Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

A Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezette tanácsa mai másodfokú ítéletében teljes mértékben egyetértett a Fővárosi Törvényszék januári ítéletével és helybenhagyta azt. (Az elsőfokú ítéletről itt olvashat.) A felperes VII. kerületi polgármester, Vattamány Zsolt, azt kifogásolta, hogy egy őt karikírozó képet töltöttek fel egy Facebook-csoport oldalára. A csoport a kerületi iskolai átszervezéseken felháborodott szülőket tömöríti, egyikük töltötte fel azt a képet, ami a polgármestert a „vadnyugati körözés” stílusában ábrázolta. Mind a keresetben, mind az azt elutasító elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes azt állította, hogy a kép bűnözőként ábrázolja őt, ezzel megsértve a jó hírnévhez fűződő jogát, amit még közszereplőként sem kell eltűrnie. A fellebbezésben ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak a közszereplők bírálhatóságához fűződik közérdek, hanem ahhoz is, hogy a bírálat kulturált legyen.

A táblabíróság a kereset elutasítását helybenhagyó döntése szóbeli indokolásában teljes mértékben osztotta az elsőfokú ítélet indoklását és az alperest képviselő TASZ álláspontját, miszerint a szóban forgó vélemény a szólásszabadság határain belül marad, és a közszereplőknek a bírálhatóságukhoz fűződő alkotmányos érdek miatt többet kell tűrniük, mint az átlagembereknek. A másodfokú tanács azonban még azt is kifejtette, hogy a közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szempontjából kell megítélni. Ebből a szempontból pedig nyilvánvaló, hogy a kép nem valódi körözési fénykép, hanem egy karikatúra, ami alkalmatlan arra, hogy bárki is bűncselekmény elkövetésének tényét állítsa a polgármesterről. A bíróság végezetül azt is kijelentette, hogy lehet ízléstelennek vagy szellemtelennek tartani a szóban forgó képet, jogsértést azonban nem valósít meg. Emiatt igaza volt az elsőfokú ítéletnek, amikor jogalap hiányában elutasította a keresetet.

„A mai ítélet legfontosabb megállapítása az, hogy nem a bíróság feladata a véleményük kulturált kifejezésére szoktatni a polgárokat. Egy demokratikus társadalomban a szabad véleménynyilvánítás akkor is érték, ha egyes vélemények sértőek, ízléstelenek, vagy egyeseket felháborítanak” – mondta el Baltay Levente, a TASZ ügyvédje.

A jogerős ítélet itt olvasható (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.