Jogosan zárkózik-e be az Európai Tanács?

Az Európai Ombudsman úgy találta, hogy a Tanács nem adott megfelelő indokot arra, hogy a jogalkotási tevékenységet zárt ajtók mögött folytatja.

2005. október 11-én reggel az Európai Ombudsman, P. Nikiforos Diamandouros, eljutatta a speciális jelentését az Európai Parlament beadványokkal foglalkozó bizottságához. Ebben a jelentésben P. Nikiforos Diamandouros megállapította, hogy az Európai Unió Tanácsának felül kell vizsgálnia azt a döntését, melyben az üléseiről kizárja a nyilvánosságot, valahányszor jogalkotói minőségében jár el. Ez a speciális jelentés az ombudsman utolsó eszköze, és csak olyan fontos dolgokkal kapcsolatban élhet vele, amelyben a Parlament közreműködhet. A Parlament közreműködése ebben az esetben azt jelenti, hogy rábírja az intézményt vagy testületet a korábbi álláspontja megváltoztatására.



Az ombudsman vizsgálata Elmar Broktól, az Európai Parlament német tagjától és a CDU ifjúsági tagozatának képviseletétől érkezett panaszra indult. A panasz alapját az az állítás szolgáltatta, hogy a Tanács eljárási szabályzata nincsen összhangban az Európai Unióról szóló szerződés első cikkének második bekezdésével (ezt az Amszterdami Szerződés módosította), ez kimondja, hogy a közösségi intézményeknek és testületeknek a döntéseiket a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett kell meghozniuk. A panaszt benyújtók hivatkoztak még az el nem fogadott Alkotmány 49. cikkének második bekezdésére, miszerint nem csak az európai Parlament üléseinek kell nyilvánosnak lenniük, hanem a Miniszterek Tanácsa üléseinek is, amikor jogalkotói minőségét gyakorolja.



A panasztevők először nyílt levelet intéztek a Tanácshoz 2003. szeptember 18-án, amire Javier Solana, a Tanács főtitkára válaszolt. Válaszában kifejtette, hogy a Tanács eljárási szabályzata avval a kompromisszummal összhangban áll, amit Sevillában ért el az Európai Tanács. Véleménye szerint a lényeges része a jogalkotási folyamatnak így gyakorlatilag a nyilvánosság számára hozzáférhető. A Tanács egyetértett abban, hogy az Európai Unióról szóló szerződés első cikkében lefektetett átláthatóság elve nagy fontossággal bír, azonban úgy találták, hogy inkább egy cél, mint egy abszolút szabály. Az ombudsman is egyetértett azzal, hogy ez inkább egy általános elv. Azonban véleménye szerint meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e nyilvánossá tenni valamennyi tanácsi ülést, amin a jogalkotói jogkörét gyakorolja a Tanács, ha igen, akkor, pedig azt is, hogy ennek ellenére van-e olyan indok, ami azt teszi szükségessé, hogy mégis zárt ülést tartsanak. Az ombudsman felhívta még arra is a figyelmet, hogy az Európai Tanács a 2000-ben meghozott eljárási szabályzatában maga is növelte a nyilvánosság lehetőségét, így ezzel megmutatta, hogy a jogalkotási folyamatban kell is és lehet is növelni azátláthatóság elvének érvényesülését.



Tehát P. Nikiforos Diamandouros az a végkövetkeztetést vonta le, hogy a Tanács nem adott egyetlen megfelelő indokot sem arra, hogy miért lenne képtelen az eljárási szabályzatát a nagyobb nyilvánosság szellemében módosítani.



A dokumentumokhoz történő hozzáférést a következő szabályok és rendelkezések szabályozzák:


Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i (EK) 1049/2001 rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő nyilvános hozzáférésről.


A közvetlenül hozzáférhetőnek minősített dokumentumok visszakereshetőek a nyilvántartás adatbázisból és megjeleníthetőek a képernyőn. Egyéb dokumentumok csak kérésre hozzáférhetőek. Ilyen esetekben a felhasználónak ki kell töltenie a dokumentum-igénylési űrlapot. Az 1049/2001. számú rendelet 4. és 9. cikkében felsorolt kivételek által érintett dokumentumokhoz történő hozzáférés (pl. közbiztonság; védelmi és katonai ügyek; nemzetközi kapcsolatok; a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája; a személyiségi jogok védelme érdekében) korlátozott lehet.




Néhány link az Európai Parlament nyilvános dokumentumaihoz:
http://www.europarl.eu.int/guide/search/docsearch_en.htm tárház

http://www.europarl.eu.int/activities/expert/pv.do?language=HU jegyzőkönyvek, jelentések



A hírt szerkesztette: Kapronczay Stefánia

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem vagyunk biodíszlet! - a nyílt kormányzásért szólal fel a TASZ

A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez fordult a K-Monitor, a Sunlight Foundation, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozása, illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiánya miatt.

Az új KRESZ egyeztetése

2009 januárjában lesz az új KRESZ közigazgatási egyeztetése, de már 2008 II. félévében szakmai egyeztetéseket kezd a közlekedési minisztérium – derült ki dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez intézett közérdekű adatigénylésünk nyomán.

Per a gyülekezési törvény tanulmányért

Mint ismeretes, a kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára eredetileg három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése decemberre elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntése megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.