Kereső

Az önkormányzati választásokra készülve kidolgoztunk egy kitekintést arról, mi lehet, vagy inkább mi lehetne az önkormányzatok mozgástere a fogyatékos személyek lakhatásának támogatásában. A lakhatás, és a fogyatékos emberek társadalmi részvételi lehetőségeinek megteremtése ugyanakkor emberi jogokat érintő területek, és ekként állami szinten, törvényi garanciákkal kellene biztosítani  érvényesülésüket.

Magyarul és könnyen érthető formában is elérhető az ENSZ fogyatékosjogi bizottságának tavaly szeptemberben közzétett jelentése, amely megállapította, hogy a magyar kormány súlyosan és rendszerszinten sérti a fogyatékossággal élő emberek jogait. Az ENSZ honlapján elérhető fordítás civil szervezetek együttműködésében készült, a TASZ is részt vett a munkában. Bízunk abban, hogy minél többen fogják olvasni a jelentést és a kormány hatékony intézkedéseket fog tenni a Bizottság javaslatai alapján a fogyatékos emberek szabad döntéshozatallal, önálló életvitellel és diszkriminációmentességgel összefüggő jogai védelmében.

A fogyatékos emberek jogait sérti Magyarországon a szociális ellátórendszer átalakítása. Az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések téves elképzeléseken alapulnak, a társadalmi párbeszéd pedig fájóan hiányzik. Ezért lefordítottuk az Európai Önálló Életvitel Hálózat (ENIL) kritikai kiadványát, amely az intézetekben élő emberekkel kapcsolatos tévhiteket oszlatja el az EU-s támogatások felhasználásának szempontjából, és azt is megtudhatjuk belőle, hogy miként lehetne a reformot az érintettek emberi jogainak tiszteletben tartásával megvalósítani.

Mindannyiunk számára fullasztó az egyre súlyosabb korlátozások miatti bezártság, de ez a szociális intézetekben élők számára nem új élmény. Nekik a koronavírus-járvány első hulláma alatt három és fél hónapig kellett szinte hermetikusan elzárva élniük: volt, akit családtagja temetésére sem engedtek ki. Szeptember eleje óta pedig megint kijárási és látogatási tilalmat rendeltek el számukra.

2018 nyara óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látja el a Topház, jelenlegi nevén ‘Gondviselés Háza – Fogyatékos Emberek Otthona’ intézményben a fenntartói feladatokat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat célja korszerűsíteni az ottani szolgáltatásokat, a munkatárak ismereteit és az infrastruktúrát. A héten a Szeretetszolgálat megküldött számunkra egy könnyen érthető cikket, amely az intézmény kiváltási folyamatába enged bepillantani. A könnyen érthető cikk itt olvasható.

Miért fektet még mindig fogyatékos emberek intézeteibe az Európai Unió? A tagállamok jogsértő gyakorlatairól hoztak példákat fogyatékosságügyi szakértők és aktivisták az Önálló Életvitel Európai Hálózata (ENIL) szeptemberi online konferenciáján.

2019 nyár elején kampányt és petíciót indítottunk a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesülettel a fogyatékossággal élő, illetve idős, gondozásra szoruló állampolgárok és az őket gondozó családtagok életminőségének javításáért, hiszen megfelelő ellátás híján teljes kiszolgáltatottságban élnek az érintettek, több mint félmillió állampolgár. Szakmai anyagunkban részletesen kifejtettük, hogy az őket támogató szolgáltatásokat este és hétvégén is elérhető, megfelelő szolgáltatássá lehetne bővíteni 60-70 milliárd forintból. A petíciónkat több tucat érintetti szervezet és 12 ezer ember aláírásával adtuk át az Emberi Erőforrások Minisztériumának, de választ nem kaptunk. 2019 karácsonyán már minden országgyűlési képviselőt arra kértünk, hogy az év végi pénzszórás során gondoljon a legkiszolgáltatottabbakra, teremtsen forrást az országgyűlés a támogató szolgáltatások kapacitásbővítésére. Az államtitkár ugyan átvette a petíciót és egy hónapon belüli választ ígért, de arra reakció végül nem érkezett. 2020 tavaszán a Covid-járvány minden addigi szintet felülmúlóan szolgáltatta ki az idős, beteg, gondozásra szoruló embereket és családjaikat, így ismételten a felelős miniszterhez fordultunk partnerszervezeteinkkel, kérve az EMMI-t, hogy a költségvetési törvény újratervezése során legyen prioritás az érintettek és otthongondozó családtagjaik megsegítése. 2020. áprilisi levelünkre nyáron érkezett válasz. Az EMMI szerint nem ők felelősek a szolgáltatás megszervezéséért, hanem az önkormányzatok és egyébként is rendezték a szociális szférában dolgozók bérezését, a továbbiakban is ezért fognak dolgozni. Levelükre az alábbiakkal reagáltunk, jeleztük a felelős minisztériumnak, hogy az önkormányzatok forrás híján nem tudnak szolgáltatást biztosítani, és hogy a szociális dolgozók bérrendezése sem tekinthető rendezettnek, ameddig nettó 130 ezer forint a fizetésük. A fokozódó járványhelyzetre tekintettel azonnali beavatkozást sürgetünk az EMMI-nél.

