Barion Pixel TASZ | Környezetvédelmi jog- és érdekérvényesítő eszközök

Környezetvédelmi jog- és érdekérvényesítő eszközök

A környezetvédelmi ügyek sokszínűségéből fakadóan más-más eszközök vezethetnek eredményre a különböző esetekben. Konkrét történeteken keresztül mutatjuk be, hogy mások hogyan használták sikeresen ezeket és milyen eredményeket értek el.

Tartalomjegyzék


Nyerj meg véleményvezéreket!
Írj petíciót!
Véleményezd a helyi döntéseket!
Kérj környezeti közérdekű adatot! Tegyél közérdekű bejelentést! Kérj szakértői véleményt!
Fordulj az önkormányzathoz! Szervezz lakossági fórumot! Keresd meg a sajtót!
Indíts építésfelügyeleti eljárást! Kérd számon az önkormányzatot! Hívd a természetőröket!
Legyél Te is természetőr! Fordulj zöld civil szervezethez! Alapítsatok helyi környezetvédő egyesületet!
Kérj védettséget természeti területekre! Kezdeményezz helyi népszavazást! Fordulj bírósághoz!
Szervezz tüntetést, tiltakozz kreatívan! Fordulj a környezetvédelmi ügyészhez! Tegyél feljelentést!
Kérd a zöld ombudsman segítségét! Fordulj az aarhusi bizottsághoz! Fordulj panasszal az EU Bizottságához!
Kérj aktivistaként azonnali nemzetközi védelmet! Kérj környezetvédelmi felülvizsgálatot! Legyél ügyfél, vegyél részt az eljárásokban!
Kezdj polgári engedetlenségbe!

Véleményvezérek megnyerése


A nyilvánosság segíti a jogérvényesítést. Minél több ember tud egy problémáról, annál többen tudnak ellene tenni.

Sok ember figyel véleményvezérekre (influencerekre), akiknek az üzenetei így sokakhoz eljutnak.

Vannak kifejezetten környezettudatossággal és fenntartható életmóddal foglalkozó véleményvezérek. Ők a környezetbarát cselekvés lehetőségeivel összhangban fel tudják hívni a fontos környezetvédelmi ügyekre is a figyelmet. Példa erre a Vászonzsákoslány, aki az erdők tarvágása ellen tüntetett nyilvánosan, vagy Bartus Marci (Trendrakó), aki velünk beszélgetett a környezetvédelem aktív lehetőségeiről és kiállt a Fertő-tavat lebetonozó beruházás ellen nyilvánosan.

Olyan influencerek is vannak, akik más témákkal foglalkoznak, mégis felszólalnak a környezet védelméért is, így a “zöld buborékon” túlra is el tudják juttatni a környezeti problémák hírét. Példa erre Pumped Gabó Fertő-tavi performansza, vagy éppen Eke Angéla interjúi a hulladékmentességről.

Vedd fel a kapcsolatot influenszerekkel! Értesítsd őket a környezetedben felmerült problémákról, kérd közvetítő segítségüket aláírásgyűjtési vagy tüntetési akcióidhoz!

Kapcsolódó ügy:

Indíts petíciót!


Szeretnél elérni valamilyen változást? Mindenkinek vannak eszközei a változtatásra, a hatóköre azonban kinek-kinek másmilyen. Az emberek ezért joggal kérhetik számon a döntéshozókon, hogy a hatáskörükben álló döntéseket felelősen, a közösség érdekében hozzák meg. Akár egy városrész zöldítését szeretnéd elérni a polgármesternél, akár tiltakoznál egy klímavédelmi céloknak nem megfelelő kormányzati döntés ellen, a petíció hasznos eszköz lehet számodra!

A petíció egy cél, ötlet, kérés vagy tiltakozás rövid megfogalmazása. Nem jogi eszköz, senkit nem kötelez semmire, ezért nincsenek is jogi érvényességi feltételei: a nyilvános véleménynyilvánítás, nyomásgyakorlás útján fejtheti ki hatását. Jellemzően van egy meghatározott címzettje, akihez szól a petíció: lehet egy konkrét személy (pl. polgármester, vagy bármilyen más vezető), vagy testület (pl. a kormány vagy egy minisztérium), akinek van hatásköre a kívánt eredmény elérésére vagy van lehetősége egy döntéshozatali folyamat befolyásolására.

A petíció annál erősebb üzenetet közvetít, minél többen támogatják. A támogatást pedig a támogatók aláírásával szokás igazolni.

Gyűjthetsz papír alapon aláírásokat, vagy használhatsz online felületeket (pl. az aHang oldalát https://ahang.hu/) is erre a célra. Mindkét lehetőség esetén fontos, hogy az aláírók személyes adataira figyelj: legyen a petíciód mellett adatvédelmi tájékoztató és két aláírást kérj mindenkitől: egyet a petícióra, egyet pedig a hozzájáruló nyilatkozatra!

