Petrétei-per dosszié

2006. június 28-án Petrétei József a Magyar Hírlapban megjelent „Várat magára az új alkotmány” című cikkben arról nyilatkozott, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavaly év végére elkészítette az új alkotmány tervezetét. A cikkre hivatkozva 2006. július 20-án kértük, hogy juttassák el hozzánk a tervezetet, mivel az közérdekű adatnak minősül.

2006. július 27-én kelt válaszában a miniszter elutasította kérelmünket, arra hivatkozva, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszternek az új Alkotmány előkészítésére irányuló tevékenysége a Kormány azon döntésének megalapozását szolgálja, hogy kezdeményezi-e az új Alkotmányról szóló javaslat Országgyűlés elé terjesztését. Eszerint viszont a tervezet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagyis döntés megalapozására szolgáló adat, mely tíz évig nem nyilvános.

Szerintünk azonban a tervezet közérdekű adatnak minősül, úgyhogy 2006. augusztus 22-én a bírósághoz fordultunk. Álláspontunk szerint a miniszteri előterjesztés az alperes önálló közjogi jogállásánál fogva (melyre az alkotmány utal) önálló döntésnek minősül és így nem tekinthető a törvényjavaslat Kormány általi benyújtását megalapozó iratnak. Vagyis két döntésről van szó, az egyiket a Kormány hozza meg a Parlament elé terjesztésről, a másodikat pedig az alperes akkor, amikor úgy határoz, hogy az elkészült anyag a kormány elé terjeszthető. Emellett a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 27. § c) pontja értelmében a Kormány elé terjesztendő, és nem a már eléterjesztett jogszabálytervezetről lehet véleményt nyilvánítani. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) 9. § (1) bek. a) pontja szerint közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján a Jat. alapján véleményezésre bocsátott jogszabálytervezeteket.

Az alperes szerint viszont itt egyetlenegy döntésről van szó, arról, amikor a Kormány eldönti, hogy az alaptörvény-javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti-e, de nem vitatja a minisztereket megillető önálló döntési jogkört. A miniszter feladata, hogy gondoskodjon az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvények előkészítéséről, és mivel a döntés joga a Kormány kezében van, így az Alkotmány tervezete is az azt megelőző szakmai előkészítő munka részét képezi, vagyis az új Alkotmány tervezete a döntés megalapozását szolgáló adat. A jogalkotási törvény és az Eitv. rendelkezései alapján nincs olyan kötelezettsége, hogy ezen adatokat a minisztérium honlapján közzétegye.

A Fővárosi Bíróság 2006. október 3-án hozott első fokú ítéletében a keresetünknek helyt adott.

2006. október 18-án az alperes azonban fellebbezést nyújtott be, melyben ismerteti az alkotmánymódosítási eljárás menetét, majd újra kifejti, hogy a tervezet az ellátó szerv döntésének meghozatalára irányuló eljárás során rögzített adat, amely e döntés megalapozását szolgálja. A miniszternek nincs a közigazgatási egyeztetésre bocsátásról való döntést megelőzően jogi relevanciával rendelkező döntése egy jogszabály tervezetével kapcsolatban, közigazgatási egyeztetésre bocsátásról pedig döntés nem született. A módosítási eljárás folyamatában tehát egyértelműen a Kormány döntését kell irányadónak tekinteni, amelyet a tervezet valóban megelőzött, és annak előkészítésére szolgált. Elveti annak szükségességét is, hogy az Eitv. vagy a Jat. alapján a tervezetet közzétegyék, hiszen miniszteri döntés arról nem született, annak nyilvánosságra hozatalára így nem kötelezhető.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. január 11-én úgy határozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A bíróság szerint a "Jat. a jogszabályok megalkotása című fejezetében tárgyalja a jogalkotás menetét. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a jogszabályalkotás egy egységes folyamatot képez, amelyben a döntést a Kormánynak az elkészült tervezet Országgyűlés elé terjesztése jelenti. A döntés meghozatalára irányuló eljárás ebben az esetben a jogszabály-előkészítés, a tervezet pedig a döntés megalapozását szolgáló adat. Az előkészítés folyamata azzal zárul le, hogy a miniszter a tervezetet közigazgatási egyeztetésre bocsátja, és a javaslatot előterjeszti a Kormányhoz, erre azonban még nem került sor".

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Nyílt levél a Rendőrfőkapitánynak: biztosítsa a polgárok szabad gyülekezését!

Nyílt levélben kérjük Budapest Rendőrfőkapitányát, hogy tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy a rendőrség hogyan biztosítja, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti, alatti és utáni időpontok során a gyülekezni kívánók élni tudjanak alkotmányos jogukkal.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.