Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

A Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezette tanácsa mai másodfokú ítéletében teljes mértékben egyetértett a Fővárosi Törvényszék januári ítéletével és helybenhagyta azt. (Az elsőfokú ítéletről itt olvashat.) A felperes VII. kerületi polgármester, Vattamány Zsolt, azt kifogásolta, hogy egy őt karikírozó képet töltöttek fel egy Facebook-csoport oldalára. A csoport a kerületi iskolai átszervezéseken felháborodott szülőket tömöríti, egyikük töltötte fel azt a képet, ami a polgármestert a „vadnyugati körözés” stílusában ábrázolta. Mind a keresetben, mind az azt elutasító elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes azt állította, hogy a kép bűnözőként ábrázolja őt, ezzel megsértve a jó hírnévhez fűződő jogát, amit még közszereplőként sem kell eltűrnie. A fellebbezésben ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak a közszereplők bírálhatóságához fűződik közérdek, hanem ahhoz is, hogy a bírálat kulturált legyen.

A táblabíróság a kereset elutasítását helybenhagyó döntése szóbeli indokolásában teljes mértékben osztotta az elsőfokú ítélet indoklását és az alperest képviselő TASZ álláspontját, miszerint a szóban forgó vélemény a szólásszabadság határain belül marad, és a közszereplőknek a bírálhatóságukhoz fűződő alkotmányos érdek miatt többet kell tűrniük, mint az átlagembereknek. A másodfokú tanács azonban még azt is kifejtette, hogy a közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szempontjából kell megítélni. Ebből a szempontból pedig nyilvánvaló, hogy a kép nem valódi körözési fénykép, hanem egy karikatúra, ami alkalmatlan arra, hogy bárki is bűncselekmény elkövetésének tényét állítsa a polgármesterről. A bíróság végezetül azt is kijelentette, hogy lehet ízléstelennek vagy szellemtelennek tartani a szóban forgó képet, jogsértést azonban nem valósít meg. Emiatt igaza volt az elsőfokú ítéletnek, amikor jogalap hiányában elutasította a keresetet.

„A mai ítélet legfontosabb megállapítása az, hogy nem a bíróság feladata a véleményük kulturált kifejezésére szoktatni a polgárokat. Egy demokratikus társadalomban a szabad véleménynyilvánítás akkor is érték, ha egyes vélemények sértőek, ízléstelenek, vagy egyeseket felháborítanak” – mondta el Baltay Levente, a TASZ ügyvédje.

A jogerős ítélet itt olvasható (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A komment kinyírása

Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra nézve.

Felemás döntést hozott az Alkotmánybíróság

Jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság azzal, hogy megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát szankcionáló tényállását. A TASZ üdvözli a döntést, mert a szimbolikus beszéd büntetőjogi tilalmát a politikai beszéd szükségtelen korlátozásának tartja. Ugyanakkor a megsemmisítés indokai nem adnak okot a megnyugvásra.

Megint a negyedik: a szólásszabadság szűkítése

Az Alaptörvény negyedik módosításáról sokan, sokat írtak már. Van azonban egy aspektusa, melyről; kevesebb szó esik, pedig igencsak lényeges: ez pedig a szólásszabadság korlátozása.

Az Alaptörvény negyedik módosítása nemcsak alapot ad arra, hogy a jogalkotó általános jogelvekre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát, hanem a kormány - még a parlamentben sem bízva - magába az Alaptörvénybe is súlyos korlátozó szabályokat emelt. Emiatt az Alaptörvény módosítása nem csak a szólásszabadságot korlátozó törvények megalkotására ad felhatalmazást, nem csak azok alkotmánybírósági felülvizsgálatát próbálja feltehetőleg hatékonyan - megakadályozni, hanem közvetlenül alkalmazható korlátokat is felállít. Ráadásul az Alaptörvénybe emelt, a szólásszabadságot korlátozó szabályok részben olyanok, amelyekről az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy alkotmányellenesek.