Több információt itt találsz az aláírásgyűjtésről és az adatvédelmi tájékoztatóról és a hozzájáruló nyilatkozatról:

https://tasz.hu/cikkek/alairasgyujtes-1×1/

Véleményezd a helyi döntéseket!


Jogod van beleszólni a helyi döntéshozatalba.

Az önkormányzatnak biztosítania kell a lakossági társadalmi részvételt a helyi rendeletek előkészítésében, erről külön rendeletet is kell alkotnia. Nézz utána a településed szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) és élj az abban foglalt lehetőségekkel! (Ha nem találsz ilyen rendeletet az önkormányzat honlapján vagy a rendelettárban (https://or.njt.hu/), kérd ki azt az önkormányzattól közérdekű adatként!)

Az önkormányzatokról szóló törvény szerint az SZMSZ-ben kell rendelkeznie a képviselő-testületnek a döntéshozatali rendről és a nyilvánosságról is. Továbbá a törvény szerint az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy milyen önszerveződő közösségek képviselőinek biztosít tanácskozási jogot a képviselő-testület a bizottsági és a képviselő-testületi üléseken. Emellett az SZMSZ-ben kell felsorolni a különböző települési fórumokat (pl. lakossági fórum, falugyűlés, városrész tanácskozás), amelyeken a lakosság tájékoztatása és döntés-előkészítési bevonása zajlik.

A környezetvédelmi törvény 97. § (1) bekezdése szerint mindenki jogosult részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásokban (amik nem hatósági eljárások). Minden önkormányzati döntés és szabályalkotás, ami a környezetet érinti, ilyen eljárásnak számít, ezért kérheted részvételed azokban.

A környezetvédelmi törvény 97. § (2) bekezdése pedig külön kiemeli, hogy mindenkinek joga van arra, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja és választ is kapjon a felhívásra.

Környezeti közérdekű bejelentésmintánkat itt találod.

Kérj környezeti közérdekű adatot!


Mind az aarhusi nemzetközi egyezmény, mind a magyar környezetvédelmi törvény rögzíti a környezeti információ megismeréséhez való jogot.

A környezetvédelmi cselekvés alapja az információ, ezért ha fel akarsz lépni egy zöld ügyben, először mindig tájékozódj! A környezeti közérdekű adatok nyilvánosságát a törvény garantálja. Országos környezeti információs rendszert is működtetnie kell az államnak (http://web.okir.hu/hu/), emellett pedig biztosítani kell mindenki számára a környezeti adatigénylés lehetőségét.

Az információszabadsággal és a közérdekű adatokkal kapcsolatos általános információkat itt tudod elérni: https://tasz.hu/cikkek/kisokos-mit-kell-tudni-az-informacioszabadsagrol/

Az alábbiakban kifejezetten a környezeti információk megismeréséről olvashatsz bővebben.

1.Mi a környezeti információ?

Olyan adat, ami bármilyen környezeti tényezőről (pl. víz, levegő, föld, élővilág stb.) szól. Bármi lehet, ami vonatkozik a természetre és mindarra az emberi tevékenységre, ami a természetre hat, bármilyen összefüggésben van vele.
A 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a szerint minden olyan adat környezeti információ, ami – formától függetlenül – a környezetre, környezeti elemek állapotára, azok kölcsönhatására, a környezetterhelésre, környezettel összefüggő intézkedésekre (pl. politikai programok, megállapodások), elemzésekre, a környezeti állapot emberi egészségre való hatására stb. vonatkozik. Tágan kell tehát értelmezni az érintett adatok körét.

2.Miért fontos a környezeti információ?

Általánosságban:
Ahhoz, hogy védeni tudjuk a természetet, ismernünk is kell azt, pl. fontos tudni, milyen természetvédelmi területek vesznek körül, milyen védett növényfajok élnek mellettünk. Minél tájékozottabbak és tudatosabbak vagyunk a környezetünkkel kapcsolatban, annál éberebben tudjuk őrizni az állapotát!
Ugyanennyire fontos tudnunk azonban arról is, hogy a környezeti döntések hogyan készülnek, hogyan befolyásolják a környezetünket. Ha nyomon követjük az önkormányzati döntéshozatalt, illetve a különböző építések engedélyezését, már a felmerülő problémák elején fel tudunk lépni velük szemben. (Helyi aktivizmus 1×1)
Környezetveszélyeztetés gyanújakor:
Ha bármilyen környezeti veszélyről értesülsz, próbálj minél több információt szerezni róla, általános és konkrét kérdésekkel (a probléma bejelentésével is akár) fordulhatsz a környezetért felelős szervekhez: az önkormányzathoz, a természetvédelmi és környezetvédelmi feladatot ellátó kormányhivatalhoz, és a környezetvédelmi hatóságokhoz (pl. vízügyi probléma esetén ezek a helyi katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz) is!
Érdemes a sajtót is megkeresni, akik segíthetnek a probléma hátterének felgöngyölítésében, és nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra.
Környezetre káros beruházás esetén:
Közérdekű-adatigényléssel több információt megtudhatsz a beruházással érintett környezet terheléséről, egy beruházás engedélyezési eljárásában pedig ügyfélként is részt vehetsz (például ha az érintett területen laksz), így még több információt szerezhetsz a tervekről, és fel is tudsz szólalni ellene.

