Újra napirenden az új jogalkotási törvény

A jogalkotási törvény az ország közjogi berendezkedését meghatározó alaptörvény, elfogadásához az Alkotmány szerint „a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. A Kormány 2003 júliusában, érzékelve azt, hogy hatályos jogalkotási törvényünk némileg elavult, illetve annak érdekében, hogy „a jogalkotás előmozdítsa a parlamenti demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság kiteljesedését, a jogalkotás eljárásrendje összhangba kerüljön az Európai Unióban való tagságból eredő követelményekkel, továbbá a magas színvonalú jogalkotás útján a jogrendszer egysége és áttekinthetősége, a jogszabályok szakmai megalapozottsága fokozottan érvényesüljön”, egy új jogalkotási törvényt terjesztett be az Országgyűlés elé. E törvényjavaslattal egyidejűleg három további igen jelentős közjogi tárgyú törvény került az Országgyűlés elé, így egy új Alkotmánybíróságról szóló törvény, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény, és egy ezekhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat.

Lassan két éve, hogy a Parlament képtelen ezt a négyes csomagot megvitatni. Utoljára 2004 márciusában foglalkoztak vele, majd az Európai Parlamenti választások kampánya lesodorta a törvényjavaslatokat a napirendről, és azóta sem kerültek újra terítékre.

Az áttörés a múlt héten következett be, amikor a Parlament folytatta a törvénycsomag megvitatását, és az Országgyűlés honlapja szerint a jogalkotási törvény részletes vitáját május 2-3-án le is zárják.

Kapcsolódó anyagok:
– A Fidesz az EP választások után tárgyalná a közjogi kérdéseket
– Háborúskodás szocialista módra helyett emberközeli kampány
– TASZ álláspont a jogalkotásról szóló törvényjavaslatról