Parlament előtt a Titoktörvény

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter által jegyzett, a minősített adatok védelméről szóló T/6147. számú törvényjavaslat általános vitáját hétfőn kezdte meg az Országgyűlés. A TASZ ezúttal is véleményezte a törvényjavaslatot.

A TASZ örömtelinek tartja, hogy az államtitok és szolgálati titok kérdéskörét az Országgyűlés újraszabályozza. A jelenleg hatályos államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) szabályai a TASZ szerint nem megfelelőek, ezért feltétlenül szükséges és időszerű a tárgykörben új normákat alkotni.

A minősített adat védelméről szóló T/6147 számú törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) több téren komoly előrelépést eredményezhet az állam átlátható működése terén. Rendkívül komoly lépés, hogy a Javaslat lehetővé teszi a minősítés bírósági felülvizsgálatát, szélesíti az Adatvédelmi Biztos jogköreit; a minősítés garanciái is ígéretesek. Azonban a Javaslat, a külön is deklarált alapjogi célok megvalósítása érdekében számos ponton módosításra szorul. Amennyiben néhány területen módosítják a Javaslatot, sikerülhet egy demokratikus jogállamhoz méltó törvényt alkotni.

1. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a Javaslatnak a minősített adatokkal való visszaélést szabályozó, büntetőjogi szabályait újragondolják, mert azok a javaslati formájukban aránytalanul korlátozzák az információs szabadságjogokat és elavultak. A minősítési jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben azonban feltétlenül szankciók kidolgozását tartjuk szükségesnek.

2. Nyilvános iktatót kellene létrehozni, amelyből a minősítéshez szükséges feltételek megléte minden egyes minősített adat esetében ellenőrizhető és nyomon követhető a minősítések felülvizsgálatának megtörténte, valamint a minősítések megszűnése vagy megszüntetése.

3. Minősíthető adatköröket kell megállapítani a hatályos szabályozás titokköri jegyzékéhez hasonlóan. A minősíthető adatok körét a lehető legszűkebbre kell szabni, a törvényalkotónak minden egyes adatkör tekintetében figyelemmel kell lennie arra, hogy az adott adatfajták minősítésének lehetősége szolgálhatja-e az állam nemzetközi szerződésekben is elismert védendő érdekeit, és valóban szükséges-e az adatok minősítése egy demokratikus társadalomban.

4. Biztosítani kell azon érintett személyek információs kárpótlását, akikről bármely állami szerv minősített adatot kezel vagy kezelt.

6. A minősítési gyakorlat folyamatos monitorozásra szorul. Megfelelő jogkörökkel és erőforrásokkal felruházott független testület vagy személy feladatának kellene lennie a törvényi feltételek betartásának folyamatos vizsgálata.

7. A minősítés felülvizsgálatának javasolt szabályrendszere a TASZ szerint nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a legszükségesebb esetekben tartsák fenn a minősítést.

8. A Javaslat alkotmányellenesen kívánja módosítani a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Ezzel szemben a polgári perrendtartás szabályait érintetlenül hagyja, holott szükséges lenne azokon is változtatni a tárgykör koherens szabályozása érdekében.

Töltse le a TASZ-álláspontját itt!



 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Petrétei-per dosszié

2006. június 28-án Petrétei József a Magyar Hírlapban megjelent „Várat magára az új alkotmány” című cikkben arról nyilatkozott, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavaly év végére elkészítette az új alkotmány tervezetét. A cikkre hivatkozva 2006. július 20-án kértük, hogy juttassák el hozzánk a tervezetet, mivel az közérdekű adatnak minősül.

Elutasította a Legfelsőbb Bíróság az AB elleni perünk felülvizsgálati kérelmét

Sok szó esett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perünkről, úgy tűnik ezzel a végzéssel most véget ért. Egy közhatalmi szerv (Országgyűlés) egyik tagjának egy másik közhatalmi szervhez (Alkotmánybíróság) intézett indítványa személyes adatnak minősül. Olvassa el a Legfelsőbb Bíróság határozatát!