Bizonyítékunk van rá, hogy az állami szociális és gyermekvédelmi intézetek fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) félrevezette a minisztériumot a bázakerettyei pszichiátriai otthont sújtó munkaerőhiányról. Rétvári Bence államtitkár képviselői kérdésre azt állította, hogy van elég dolgozó az otthonban. A valóság azonban az, hogy augusztus végén a jogszabályban előírthoz képest 38 százalékos volt a munkaerőhiány a bentlakásos intézetben. Úgy tűnik, az SZGYF mást mondott a minisztériumnak, mint ami a valóság, és ezzel a parlamenti képviselőket, illetve rajtuk keresztül a nyilvánosságot is félretájékoztatta.

A fogyatékossággal élő emberek és családjaik alig éreznek valamit az őket segítő fejlesztésekből, ezért javaslatokat tettünk a kormánynak és az Európai Bizottságnak, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartva reagáljanak a legsúlyosabb problémákra.

KÖNNYEN ÉRTHETŐ CIKK

Már a lakók ellátását és a biztonságos munkakörülményeket is veszélyezteti az intézetekben tapasztalható szakemberhiány, amit a hozzánk érkező megkeresések is megerősítenek. Fogyatékossággal élő személyek, családtagjaik és dolgozók is panaszkodnak a bentlakásos szociális intézményeket sújtó munkaerőhiányról.

KÖNNYEN ÉRTHETŐ CIKK

Nyolc szervezet fordult a miniszterhez a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálatok valódi bővítéséért, valamint a szociális szakemberek bérrendezéséért.

Nagy ütemben zajlik Magyarországon a nagylétszámú bentlakásos intézetek átalakítása, jelenleg 30 intézet vesz részt a folyamatban. Március elején új kiírást tett közzé a kormány, hogy még több intézmény pályázhasson kitagolási pénzekre. A közel 52 milliárd forintos keretösszegű pályázati felhívás célja az intézetek lebontása és helyettük személyközpontú közösségi szolgáltatások kialakítása. A kiírás által elképzelt kiváltási folyamat azonban még mindig sérti a fogyatékossággal élő emberek jogait, ezért javaslatokat fogalmaztunk meg a felhívás módosítására.

Állítólag zajlik a szociális ellátás rendszerszintű átszervezése, de valójában nagyon keveset lehet ebből érzékelni – rengeteg fogyatékos embernek kell még mindig nyomasztó légkörű tömegintézményben élnie. A kormány tízezer fogyatékos embernek ígérte, hogy kisebb, családias közösségekbe költözhetnek 2023-ig, de alig lehet kiköltözésekről hallani.

Tisztelt Képviselő! Alulírott érintett szülők és szervezeteink azt kérjük Öntől, hogy az idei karácsonyi pénzosztáskor gondoljon ránk, a fogyatékossággal élőkre, az egészségügyi állapotuk miatt segítségre szorulókra, az otthonápoló családtagokra, és szociális szakemberekre. Kérjük, hogy az idei évben fel nem használt költségvetési forrásból a házi segítségnyújtást és a támogató szolgálatokat bővítsék ki, illetve a rendszerben dolgozó, áldozatos munkát végző szakemberek bérrendezését tekintsék elsődleges feladatuknak! Ahogy azt alább láthatja, ezen szolgáltatások bővítése hozzávetőlegesen 60-70 milliárd forint forrást igényel, miközben csak tavaly karácsony előestéjén ennél több pénzt osztott ki a kormány egyéb célokra. Kérjük Öntől azt is, hogy lehetősége szerint közvetítse kérésünket az ország politikai vezetése felé, például szólaljon fel a parlamentben a karácsony előtti ülések valamelyikén.