3.Mit jelent a környezeti információhoz való jog?

Jogod van tudni a környezet állapotáról: az állami / önkormányzati közfeladatot ellátó szervek kötelesek téged informálni a környezetről és a környezeti problémákról, a környezet és az egészség lényeges összefüggéseiről, a környezetkárosító tevékenységekről és azok fontosságáról a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából (Környezetvédelmi törvény 12. § (1) bekezdés). Az információszabadság alapjog: a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van.
Azt is jelenti az információhoz való jog, hogy a környezettel kapcsolatos kérdéseidre köteles válaszolni mindenki, akinél van környezeti adat. Ez már nemcsak állami/önkormányzati felelősség: a környezetre vonatkozó adatok megosztása mindenki kötelessége aki rendelkezik velük, így kérdezz bárkit (akár például a beruházó cégeket) – válaszolniuk kell rá.

4.Hogyan szerezhetek információt a környezetemről?

A közhatalmat gyakorló szerveknek maguktól meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezésükre álló közérdekű adatokat tartalmazó iratokat nyilvánosságra hozzák az átlátható működés érdekében, és hogy ösztönözzék a nyilvánosság tájékozott részvételét a közügyek vitelében a 2009. évi CXXXI. törvénnyel kihirdetett tromsø-i egyezmény 10. cikke szerint.
A környezeti adatok megismerése érdekében te is tehetsz lépéseket:
Tájékozódj az önkormányzat honlapjáról! Olvass ott bele a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveibe, tudd meg, milyen zöld ügyekről beszélnek a választott helyi döntéshozók! (Tipp: keress meg egy képviselőt a neked fontos ügyben, kérd annak napirendre vételét a képviselőtestületi-ülésre! Erről további infót itt találsz: Helyi aktivizmus 1×1)Menj el közmeghallgatásra, kérdezd ott helyben az önkormányzati képviselőket a környezettel kapcsolatban!Nézd meg, hogy mikor tart közmeghallgatást az önkormányzatod! Évente egyszer kötelező! A közmeghallgatáson feltett kérdésekre köteles válaszolni az önkormányzat.Ismerd meg a helyi és országos környezetvédelmi civil szervezeteket és kérdezz tőlük bátran!
Tájékozódj a környezeti hatóságok munkájáról! Milyen környezetvédelmi engedélyeket adott meg a kormányhivatal, milyen hatósági eljárások indultak?
Tipp: a nagy és potenciálisan környezetromboló beruházásoknak engedélyt kell szerezniük a területi kormányhivataltól. Így érdemes a kormányhivatalok honlapján figyelni, hogy milyen döntéseket hoznak. A kormányhivatalok hirdetményeit itt tudod elolvasni
–> https://kormanyhivatalok.hu/dokumentumtar
–> A bal oldali oszlopban a „Forrás”-nál válaszd ki a hozzád tartozó
kormányhivatalt
–> A „Dokumentum típusánál” válaszd ki a keresett
kategóriákat. Több környezeti témájú címke is van, pl.:
Hirdetmény:
környezetvédelmi Hirdetmény: természetvédelmi Hirdetmény:
környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási Hirdetmény:
környezeti hatásvizsgálat Hirdetmény: zaj-, rezgés-, levegővédelem Hirdetmény: hulladékgazdálkodási Vizsgálatok, ellenőrzések Határozatok, végzések
Többet is választhatsz.
–> A „Szűrés” gombra
kattintva listázni fogja a kategóriákba tartozó dokumentumokat.
Ha valamiről nem találsz információt, igényelj környezeti adatot közérdekű-adatigényléssel!

5.Hogyan kérhetsz környezeti adatot?

Szóban és írásban is akár. Mi az írásos megkeresést javasoljuk, arra ugyanis írásban kell válaszolni, és ha a válasszal nem vagy elégedett, bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz fordulhatsz a válasz szövegével (vagy annak elmaradásával).
Környezeti közérdekűadat-igénylő mintánkat itt találod.
15 napon belül választ kell kapnod az adatigénylésre (egyszer 15 nappal hosszabbíthatja a válaszadást az adatkezelő).
Fontos, hogy nem kell megindokolnod, hogy miért kéred az adatot! Ezt rögzíti a tromsø-i egyezmény 4. cikkének 1. pontja is. A közérdekű adatokhoz mindenkinek joga van.

6.A környezeti adatigénylés miben más a közérdekű-adatigényléstől?

