MVM – átláthatóság 2:0
A bíróság szerdai döntésének értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. nem köteles kiadni Bodoky Tamás újságíró kérésére a Vértesi Erőmű 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.
A Vértesi Erőmű jelenleg csődeljárás alatt áll, miután a Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek az üzlet meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. Bodoky Tamás kérte tehát a Vértesi Erőműtől a System Consulting és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az áramvásárlási szerződéseket is.
A bíróság első fokon kimondta: mivel az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. (az MVM Csoport irányítója) a Vértesi Erőmű tulajdonosa, így az erőmű közvetetten állami vagyont kezel, azaz a kért adatok közérdekből nyilvánosak. „Ez az értelmezés fakad a törvény szelleméből is, hiszen egyébként az adatvédelmi törvényt könnyen ki lehetne játszani az állami vagyon különböző állami tulajdonban álló gazdasági társaságokba kiszervezésével.”
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság szerdai ítéletében az első fokú döntéssel szemben elutasította az adatok kiadására vonatkozó kérelmet azzal az indokkal, hogy a vagyontörvényt ebben az esetben szűkítően kell értelmezni, és kizárólag az állami tulajdonú vállalatok átláthatóságáról szóló törvényben nevesített cégeknek kell elszámolniuk a tevékenységükkel a nyilvánosság felé.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a közvetetten állami tulajdonú cégekre, tehát ha az állami vagyont kiszervezik további gazdasági társaságokba (értsd a törvényben nevesített cég leányvállalatába), a közpénz elköltése ellenőrizhetetlen lesz, mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programjának vezetője. „A bíróság szerdai döntésével irányt mutatott azoknak az állami cégvezetőknek, akik nem kívánnak elszámolni a közpénzekkel.”
A Legfelsőbb Bíróság szintén szerdai döntésében hasonlóan határozott: az MVM Csoportot vezető MVM Zrt. nem köteles adatot szolgáltatni Galambos Mártonnak, az Origo felelős szerkesztőjének, aki az állami tulajdonban lévő társaság szponzorációs tevékenységére vonatkozóan kért adatokat. Ebben az esetben a bíróság az első- és a másodfokú ítéletekkel összhangban azt ugyan elismerte, hogy az MVM Zrt. közfeladatot lát el, így a közérdekű adatokat ki kell adnia, de mivel a kérelem az MVM Csoportra, és nem az egyes cégekre vonatkozott, azaz az adatigénylés nem volt kellően pontos és precíz, az MVM Zrt. nem sértett jogszabályt az elutasítással.
Galambos Márton, akkor még a Figyelő újságírójaként, a szponzorált társaságok, események listáját, és a támogatások összegére, illetve a 2007-es pénzügyi jelentésben szereplő, hosszú távú alapítványi támogatásokra elhatárolt 3,1 milliárd felhasználására vonatkozó adatokat kérte az MVM Zrt-től. A társaság először azzal érvelt, hogy nem folytat szponzorációs tevékenységet, majd mikor a felperes bemutatta az erről szóló bizonyítékokat, teljesen más érvrendszert épített fel.
A részletekről az első– és a másodfokú ítéletekben (pdf) olvashat.
„Az alperes nem köteles kitalálni, mire gondol a felperes. A többen nincs benne a kevesebb” – fogalmazott Mészáros Mátyás, a tanács elnöke. Az indoklásból kiderült, hogy a bíróság szerint az MVM Zrt. tartalmilag először tévesen, de összességében helyesen cselekedett, mikor elzárkózott az adatszolgáltatástól.
A TASZ aggályosnak tartja azt az értelmezést, hogy a cégcsoportba nem tartozik bele egy, a cégcsoporthoz tartozó cég, ahogyan azt is, hogy a bíróság hogyan hunyhat szemet, hogy az MVM Zrt. az eljárás során végig rosszhiszemű magatartást tanúsított.
A TASZ, amely a két ügyben az újságírók képviseletét ellátta, jelenleg vizsgálja, hogy miként tudja az ügyeket a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé vinni.