Hat budapesti kerület elleni kamerás per dosszié

A Társaság a Szabadságjogokért 2006. november 2-án közérdekű adat kiadása iránt terjesztett elő  keresetet egyrészt a  Ferencvárosi Önkormányzat (IX.ker.), a Kőbányai Önkormányzat (X.ker.),  a XIII.kerületi Önkormányzat, másrészt I. Kerület Budavári Önkormányzat, XI.ker. Újbuda Kht.(a XI.kerület adatkezelője) és XXII.ker. Budafok-Tétény Önkormányzat ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért 2006. november 2-án közérdekű adat kiadása iránt terjesztett elő keresetet egyrészt a Ferencvárosi Önkormányzat (IX.ker.), a Kőbányai Önkormányzat (X.ker.), a XIII.kerületi Önkormányzat, másrészt I. Kerület Budavári Önkormányzat, XI.ker. Újbuda Kht.(a XI.kerület adatkezelője) és XXII.ker. Budafok-Tétény Önkormányzat ellen.

Kisebb eljárási bonyodalmak után peregyesítésre került sor és a perben az illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság hozott ítéletet.

A TASZ a felsorolt kerületek polgármestereihez több ízben levélben fordult közérdekű adatigényléssel.Az adatkérés a kerületükben működő közterületi kamerás térfigyelő-rendszerekre vonatkozó kérdésekből állt.

A X. és a XIII. kerület részére küldött kérdőív 80 kérdést tartalmazott, mivel velük kapcsolatosan a rendőrségnek nem voltak az ügyre vonatkozó adatai, a másik 4 kerülettől 36 kérdésre vártunk választ. A kérdőív a térfigyelő rendszer telepítési, technikai körülményeire, a lakosság körében való ismertségére, jogi ill. Gazdasági hátterére, a működésére, vonatkozó statisztikára, a kamerabeültetési térképvázlatra és a rendszer ellenőrzésére kérdezett rá. Ezen kívül a térfigyelő-rendszer működtetésére vonatkozó szerződést is kérte.

Az I. kerület a kérdések megválaszolását lényegében megtagadta, a többi kerület és az Újbuda Kht. nem vagy csak részben válaszolt a feltett kérdésekre, illetve köztük többen arra hivatkoztak, hogy kerületük honlapján megtalálhatók a szükséges információk, ezzel azonban nem tettek eleget az adatvédelmi törvényben foglaltaknak.

A IX. kerület az adatkérést a keresetlevél benyújtását követően teljesítette, így vele szemben a TASZ a keresettől elállt.

Az eljárás során az egyes kerületek érdemi védekezése eltérő volt.

A XIII. kerület jogi képviselőjének érvelése többek között egy olyan Bírósági Határozaton alapult, amely a hatályos adatvédelmi törvénynek ellentmond, a térfigyelő kamerákra vonatkozó szerződés részleteit pedig üzleti titoknak vélelmezte.

A X.kerületi Önkormányzat előkészítő iratában bűnmegelőzési érdekekre valamint egy olyan EK rendeletre is hivatkozott, amely kizárólag egyes uniós szervekre vonatkoznak. 

Többen,köztük az I. kerület ellenkérelme tartalmazott olyan indokokat, melyek szerint a feltett kérdések alkotmányos alapjogokat sértenek.

Az ellenkérelmek egyes pontjaira a TASZ reagált.

Az Újbuda Kht. a tárgyalásokon nem jelent meg, érdemben nem védekezett. A XXII. kerület védője szóban adta elő álláspontjukat.

Az elsőfokú ítélet 2007. május 29-én született, melyben a bíróság valamennyi pontban a TASZ javára ítélkezett, ez újabb sikernek könyvelhető el. Az ítéletnek eddig a Kőbányai Önkormányzat és Budafok-Tétény Önkormányzata teljes mértékben eleget tett, a XI.kerületi Újbuda Kht.pedig csak részben.

Az elsőfokú ítélet ellen a III. és IV. rendű alperesek (XIII. és I. kerület) fellebbeztek. Fellebbezésük folytán a Fővárosi Bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Másodfokon már csak a X. és XIII. kerület maradt perben, a többi kerület válaszolt és megküldte a kért adatokat. A bíróság 2. fokú döntése szerint (47.Pf.635.509/2007/3.) a III. rendű alperes a 80 kérdésből 36 kérdés, illetve a IV. rendű alperes ezen túlmenően még a 2006. szeptember 19-én kelt kiegészítő levélhez mellékelt plusz 8 kérdés tekintetében a felperes keresetét elutasította, mivel azok a bíróság álláspontja szerint nem közérdekű adatra kérdeznek rá.

A TASZ ezután 2008. január 24-én a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel, hiszen korábban már azonos kérdésben más ügyekben már elismerték, hogy a feltett kérdések közérdekű adatra kérdeznek rá. A közérdekű adatok kiadása iránti levelezés megtekintése :
X.kerület,
XI.kerület,
XIII.kerület,
XXII.kerület,
I.kerület. Az I. és XIII. kerület fellebbezése:
I.kerület ,
XIII. kerület.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.