Sokkal szélesebb körű! Nemcsak állami / önkormányzati / közfeladatot ellátó szervek kötelesek válaszolni, hanem bárki – ha rendelkezik olyan információval, ami a környezetre vonatkozik (pl. egy cég, ami bányát akar építtetni a településen, vagy egy gyár vezetője).
Ahhoz, hogy ez annak is egyértelmű legyen, akihez fordulsz, érdemes az Infotörvény mellett a Környezetvédelmi törvényre is hivatkozni a kérdezésnél! (Használd a környezeti adatkérő levélmintánkat!)

7.Mit tegyek, ha nem tudom, hogy kit kérdezzek?

Valakinek mindenképp tedd fel a kérdést – például az önkormányzatnak vagy a kormányhivatalnak.
Minden olyan szervnek foglalkoznia kell az adatigényléssel, ami kezeli az adatot tartalmazó iratot. Ha az adatot egyáltalán nem kezeli az, akinek küldted az adatigénylést, akkor az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvényre tudsz hivatkozni: a (tromsø-i) egyezmény 5. cikkének 2. pontja szerint a megkeresett szervnek “az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.”

8.Megtagadhatják a választ, mint a közadatigénylésnél?

Igen, de csak nagyon szűk körben.
Az Aarhusi Egyezmény szerint csak akkor, ha az adatkiadás hátrányosan érintené a hatósági eljárások előírt titkosságát – miközben a hatósági eljárásokban megjelenő környezeti adatok kapcsán éppen hogy garantálni kell a nyilvánosságát! –, a nemzetközi kapcsolatokat, a honvédelmet vagy a közbiztonságot; az igazságszolgáltatás menetét és abban való személyek részvételét, hatósági büntetőjogi vagy fegyelmi természetű vizsgálat lefolytatását, a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét (ahol ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett); a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat; mások személyes adatait, egy harmadik fél érdekeit (ha nem lett volna köteles kiadni az adatokat), a környezet azon részét, amelyre az információ vonatkozik.
A tromsø-i egyezmény 5. cikkének 6. pontja szerint közölni kell az elutasítás indokát, az adatigénylőnek pedig joga van kérni is az elutasítás indokolásának elküldését.

9.Mi az, ahogyan biztosan nem lehet megtagadni adatigénylést?

A környezetvédelmi törvény szerint nem lehet a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatot arra alapozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat lenne. Ha erre hivatkozva utasítanak el, az a környezetvédelmi törvény 12. § (5) bekezdésébe ütközik.

10.Mit tegyek, ha elutasítanak, vagy csak részben válaszolnak, vagy akár nem is válaszolnak egyáltalán?

Két út van: egyrészt keresetet nyújthatsz be az elutasítástól / az elégtelen választól / a válaszra álló határidő lejártától 30 napon belül, amiben az adatok kiadását kéred a bíróságtól; másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatsz 1 éven belül a válasz jogszerűtlenségének vizsgálatát kérve (mintánk itt).
Van egy extra lehetőséged: kérheted a hatóságot / céget felügyelő szervet, hogy intézkedjen! Ezt a jogot a környezetvédelmi törvény külön garantálja.

11.Honnan tudom, hogy ki felügyeli azt a szervet, akitől kérdeztem?

Minden szerv honlapján külön fel kell tüntetni a felügyeleti szervet. Az önkormányzatok felügyeletét a kormányhivatalok látják el. A többi hatóság, szerv, közfeladatot ellátó intézmény (pl. kórház, egyetem) esetén általában a honlapjukon külön pont a “közérdekű adatok”, azon belül pedig szerepelnie kell a felügyeleti szervnek.
Tipp: Cégek esetében ez általában a nyilvántartó bíróság: minden céget nyilvántart egy bíróság, ami bejegyezte. Ha nem derül ki a honlapjukon, érdemes a cégnyilvántartásban megnézni: https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses

Kapcsolódó ügy:

Tegyél közérdekű bejelentést!


Nagyon fontos felhívni azok figyelmét a környezeti problémákra, akiknek helyben hatáskörük van ezek megoldására.

Jelezd te is az önkormányzatnak, a kormányhivatalnak, vagy más szerveknek, ha valamilyen probléma merült fel vagy veszély fenyeget a környezetedben! Ez lehet konkrét fizikai ártalom is vagy akár egy jövőbeli döntés kockázata – inkább kapjanak több bejelentést az érintettek, minthogy egyet sem.

Amennyiben személyesen is érint a probléma, panaszt is tehetsz!

Környezeti közérdekű bejelentés- és panaszmintánkat itt találod.

A közérdekű bejelentésről itt találsz bővebb információt: https://tasz.hu/kozerdeku-beje…

Fontos a gyors jelzés, mert a fél évnél később tett bejelentést nem kötelező kivizsgálni, az egy éven túli bejelentést pedig el kell utasítani.

A közérdekű bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni (indokolt esetben hosszabbíthat a határidőn a vizsgáló szerv, de arról tájékoztatni kell a bejelentőt) és érdemi választ kell adni a bejelentőnek minden esetben.

