Mi a baj az Alaptörvény negyedik módosításával?

Pontokba szedtük a problémákat.

1. Újabb bizonyíték arra, hogy a kormánypártok nem a közhatalom korlátjának, hanem a nyers hatalmi erő szolgálójának tekintik az Alaptörvényt.

2. Olyan rendelkezésekkel tölti meg az Alaptörvényt, melyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek ítélt.

3. Sérti a szólásszabadságot, mert lehetővé teszi kritikus politikai vélemények és a művészi önkifejezés elfojtását.

4. Ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, mert ahelyett, hogy humánus lakhatást garantálna a hajléktalanoknak, utat nyit az állam és az önkormányzatok számára, hogy megbüntessék az utcán élőket.

5. Diszkriminatív módon kirekeszti az alkotmányos védelemből az azonos nemű párokat, a gyermektelen élettársakat és más családi kapcsolatokat.

6. Csorbítja az információszabadságot és a választási alapelveket, mert indokolatlanul korlátozza a választási kampányszövegek és más politikai reklámok közzétételét.

7. Szentesíti a felekezetek közötti önkényes különbségtételt, mert a parlamenti többség kegyévé teszi az egyházak elismerését.

8. Sérti a tisztességes eljárás elveit, mert megengedi, hogy a bírósági igazgatás vezetője konkrét ügyekbe beavatkozva, egyedi mérlegelés alapján jelölje ki az eljáró bíróságot.

9. Felszámolja az egyetemek és főiskolák autonómiáját, mert szervezeti és gazdasági ügyekben a kormányzat alárendeltjévé teszi ezeket az intézményeket.

10. A „röghöz kötéssel” aránytalanul korlátozza az egyetemi és főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát és a foglalkozás szabad megválasztását.

Az uralom joga helyett a jog uralmát!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Elkészült a Független Szakértői Bizottság első jelentése Zsanett-ügyben

A TASZ kezdeményezése nyomán idén tavasszal alakult független szakértői bizottság elsődleges célja, hogy az úgynevezett Zsanett-ügyben feltárja az eljárás esetleges hibáit. A Bizottság az ügy iratainak áttekintése alapján állította össze I. sz. jelentését. Olvassa el a jelentést!

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.