Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.

Miért fontos ez?

Azért, hogy tudjuk, milyen feltételek között szervezi ki gyermekeink oktatását az állam az egyházaknak. A köznevelési szerződés határozza meg például, hogy az egyházi fenntartó milyen szolgáltatásokat köteles ingyenes biztosítani a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. Ahogy azt is: az iskola hány gyermeket, tanulót köteles felvenni köznevelésük biztosítására. Ezeknek az adatoknak az ismerete nélkül nem mérhető fel: vajon az állam nem ad-e túlságosan szabad kezet ezekben a kérdésekben az iskolák fenntartására szerződő egyházaknak? Azaz: vajon nem bújik-e ki az állam a gyermekek tanuláshoz való jogának biztosítása alól?

Ezenfelül a köznevelési szerződések jelentős közpénz elköltéséről is rendelkeznek. 2015. II. negyedévében összesen 72 köznevelési szerződés volt érvényben (noha ezek közül nem mindegyik egyházakkal köttetett). A központi költségvetés 4 milliárd Ft-ot különített el az idén a köznevelési szerződésekkel kapcsolatos kiadásokra. Jogunk van tudni, mire megy el ez a pénz, hiszen mindannyiunk pénzéről van szó.

Miért nem adták ki eddig a szerződéseket?

Az EMMI a per során egyetlen érdemi érvet sem tudott – és láthatólag nem is akart – előadni, amellyel igazolhatta volna az adatkiadás megtagadását. A szerződések kiadásának megtagadása tehát minden bizonnyal időhúzásra szolgált. Az elsőfokú ítélet egyelőre nem jogerős. Kíváncsian várjuk az eddig eltitkolt szerződéseket, és reméljük, az ügy jogi egyértelműsége ellenére nem kíván fellebbezni az EMMI, hogy további közpénzek pazarlásával próbálja eltitkolni: gyermekeink állami oktatását milyen feltételek között szervezi ki egyházaknak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.

Egyháztörvény: a kormány hallgat, a TASZ nem nyugszik

Lezárult a „Negyedik pont” című kampányunk első szakasza, melyben az új egyházügyi törvény elfogadását szorgalmaztuk. Petíciónkat eddig többszáz állampolgár írta alá, tiltakozva egyúttal a magyar kormány által tavaly kidolgozott törvénymódosítási javaslat ellen, melyben továbbra sem érvényesül maradéktalanul a jogegyenlőség, valamint az állam és az egyház elválasztásának elve.