Amennyiben nem értesz egyet a vizsgálat eredményével, vagy valamilyen szempontból problémásnak tartod azt, az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményezheted (bővebben lásd itt: https://www.ajbh.hu/en/kozerde…), akinek feladata a közérdekű bejelentések megfelelő kivizsgálásának ellenőrzése.

A zöld ombudsmanhoz való fordulást mintánk segítségével is megteheted.

Kapcsolódó ügyek:

Kérj szakértői vizsgálatot!


A környezeti elemek (pl. föld, víz, levegő, élővilág) vizsgálata tudományos szakkérdésnek számít.

Ha szerinted veszélybe került ezek állapota, akkor kérd a felelős hatóságokat, hogy ellenőrizzék mérésekkel az elemek minőségét! Tegyél közérdekű bejelentést (itt találod a mintánkat hozzá), amiben javasolod a szakértői vizsgálatot. Például a vízminőség vizsgálatát a területi katasztrófavédelmi igazgatóságoktól kérheted, a zajmérést az önkormányzattól. Levegőminőséghez kiindulópontként érdemes a meteorológiai adatbázist figyelni: https://legszennyezettseg.met…. Kérdéses esetben érdemes a kormányhivatalhoz címezni a közérdekű bejelentést, mert a kormányhivatal általános környezetvédelmi hatóságként jár el.

Amennyiben nem találod elégségesnek az intézkedést, magánúton is kérhetsz szakértői vizsgálatot, ám ez költséges eljárás.

Kapcsolódó ügy:

Fordulj az önkormányzathoz!


Az önkormányzat felelős a helyi környezetvédelemért. Ezt az önkormányzati törvény (2011.évi CLXXXIX. törvény) 13. § (1) bekezdés 11. pontja is előírja, ami szerint a helyi környezet- és természetvédelem a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat.

Fontos ezért, hogy tudj róla, milyen önkormányzati feladatok vannak és te hogyan vehetsz részt ezekben!

Kérj lakossági tájékoztatást!

Az önkormányzatoknak elemezniük kell a települési környezetet és legalább évente tájékoztatnia kell a lakosságot a helyi környezet állapotáról (lásd: környezetvédelmi törvény 46. § (1) bekezdés e) pont).
Legalább évente közmeghallgatást is tartania kell az önkormányzatnak, ahol bárki felteheti a kérdéseit és felvetheti javaslatait, az önkormányzatnak pedig (legkésőbb 15 napon belül) válaszolnia kell az elhangzottakra.

Szólítsd cselekvésre az önkormányzatot!

Az önkormányzatok feladata a helyi környezetvédelmi problémákat megoldani, e célból kötelező szabályokat is alkothatnak (rendeletben), és bármilyen egyedi döntést is hozhatnak.
Jelezd a felmerülő helyi problémákat közérdekű bejelentésben, amiben megoldási javaslatot is írhatsz és kérd az önkormányzat intézkedését!

Kérd számon a települési környezetvédelmi program végrehajtását!

Minden településnek kell önálló környezetvédelmi programot készítenie (célok és feladatok megjelölésével), és ennek megfelelően kell működnie. A program végrehajtásáról tájékoztatni kell a lakosságot is rendszeres időközönként. Érdeklődj erről az önkormányzatnál! Ha ott nem találsz róla információt, kérd közérdekű-adatigénylésben (mintánk itt)!

Vegyél részt a helyi döntéshozatalban!

Az önkormányzatnak biztosítania kell a társadalmi részvételt a helyi döntések előkészítésében, így ezek meghozatala előtt egyeztetnie kell a lakossággal.
Tipp: minden önkormányzatnak kell, hogy legyen szervezeti és működési szabályzata, amiben a döntéshozatalt és a nyilvánosság bevonását is szabályozza. Nézz utána a te településed önkormányzatának honlapján, vagy kérj erről információt közérdekű adatként, utóbbihoz segítséget itt találsz!

Kérj egy természeti területre építési tilalmat!

Az építési törvény szerint az önkormányzat természet- és környezetvédelmi célból elrendelheti területekre a telekalakítás és az építés tilalmát. Írj az önkormányzatnak közérdekű bejelentést, amiben ezt kéred javaslatként! A tilalom hasznos eszköz lehet a természeti területek beépítése ellen. A tilalmak a nyilvánosság számára is láthatóak, mert azokat az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Kövesd a képviselő-testületi vitákat, légy részese a helyi környezeti ügyek eldöntésének!

Az önkormányzati képviselő-testület ülései nyilvánosak. (Pár kivételes esetben lehet zárt ülést tartani, például ha személyes ügyekről van szó. A döntések azonban ilyenkor is nyilvánosak.)
A nyilvánosság azt jelenti, hogy:
láthatod előre, hogy milyen kérdésekben hívnak össze üléseket (napirend)részt vehetsz az üléseken lehet felvételt készíteni az ülésekről és azt közzétennielolvashatod az ülések részletes jegyzőkönyvét (az összes felszólalás is belekerül)közérdekűadat-igénylésben kérhetsz több információt a téged érdeklő kérdésekben

Keresd a jegyzőt!

