Újra napirenden az új jogalkotási törvény

Még 2004 márciusában bocsátották részletes vitára a Parlamentben az új jogalkotási törvényjavaslatot. Alig több mint egy év kellett ahhoz, hogy a részletes vitát valóban megkezdje a Tisztelt Ház.

A jogalkotási törvény az ország közjogi berendezkedését meghatározó alaptörvény, elfogadásához az Alkotmány szerint „a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. A Kormány 2003 júliusában, érzékelve azt, hogy hatályos jogalkotási törvényünk némileg elavult, illetve annak érdekében, hogy „a jogalkotás előmozdítsa a parlamenti demokrácia, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság kiteljesedését, a jogalkotás eljárásrendje összhangba kerüljön az Európai Unióban való tagságból eredő követelményekkel, továbbá a magas színvonalú jogalkotás útján a jogrendszer egysége és áttekinthetősége, a jogszabályok szakmai megalapozottsága fokozottan érvényesüljön”, egy új jogalkotási törvényt terjesztett be az Országgyűlés elé. E törvényjavaslattal egyidejűleg három további igen jelentős közjogi tárgyú törvény került az Országgyűlés elé, így egy új Alkotmánybíróságról szóló törvény, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény, és egy ezekhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat.

Lassan két éve, hogy a Parlament képtelen ezt a négyes csomagot megvitatni. Utoljára 2004 márciusában foglalkoztak vele, majd az Európai Parlamenti választások kampánya lesodorta a törvényjavaslatokat a napirendről, és azóta sem kerültek újra terítékre.

Az áttörés a múlt héten következett be, amikor a Parlament folytatta a törvénycsomag megvitatását, és az Országgyűlés honlapja szerint a jogalkotási törvény részletes vitáját május 2-3-án le is zárják.

Kapcsolódó anyagok:
- A Fidesz az EP választások után tárgyalná a közjogi kérdéseket
- Háborúskodás szocialista módra helyett emberközeli kampány
- TASZ álláspont a jogalkotásról szóló törvényjavaslatról

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmisítse meg az Alkotmánybíróság az információszabadságot korlátozó szabályokat!

Ombudsmanhoz fordult a TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország az információszabadság korlátozása miatt.

Titkos alkotmány-tervezet?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) július végén értesült arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elkészítette az új alkotmány tervezetét. A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult az IRM-hez, amely megtagadta a dokumentum ismertetését, így per indult Petrétei József ellen.

Pert nyert a TASZ a Médiahatóság ellen

Szalai Annamária levelét megírta, a nyilvánossággal azonban annak tartalmát már nem kívánta megosztani. A Fővárosi Törvényszék ma hozott ítéletében kötelezte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) az elnök asszony által Thomas O. Melia részére a magyar médiaszabályozásról szóló tájékoztatást és jogértelmezést tartalmazó levelének a kiadására.