Legyenek a Kúria által válogatott bírósági határozatok szabadon hozzáférhetők!
A Kúria 1953 óta az évente nála megforduló mintegy évi 6000 ügyből kiválogat nagyjából 3-400 darabot, a legfontosabbakat, a jogi szempontból legérdekesebbeket, azokat, amelyekről a Kúria azt gondolja, hogy a bíróságoknak követni kellene.
Ezeket az eseti határozatokat a Kúria elnöke által kijelölt, a Kúria elnöke által vezetett szerkesztő bizottság választja ki, és a Kúria bírái rövidítik és látják el vezető szöveggel. Ezeket a vezető szövegeket, elvi összefoglalókat (fejrészeket) a joggyakorlat ezután lényegében jogszabályként használja és idézi, ezek az úgynevezett BH-k. A BH-k a Kúria jogegységesítő tevékenysége, és az egyszerű jogász tevékenysége szempontjából is kulcsfontosságú dokumentumok, nem pótolhatók semmi mással. A Kúria kiválogatási, a szerkesztési és vezető szövegírási munkája pedig autoritást kölcsönöz nekik. Ezek kötelező követését és internetes közzétételét törvény nem írja elő, ez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a BH-k is a jogegységesítési funkció eszközei, szociológiailag be is töltik e funkcióikat, a peres felek és a bírósági ítéletek közel úgy hivatkoznak rájuk, mint a jogszabályokra.
A BH-k fontosságát aligha lehet túlbecsülni. Vannak olyan jogterületek, amelyeknek a tényleges szabályait lényegében kizárólag ezekből a BH-kból lehet megismerni, és még azokon a területeken is ismerni kell a BH-k tartalmát, ahol viszonylag bőbeszédű a joganyag. Az, hogy a bíróságok hogyan értelmezik a jogszabályok általános megfogalmazású szövegét, szintén a BH-kból derül ki.
A BH-k közérdekű adatok. Mégsem szabadon hozzáférhetőek, a Kúria honlapján sincsenek fent. A Kúria egy nemrég megjelent ajánlattételi felhívás alapján ráadásul újabb öt évre olyan szerződést kötne egy magántulajdonban áll kiadóvállalattal, ami szerzői jogi védelemben részesítené a BH-kat. A közérdekű adat BH-k nyilvánossága, szabad hozzáférhetősége és terjeszthetősége a jogbiztonság garanciája volna. Szerzői jogi korlátok alá helyezésük az ilyen dokumentumok nyilvánosságának a jogbiztonságra nézve is hátrányos illegitim korlátozását jelenti. Arról nem is beszélve, hogy a jogérvényesítés költségeit is nagyban növeli az a tény, hogy a BH-k sem az átlag emberek, sem az ügyvédek, sem a bíróságok számára nem ingyen hozzáférhetőek.
Ezért kezdeményeztük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását, valamint a Kúria elnökénél közérdekű bejelentéssel éltünk. Célunk a nyilvános ajánlattételi felhívás visszavonása. A gyors közbelépéssel megakadályozható, hogy a közérdekű adatok feletti jogellenes korlátozásokat biztosító újabb öt éves szerződést megkössenek.