A jegyző helyi természetvédelmi hatóság, hozzá közvetlenül is tudsz fordulni, ha a településeden bármilyen természeti érték veszélybe kerül.
A jegyző feladata:
Környezetvédelmi bírságot kiróni a környezet- és természetvédelmi szabályokat megszegőkreEngedély nélküli fakivágást megakadályozniHelyi védett területeken megtiltani bármilyen veszélyeztető tevékenységet Zajvédelmi méréseket végezniNyilvánossá tenni környezetvédelmi hatósági ügyeket (például engedélyezések dokumentumait)
Tipp: A jegyzőnél javasolhatod bármilyen terület helyi védettség alá helyezését!
A jegyző elérhetőségét az önkormányzat honlapján keresd. Ott találhatod azokat a döntéseit, illetve környezetvédelmi hatósági szerződéseket is, amik jelentős környezeti hatással járnak, ezért nyilvánosan hozzáférhetővé kell őket tenni.

Nézz utána a helyi környezetvédelmi szabályoknak!

A levegő tisztaságának védelmére különösen figyelnie kell az önkormányzatnak. Szabályoznia kell a háztartási légszennyezést, az avar és kerti hulladék égetését.
A környezetet zajjal is lehet szennyezni. Önkormányzati hatáskör zajvédelmi szabályokat alkotni, valamint kijelölni fokozottan zajvédett területeket és csendes övezeteket.
Tipp: Az önkormányzat környezetvédelmi szabályait vagy az önkormányzat honlapján keresd, vagy a rendelettárban (https://or.njt.hu/). A rendelettárban a településnév beírása mellett a G-0 témakör megjelölésével tudod legegyszerűbben megkeresni a környezetvédelmi rendeleteket.
Az önkormányzatnak közre kell működnie a helyi, légszennyezettséggel érintett, ökológiailag sérülékeny területek kijelölésében is. Szmog (füstköd) elleni védekezésre füstködriadó tervet kell készítenie az önkormányzatnak. Szmog megjelenésekor a polgármesternek tájékoztatnia kell a lakosságot amellett, hogy intézkedik a tervben foglaltak szerint.
Tipp:
levegőminőségi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatban a Levegő Munkacsoporthoz is érdemes fordulnod, a témában legaktívabb szakértő civil szervezethez!Zajvédelmi kérdésekkel érdemes az ombudsman környezetvédelmi helyetteséhez fordulnod, aki többször foglalkozott már zajvédelmi kérdésekkel

Kapcsolódó ügy:

Szervezz lakossági fórumot!


A környezet hatékony védelméhez elengedhetetlen a közös fellépés.

Az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában megtalálhatóak a helyi gyűlési formák (pl. lakossági fórum, falugyűlés), és a kezdeményezésükre, megtartásukra vonatkozó szabályok. Egyedül közmeghallgatást kötelező tartani, a többi gyűlési forma megszervezésére nem kötelezhető az önkormányzat.

Bátran kezdeményezheted te is lakossági fórumok vagy más összejövetelek szervezését! te is lehetsz szervező! Szólítsd meg a közösséget úgy, ahogy tudod (akár a helyi újságban vagy online közösségekben), találkozzatok (akár csak néhányan a kezdetekben) és vitassátok meg közösen a helyi ügyeket!

A helyi nyilvánosságot legjobban a helyiek maguk teremthetik meg (lásd: https://kiutak.hu/linkek/terem…).

Kapcsolódó ügy:

Keresd meg a sajtót!


A figyelemfelhívás és tájékoztatás a sajtó hagyományos demokratikus feladata. Változatos nyomtatott és online újságok, videós csatornák, különböző médiumok állnak rendelkezésre, akik ki tudják hangosítani a helyi és országos környezetvédelmi ügyeket.

Keresd meg a felmerült problémákkal vagy környezetvédelmi kezdeményezéseiddel a helyi sajtót, hogy a lakosság helyben biztosan értesüljön róla és támogathasson!

Érdemes az országos médiumokat is megkeresned, hogy ne csak helyben, hanem országosan ismertté váljon az ügy, amiért tevékenykedsz és így még nagyobb támogatást kapjon a probléma megoldása vagy a kezdeményezés megvalósítása.

Minél többen tudnak egy problémáról vagy felvetésről, az annál inkább helyi (vagy országos) közüggyé válik, amit az emberek meg tudnak vitatni közösen és a helyi (és országos) politikának is foglalkoznia kell vele, válaszokat adni rá.

Van, hogy a sajtó közreműködése nyomán környezeti vizsgálat is elindul (https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/11/cikkunk-nyoman-a-hatosag-vizsgalatot-inditott-a-godi-kutak-szennyezese-ugyeben/), így többszörösen is hatékony eszköz lehet a média a környezeti ügyek fókuszba helyezésére.

Kapcsolódó ügyek:

Indíts építésfelügyeleti eljárást!


