Barion Pixel TASZ | Petrétei-per dosszié

Petrétei-per dosszié

2006. június 28-án Petrétei József a Magyar Hírlapban megjelent „Várat magára az új alkotmány” című cikkben arról nyilatkozott, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavaly év végére elkészítette az új alkotmány tervezetét. A cikkre hivatkozva 2006. július 20-án kértük, hogy juttassák el hozzánk a tervezetet, mivel az közérdekű adatnak minősül.

2006. július 27-én kelt válaszában a miniszter elutasította kérelmünket, arra hivatkozva, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszternek az új Alkotmány előkészítésére irányuló tevékenysége a Kormány azon döntésének megalapozását szolgálja, hogy kezdeményezi-e az új Alkotmányról szóló javaslat Országgyűlés elé terjesztését. Eszerint viszont a tervezet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19/A. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, vagyis döntés megalapozására szolgáló adat, mely tíz évig nem nyilvános.

Szerintünk azonban a tervezet közérdekű adatnak minősül, úgyhogy 2006. augusztus 22-én a bírósághoz fordultunk. Álláspontunk szerint a miniszteri előterjesztés az alperes önálló közjogi jogállásánál fogva (melyre az alkotmány utal) önálló döntésnek minősül és így nem tekinthető a törvényjavaslat Kormány általi benyújtását megalapozó iratnak. Vagyis két döntésről van szó, az egyiket a Kormány hozza meg a Parlament elé terjesztésről, a másodikat pedig az alperes akkor, amikor úgy határoz, hogy az elkészült anyag a kormány elé terjeszthető. Emellett a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 27. § c) pontja értelmében a Kormány elé terjesztendő, és nem a már eléterjesztett jogszabálytervezetről lehet véleményt nyilvánítani. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) 9. § (1) bek. a) pontja szerint közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján a Jat. alapján véleményezésre bocsátott jogszabálytervezeteket.

Az alperes szerint viszont itt egyetlenegy döntésről van szó, arról, amikor a Kormány eldönti, hogy az alaptörvény-javaslatot az Országgyűlés elé terjeszti-e, de nem vitatja a minisztereket megillető önálló döntési jogkört. A miniszter feladata, hogy gondoskodjon az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvények előkészítéséről, és mivel a döntés joga a Kormány kezében van, így az Alkotmány tervezete is az azt megelőző szakmai előkészítő munka részét képezi, vagyis az új Alkotmány tervezete a döntés megalapozását szolgáló adat. A jogalkotási törvény és az Eitv. rendelkezései alapján nincs olyan kötelezettsége, hogy ezen adatokat a minisztérium honlapján közzétegye.

A Fővárosi Bíróság 2006. október 3-án hozott első fokú ítéletében a keresetünknek helyt adott.

2006. október 18-án az alperes azonban fellebbezést nyújtott be, melyben ismerteti az alkotmánymódosítási eljárás menetét, majd újra kifejti, hogy a tervezet az ellátó szerv döntésének meghozatalára irányuló eljárás során rögzített adat, amely e döntés megalapozását szolgálja. A miniszternek nincs a közigazgatási egyeztetésre bocsátásról való döntést megelőzően jogi relevanciával rendelkező döntése egy jogszabály tervezetével kapcsolatban, közigazgatási egyeztetésre bocsátásról pedig döntés nem született. A módosítási eljárás folyamatában tehát egyértelműen a Kormány döntését kell irányadónak tekinteni, amelyet a tervezet valóban megelőzött, és annak előkészítésére szolgált. Elveti annak szükségességét is, hogy az Eitv. vagy a Jat. alapján a tervezetet közzétegyék, hiszen miniszteri döntés arról nem született, annak nyilvánosságra hozatalára így nem kötelezhető.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. január 11-én úgy határozott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A bíróság szerint a "Jat. a jogszabályok megalkotása című fejezetében tárgyalja a jogalkotás menetét. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a jogszabályalkotás egy egységes folyamatot képez, amelyben a döntést a Kormánynak az elkészült tervezet Országgyűlés elé terjesztése jelenti. A döntés meghozatalára irányuló eljárás ebben az esetben a jogszabály-előkészítés, a tervezet pedig a döntés megalapozását szolgáló adat. Az előkészítés folyamata azzal zárul le, hogy a miniszter a tervezetet közigazgatási egyeztetésre bocsátja, és a javaslatot előterjeszti a Kormányhoz, erre azonban még nem került sor".

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.