Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.

Az utóbbi időben kezdett gyakorlattá válni, hogy a Fővárosi Önkormányzat „közterület-használati megállapodással” vagy a rendőrség „biztonsági műveleti területté” nyilvánítással megakadályozta, hogy az állampolgárok fontos közterületeket gyülekezési joguk gyakorlása céljából igénybe vegyenek. Hiába fordulhattak bírósághoz a gyülekezés szervezői, a bírói döntések rendre sok idővel a tervezett rendezvény után született meg, és a bírák a beadványokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.

Az AB határozata szerint ezentúl a bíróságnak három napon belül kell döntenie, és érdemben kell felülvizsgálnia a rendőrség gyülekezési joggal kapcsolatos minden megtámadott határozatát. A TASZ szerint ez a döntés gátat vethet az olyan trükközéseknek, mint a Kossuth tér egy részének 2006. október 23-tól hónapokig tartó lezárása vagy a főváros főbb közterületeinek tavalyi és idei március 15-i kormány általi lefoglalása. A továbbiakban ugyanis nemcsak akkor kell a bíróságnak a gyülekezési törvény szabályai szerinti felülvizsgálatot lefolytatnia, ha a rendőrség a rendezvény megtartását megtiltja, hanem akkor is, amikor a hatásköre hiányát állapítja meg.

A TASZ üdvözli, hogy az AB határozata kimondja: a közterületen tartandó rendezvények különösen erős alkotmányjogi védelemben részesülnek, mert a közterületek a véleménynyilvánítás rendeltetésszerű fórumai. Így a közterület-használati engedélyek és megállapodások jogszerűségének és indokoltságának megítélésekor a bíróságnak a legszigorúbb alkotmányossági mércét kell alkalmaznia. Vagyis a köztérrel nem rendelkezhet szabad belátása szerint a „tulajdonos” önkormányzat és az, aki azt használatra megkapja.

A TASZ felhívja figyelmet arra, hogy az AB döntése szerint a gyülekezési szabadság kiterjed a nem önkormányzati tulajdonú, valamint a magánkézben lévő, de a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető területekre is. Ebből az következik, hogy gyülekezési jog az iskolákra, egyetemekre, bevásárlóközpontokra, várótermekre, stb. is kiterjed. Ezeken a helyszíneken tehát még rendőrségi bejelentésre sincs szükség, de a gyülekezés nem gátolhatja meg a rendeltetésszerű működést, és be kell tartani a biztonsági szabályokat és a házirendet.

„Alapjogi szempontból nagyon fontos, progresszív döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely a továbbiakban elejét veheti annak, hogy a gyülekezési jog szabad gyakorlását a jogalkalmazó szervek önkényes döntéseikkel korlátozzák” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetője.

A döntést itt találja: 3/2013. (II. 14.) AB határozat

A TASZ több tájékoztatót is kiadott annak érdekében, hogy azok, akik nyilvánosan kívánnak hangot adni véleményüknek, milyen keretek között tehetik ezt meg:

http://tasz.hu/gyulekezesi-jog/gyulekezesi-jogi-1x1

http://tasz.hu/gyulekezesi-jog/tasz-tanacsok-polgari-engedetlenkedoknek

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Miért kell a kormánynak extra felhatalmazás a terrorveszélyre hivatkozva?

A kormányzat egy felhatalmazási törvénnyel lehetővé tenné, hogy a „terrorveszély-helyzetre” való önkényes hivatkozással különleges jogrendet vezessen be. A TASZ szerint ilyen szabályok megalkotására csak nagyon alapos ténybeli indokok alapján és további szigorú feltételek mellett van alkotmányos lehetőség, amelyek jelenleg nem állnak fenn.

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.