Környezeti problémák építkezések során is felmerülhetnek, és az építkezések során is be kell tartani a környezetvédelmi szabályokat.

Ha nem megfelelően – a környezetet sértve vagy veszélyeztetve – zajlik egy építkezés, akkor közérdekű bejelentés megtétele mellett fordulhatsz rögtön az építést felügyelő hatósághoz is.

Ehhez készítettünk mintát, amit itt találsz.

Kapcsolódó ügy:

Kérd számon az önkormányzatot!


Az önkormányzatnak számos feladata van a környezetvédelem biztosítására (lásd: Fordulj az önkormányzathoz!).

Az önkormányzatokat a kormányhivatalok ellenőrzik és szólítják fel a kötelezettségeik betartására, a jogszerű működésre.

Amennyiben úgy látod, hogy nem tesz eleget az önkormányzat a kötelességének, úgy érdemes az önkormányzatot felügyelő kormányhivatalokhoz fordulnod.

Te bejelentést tudsz tenni a kormányhivatalnak, azonban a kormányhivatal maga dönt arról, hogy indít-e ellenőrzést (törvényességi felügyeleti eljárás), vagy nem. Készítettünk ennek elősegítésére egy olyan közérdekű bejelentés-mintát, amiben a javaslat éppen ennek az ellenőrzésnek a megtétele, bátran használd!

Amennyiben nem bírálja el megfelelően közérdekű bejelentésedet a kormányhivatal, vagy vitatod a vizsgálat eredményét, az alapvető jogok biztosának vizsgálatát kezdeményezheted (bővebben lásd itt: https://www.ajbh.hu/en/kozerde…), akinek feladata a közérdekű bejelentések megfelelő kivizsgálásának ellenőrzése.

Hívd a természetőröket!


Magyarország természetvédelmi szempontból 10 nemzeti park igazgatóság területéből áll (itt láthatod, hogy te melyik működési területén élsz: http://magyarnemzetiparkok.hu/rolunk/az-npi-mint-allami-szerv/a-np-igazgatosagok-mukodesi-terulete/)

A nemzeti park igazgatóságok felelősek a természetvédelmi területek őrzéséért. Mindegyik nemzeti park igazgatóságban természetvédelmi őrszolgálat működik.

A természetvédelmi őrök a védett természeti területeket, a Natura 2000 területeket és a természeti értékeket óvják. Jogosultak fellépni és bírságot kiszabni a természeti értékeket károsító / veszélyeztető személyekre, le tudnak zárni bizonyos területeket veszély esetén.

Önkormányzatoknál is működhet természetvédelmi őrszolgálat a helyi védettséggel rendelkező természeti értékek védelmére. Budapesten működik önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat (https://fori.hu/a-termeszetvedelmi-orszolgalat-bemutatasa, https://www.facebook.com/termeszetvedok)

Sürgős – természeti értékeket veszélyeztető – helyzetben hívd a természetvédelmi őröket!

Legyél te is természetőr!


A védett természeti értékek védelmét a nemzeti park igazgatóságokon működő természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat látják el.

Polgári természetőrként önkéntesen is lehet segíteni a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok természetvédelmi őrszolgálatainak működését.

Polgári természetőr az a nagykorú magyar állampolgár lehet, aki a polgári természetőri tanfolyamot elvégzi, majd megállapodást köt egy nemzeti park igazgatósággal vagy önkormányzattal a természetvédelmi őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködésről.

A polgári természetőr szolgálati jelvénnyel és igazolvánnyal rendelkezik, felhívja a védett területre látogatók figyelmét a természetvédelmi szabályokra és tájékoztatást ad, valamint a természetet veszélyeztetőket figyelmezteti és távozásra szólítja fel, a jogellenes cselekményeket bejelenti az igazgatóságnak.

(A polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendeletben olvashatsz részletesen.)

Védd te is aktívan a természetet, legyél polgári természetőr!

https://kiutak.hu/linkek/legyunk-polgari-termeszetorok/

https://polgaritermeszetor.hu/?menu=bemutatkozas

Fordulj zöldszervezethez!


A környezetvédő egyesületek egyaránt szakértői a természetnek és annak is, hogy hogyan kell hatékonyan védelmezni azt.

Nézz körül, hogy van-e a településed közelében környezetvédelmi egyesület és keresd fel őket bátran segítségért!

A környezetvédelmi törvény a környezetvédelmi egyesületek számára fontos eszközöket biztosít.

A környezetvédelmi egyesületek

  • Részt vehetnek ügyfélként hatósági eljárásokban (például engedélyezési eljárásokba bekapcsolódhatnak) (egyesületi ügyféli mintánkat itt találod)

  • Területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában működhetnek közre

  • Véleményezhetnek környezetet érintő állami és önkormányzati jogszabálytervezeteket, illetve környezeti tervek és programok tervezetét és környezeti értékelését (egyesületi véleményezési mintánkat itt találod)

  • Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén intézkedést kérhetnek az állami szervektől és az önkormányzattól (egyesületi intézkedési kérelem mintánkat itt találod)

  • Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén pert indíthatnak

Előfordulhat, hogy nincs a településeden környezetvédelmi szervezet. Ilyen esetben országos zöld szervezetekhez is fordulhatsz.

