Közlönykiadó per dosszié

2005. április 25-én az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény (Avtv.)módosítását, amelynek értelmében a törvény 2005. június elsejétől szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló adatai.

Erre alapozva a TASZ 2005. augusztus 23-án közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Hivatalos Közlönykiadóhoz. A közérdekű adatkérés 3 kérdést tartalmazott, amelyek a Közlönykiadó szerkesztőbizottsági tagjainak 2002-ig visszamenően kiutalt juttatások (fizetés és egyéb juttatások) összegére vonatkoztak. 2005. szeptember 7-én a kiadó vezérigazgatójától elutasító választ kaptunk, melyet a következőképpen indokolt: „A 2005. június 1-jét megelőző időszakban a kért személyes adatok – a vonatkozó törvény 19. §-ának június 1-jei módosulása előtti szövege szerint – nem minősültek nyilvános adatnak, ezért a tv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közlésre nem vagyok jogosult.” Ezt követően a TASZ bírósághoz fordult. Az alábbiakban közzétesszük a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ellen közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt indított perünk iratait.

Az elsőfokú tárgyalás

A TASZ keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz, és a fenti adatok közlésére kérte kötelezni a kiadót. Képviselőnk a 2005. november 21-én tartott tárgyaláson azzal érvelt, hogy mivel a kért adatok az alperes kezelésében álltak, így a megtagadás indoka nem értelmezhető. Az alperes képviselője arra hivatkozott, hogy a visszaható hatály tilalma az adatvédelem területére is érvényes. A bíróság végül elutasította a keresetet, és – mint ahogy az az ítélet indokolásából kiderül – az alperes álláspontját osztotta. A TASZ az ítélet ellen fellebbezett.

A másodfokú tárgyalás

A Fővárosi Ítélőtábla 2006. március 2-i, jogerős ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bírósági döntést, és a TASZ javára ítélt. Schiffer András, a TASZ jogi képviselője, a sikeres perbefejezés kapcsán kiemelte, hogy „precedens értékű ítéletről van szó, mert bíróság először mondta ki, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében nem az adat keletkezésének időpontja számít, hanem kizárólag az, hogy az adatkérés idején az alperes kezelte az adatokat. A TASZ és a másodfokú bíróság szerint pedig csak ez számít”.

A Közlönykiadó közleménye

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó március 3-án néhány órával az ítélethirdetés után közleményt juttatott el e-mailben a TASZ-hoz, amelyben visszautasította a Magyar Nemzet című napilapban, illetve az Origo internetes portálon megjelent cikkek által közölt azon állítást, mely szerint a szerkesztőbizottság tagjainak juttatásaival kapcsolatban „titkolózni” kívánt. A kiadó közleményét a TASZ honlapján közzétette.

Végrehajtás

Mivel a Közlönykiadó majd két hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után sem adta ki a kért adatokat, bírósági végrehajtást kértünk 2006. május 31-én.

Felülvizsgálati eljárás

A jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozással a Közlönykiadó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. A TASZ felülvizsgálati ellenkérelmében a kérelem elutasítását, és a másodfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül hozott ítéletében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett döntött. A bíróság ugyan megállapította, hogy az Avtv. alapján lehetséges az Avtv. hatályba lépését megelőzően keletkezett közérdekű adatok megismerése, azonban úgy ítélte meg, hogy nem közérdekű adatok, hanem személyes adatok kiadását kértük. Az a jogszabály pedig, amely ezt lehetővé teszi csak 2005. június 1-jétől hatályos, tehát csak az ezt követően keletkezett egyes, közérdekből nyilvános személyes adatok megismerését biztosítja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közérdekű adatok kiadása iránti per Újpest Önkormányzata ellen

Meghívó tárgyalásra A Társaság a Szabadságjogokért felmérést készít a Magyarországon működő közterületi kamerás térfigyelő-rendszerekről. Ennek keretében közérdekű adatokat kért Újpest polgármesterétől is. Az adatok kiadását a polgármester megtagadta, ezért a TASZ a közérdekű adatok kiadása iránt pert indított.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.