résztvevő szervezeteknek is igyekszünk ezt a gondolkodásmódot átadni. 4 főbb tréning témát emeltünk ki: kommunikációs gyakorlatok; adományszerzési technikák; jogérvényesítési lehetőségek/mechanizmusok; érdekérvényesítés - aktív állampolgárság.

A szerveztek látogatása, illetve később a tréningek tematikájának kidolgozása során a legfőbb szakmai célunk, az volt, hogy megismerjük a szervezeteket, azok munkatársait, hogy fel tudjuk mérni az igényeiket, hogy átlássuk, hogy milyen témákban tudunk majd nekik igazán segítséget nyújtani. Fontos volt megismerni az adott szervezet konkrét tevékenységét, felmérni a munkatársak közötti viszonyt, látni, hogy milyen anyagi körülmények között dolgoznak, milyen kapacitással bírnak és miben sikeresek, illetve miben szorulnak tanácsokra.

Mivel a TASZ nem egy szervezetfejlesztő szervezet - ezért nem tudunk a bevont szervezetek részére szervezetfejlesztési tervet készíteni, ellenben átadjuk és megosztjuk velük az általunk felhalmozott tudást, tapasztalatokat: a kommunikáció, a forrásteremtés, a hatékony érdekérvényesítés és ügyképviselet területén. Természetesen az átadási folyamat majdani eredményeinek – reményeink szerint – mindenképpen lesz fejlesztő hatása az adott szervezet munkájának hatékonyságára, láthatóságára és fenntarthatóságára nézve. Biztosak vagyunk abban, hogy az általunk nyújtott képzések sorozata, illetve a jövőbeni együttműködésekből fakadó tapasztalat több szempontból is, szakmailag és szervezetileg is megerősíti majd a projektben résztvevő szervezeteket és ezáltal a hazai civil szféra egy részét is. Reményeink szerint, a pályázat eredményeképpen létrejövő civil szervezetekből álló hálózat is eredményesen használja majd a megszerzett tudást a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége során. Mindemellett a TASZ célja erősíteni a Budapesten kívüli jelenlétet, kapcsolatokat építeni a vidéki civil szervezetekkel, hogy értesüljünk a vidéki Magyarországon történő jogsértésekről. Emellett a TASZ és a bevont szervezetek között kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően azokban az ügyekben, ahol a TASZ segítsége szükséges közösen fogunk tudni fellépni.

Eredményként könyveljük el, hogy viszonylag egyszerű volt leegyeztetni az első tréning dátumát, 2014. június 20-21. Mind a TASZ-os kollégáknak, mind a szervezeteknek megfelelt a kiválasztott dátum, így azt már le is foglaltuk. A tréninggel kapcsolatos dolgokat: szállást, étkezést, terembérletet, technikai felszerelést, stb. irodavezetőnk folyamatosan intézi.

Fontosnak tartottuk azt is, hogy minél több területen, egymástól eltérő emberi jogi témákkal foglalkozó szervezetekkel együttműködve legyünk képesek a projektet végrehajtani, de ez a törekvésünk nem egészen teljesült. Ezzel kapcsolatosan is le kell vonni a konzekvenciákat: egyfelől magunknak is jobban fel kell térképezni a működő szervezeteket, másfelől az erőfeszítéseink részleges sikertelensége e szervezetek hiányát is jelentheti. Volt olyan szervezet, amelyikkel korábban információszabadság területen dolgozott együtt a TASZ, mára azonban már nem funkcionál. Tanulságos volt még szembesülni azzal is, hogy sok vidéki szervezetnél, legfőképpen pénz- és kapacitáshiány miatt nem tudnak főmunkaidőben projektekben részt venni.

Számunkra mind szakmai, mind szervezeti szempontból fontos és intenzív volt az elmúlt időszak. Érdekes volt végiglátogatni a bevont szervezeteket, meglátni, hogy sokszor mennyire más egy vidéki civil szervezet kapcsolata a helyi szervekkel, az intézményrendszerrel, a sajtóval. Sok esetben csak korlátozott mechanizmusok és a lehetőségek működnek. Például, egy klasszikus watchdog szemlélet nem biztos, hogy működőképes egy olyan méretű településen, ahol szinte mindenki személyesen ismeri a másikat. Ehhez alkalmazkodnunk kell majd, figyelembe kell venni a tréningek tematikájának kialakítása során is.

A pályázatban feltűntetett konkrét indikátorokból a projekt eddigi fázisáig a következők valósultak meg:

Összességében elmondható, hogy a pályáztatás folyamata jól mutatja, hogy szükség van a civil szervezetek megerősítésére. A fentiek közül vannak olyan problémák, amelyekre a TASZ által kínált tapasztalatcsere jó megoldást fog kínálni. Azonban az elszegényedésből eredő problémákkal, az ebből fakadó inaktivitással valószínűleg folyamatosan találkozni fogunk.

Úgy érezzük, hogy sikerült tartani magunkat az eredeti tervhez, megvalósítottuk a betervezett tevékenységeket. Voltak ugyan csúszások, pl. a szervezetek kiválasztása, a leadási határidő kitolása miatt, például januárra tolódott, de ezt a lemaradást a későbbiekben be tudtuk hozni.

A nyilvánosság biztosítása

A projektről hírt adtunk a TASZ honlapján:

http://tasz.hu/magunkrol/civil-szervezeti-halozatot-epit-tasz,

illetve FB oldalunkon is:

https://www.facebook.com/atasz/photos/a.10150168136200234.428246.92932085233/10153851028150234/?type=1&theater

A március 9.-i berettyóújfalui látogatásunkról készült FB bejegyzésünket és az ott készült fotóinkat összesen 9428 ember látta és 42 fő osztotta meg.

Időszaki pénzügyi és narratív beszámolóinkat elérhetővé tettük a honlapunkon: 1. és 2. pénzügyi beszámoló, 1. és 2. tartalmi beszámoló 

Média megjelenések:

http://www.durerkert.com/13-12-08-tasz

http://tasz.hu/taxonomy/term/499

http://www.fovarosi-hirhatar.hu/hir/tasz-buli-a-durer-kertben

https://www.evensi.com/tasz-buli-az-emberi-jogi-vilgnap-alkalmbl-drer-kert/108090671

A projekt első 2 negyedévének pénzügyi kimutatása:

I. negyedév

II. negyedév

Emberi erőforrások költségei

8 206

9 411

Utazási költségek

0

532

Eszközök beszerzése

0

438

Szolgáltatások

1 786

732

Felújítási munkák

0

0

*a fenti összegek euroban értendők

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Abszurd vádra groteszk amnesztia

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ véleménye szerint abszurd drámába illő fordulat a kormány közkegyelmi javaslata a Parlament körüli karácsonyi élőlánc ügyében.