Diplomát a közérdekű adatok megismeréséhez?

Font Sándor kormánypárti képviselő módosító javaslata értelmében információszabadság korlátozható lehet, amennyiben az adatok közérthető formában történő megismeréséhez szakértelemre lenne szükség. Az előterjesztés éles ellentétben áll a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos elveivel.

  1. A TASZ elfogadhatatlannak  tartja, hogy az állam átlátható működését azon az alapon korlátozza a jogalkotó, hogy az adatigénylő polgár nem rendelkezik megfelelő szakismeretekkel, és ezért nem tudja értelmezni, használni az adatokat. A közérthetőség követelménye a megismerés szabadságát elősegítő, technikai jellegű előírás, mellyel összhangban az adatszolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy különösebb nehézségek nélkül az adatigénylő annak tartalmát megérthesse.
  2. A módosító javaslat paternalista szemlélete relativizálja az információszabadságot. Van egy olyan olvasata is az előterjesztésnek, miszerint, ha az adatigénylő rendelkezik a kellő szakértelemmel – például az adat tárgyához kapcsolódó felsőfokú végzettséggel – akkor nem tagadható meg az adatigénylés. Egy abszurd példával szemléltetve a módosító javaslat megteremti annak az elvi lehetőségét, hogy állami tulajdonú termőföldek hasznosításáról szóló adatokat kizárólag agrármérnökök és agrárközgazdászok ismerhessék meg.
  3. A közérdekű adatigénylést nem kell indokolnia az adatigénylőnek, az adatszolgáltatásnak a gyakorlatban előforduló indoklási kötelezettséghez kötése törvényellenes. Szélsőségesen fogalmazva akár a szobánk kitapétázásához is kérhetjük állami vagy önkormányzati szerződések másolatát. Ebből az is következik, hogy akár egyszerű, készletező adatgyűjtés céljából is igényelhetünk adatokat, nem feltétele a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog gyakorlásának az, hogy a megszerzett ismereteket – szakmai vagy közéleti tevékenységünk során, az egyéni képességeinknek  megfelelően - ténylegesen hasznosítsuk.

„Font Sándor a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos alapjognak olyan új korlátozási lehetőségét nyitja meg, amely éles ellentétben áll az információszabadság alapcélkitűzéseivel és alkotmányos elveivel azáltal, hogy az adatok megismerhetőségét az információ közérthetőségétől teszi függővé” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.

A TASZ nyílt levélben kéri a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szólaljon fel a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog védelmében, és levélben fordultunk az országgyűlési képviselőkhöz is, kérve a módosító javaslat leszavazását. 

Péterfalvi Attila osztja a TASZ által megfogalmazott aggályokat, és erről az Országgyűlést is tájékoztatta. Itt elolvashatja a Hatóság elnökének a levelét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bizonyíték kéne, nem ígéret

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor aggasztónak tartja az új Ptk. üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az jelentősen megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Ígéretek ugyan elhangzottak a probléma orvoslására, valódi intézkedés azonban a mai napig nem történt.

Elkészült a Független Szakértői Bizottság első jelentése Zsanett-ügyben

A TASZ kezdeményezése nyomán idén tavasszal alakult független szakértői bizottság elsődleges célja, hogy az úgynevezett Zsanett-ügyben feltárja az eljárás esetleges hibáit. A Bizottság az ügy iratainak áttekintése alapján állította össze I. sz. jelentését. Olvassa el a jelentést!
 

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.