Veszélyes vizeken – gyengülhet a közpénzek átláthatósága

Az új Polgári Törvénykönyv tervezetében nem szerepelnek azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat ne lehessen eltitkolni üzleti titokra hivatkozással. A TASZ, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Egyesület közös álláspontot küldött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.

A hatályos törvények szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával kapcsolatos adat. A közérdekű adatok megismerésekor és ennek a jognak az érvényesítése iránt indított perekben a Ptk.-nak ez a rendelkezése az egyik leggyakrabban hivatkozott bekezdése, amely elősegíti az állam működésének és a közpénzek felhasználásának az átláthatóságát. Az új Ptk. tervezete nem tartalmaz hasonló szabályt.

Az információszabadságot szabályozó törvény kifejezetten utal arra, hogy a közérdekű adatok megismerése és az üzleti titkok védelmének ütközésekor a Ptk. szabályai az irányadóak. Amennyiben az átláthatóságot elősegítő rendelkezés kikerül az új polgári kódexből, úgy nem lesz koherens az információszabadság jogi szabályozása.

Az új Ptk. megalkotását koordináló miniszteri biztos nyilatkozta szerint az átláthatóságot biztosító rendelkezések nem kerülnek ki a jogrendszerből, hanem a helyükre kerülnek. A TASZ, a TI Magyarország és a K-Monitor szerint nyugtalanító, hogy jelenleg csak azt látni, hogy az átláthatóságot elősegítő szabály eltűnik, azonban nem ismeretes semmilyen kormányzati tervezet arra vonatkozóan, hogy miként pótolják azt.

Az Alaptörvény közpénzekről szóló fejezete üdvözölendően alkotmányos szinten deklarálja a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos adatok nyilvánosságát. Az Alaptörvény rendelkezései ugyan közvetlenül is alkalmazhatóak a bíróságok előtt, azok pontosítása és részletesebb meghatározása szükséges. Ahhoz, hogy a majdani Ptk. összhangban legyen az Alaptörvénnyel, szükséges annak deklarálása, hogy az állam, illetve az állammal pénzügyi kapcsolatot létesítő magánszervezetek ne titkolhassák el a közpénzek felhasználásával kapcsolatos információkat.

A TASZ, a TI Magyarország és a K-Monitor javasolja a jelenlegi szabályozás megőrzését. 

A teljes állásfoglalást itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

Anomáliák, avagy hibák a Mátrixban

Az elmúlt hét legviccesebb TASZ-közeli történeteiből kettő áll alant. NBH-s postások? Utólagos végrehajtás? Smith ügynök a Mátrixból csak ingatná a fejét, mennyi szoftverhiba van a rendszerben…