Ajánljuk a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező EMLA országos környezetvédelmi egyesület megkeresését (https://emla.hu/), akik számos környezeti ügyben képviselnek civileket, ingyenes környezetvédelmi jogi segítséget biztosítva mindenkinek.

Kapcsolódó ügyek:

Alapítsatok helyi környezetvédő egyesületet!


A környezetvédelmi törvény extra lehetőségeket biztosít környezetvédelmi egyesületek számára a környezetvédelmi jogi fellépésre. Így például ügyfélként bekapcsolódhatnak hatósági eljárásokba, illetve pert is indíthatnak környezethasználókkal szemben.

Megeshet, hogy nincs a településed közelében olyan környezetvédelmi egyesület, amit megkereshetsz segítségért. Az is lehet, hogy te egy nagyon speciális környezetvédelmi cél érdekében szerveződnél.

A megoldás: alapítsatok egyesületet!

Tíz ember részvétele kell egy egyesület megalapításához, és egy cél, amit meghatároztok. Működési területeteknek azt a területet érdemes megjelölni, ahol szeretnétek fellépni (mert később azokon a helyeken fog csak engedni a hatóság és a bíróság fellépni), ezt ne érezzétek korlátozónak, akár országos területet is megjelölhettek, vagy egy vagy több régiót is.

Hogyan kell egyesületet alapítani?

Az egyesület-alapítás történhet hagyományos módon és úgynevezett egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárásban. Az előbbit akkor célszerű választani, ha egy általánostól eltérő, bonyolult egyesületet akartok alapítani. Ilyenkor számolni kell azzal, hogy hosszabb időt vehet igénybe az egyesület bejegyzése. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás hátránya, hogy egy sablon alapján történik az egyesület-alapítás, amitől nem lehet eltérni, viszont maga az eljárás egyszerű és legfeljebb 15 napon belül megtörténik a bejegyzés. Javasoljuk, hogy ez utóbbi megoldást válasszátok, mert ez a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás.

Mi kell az egyesület alapításához? Milyen kérdésekben kell dönteni?

Az alábbiak szükségesek az egyesület alapításához:
Legalább alapító 10 tag
(bármennyi lehet ezen felül; minden tag egyenlő jogaiban és kötelezettségeiben)
Az egyszerűség kedvéért célszerű az alapító tagoknak nagykorúaknak lennie. Később csatlakozhatnak az egyesülethez 18 éven aluliak is.
Döntést kell hozni az alábbiakról:
Az egyesület neve.Az alapító tagoknak el kell fogadniuk az alapszabályt (ez konszenzusos döntés, nem többségi, vagyis mindenkinek egyet kell értenie benne). Az alapszabály technikai részleteivel való bíbelődés helyett azt javasoljuk, hogy használjátok az ÁNYK program által generált minta-alapszabályt, ami az egyszerűsített egyesület-alapítási eljárásban rendelkezésre áll. Ezzel ti is időt és vitát spóroltok meg, a bíróság pedig (sokkal) hamarabb (a kérelem érkeztetését követő tizenöt napon belül) jegyzi be az egyesületet, ha nem egyedi az alapszabálya (vagyis a nyomtatványkitöltő programmal készült).Az alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület létrehozásának, működésének célját. Ezt viszont meg kell szövegeznetek.
Tipp: Zöld szervezetként érdemes rögzítenetek általánosan is, hogy tevékenységetekkel környezetvédelmi és természetvédelmi érdekérvényesítés az, amit folytattok (ha ez ténylegesen a célotok), hogy amikor környezetvédelmi jogi lépést tesztek (amit a környezetvédelmi törvény enged a zöld egyesületeknek), ne mondhassa azt a bíróság, hogy az adott ügyre nem terjed ki a célotok. Természetesen ezen kívül megjelölhettek bármilyen specifikus cél(oka)t is, amiért egyesületetek létrejön.
Az egyesületi cél meghatározása a gyakorlatban nem köti az egyesület további tevékenységi körét. Elsősorban az a gyakorlati jelentősége, hogy egy egyesület esetleges, jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradó vagyont (ha van) csak hasonló célú szervezet “örökölheti” meg. Ha az egyesület megszűnik, a tagok között nem osztható fel a fennmaradó vagyon.Az egyesületi célt úgy érdemes meghatározni, hogy annak érdekében folyamatosan tevékenységet lehessen végezni, azaz ne lehessen rövid távon megvalósítani, kimeríteni. Ugyanis a cél megvalósulásával az egyesületnek vagy új célt kell kitűzni, vagy pedig az egyesült jogutód nélkül megszűnik.Vagyoni hozzájárulási kötelezettséget meghatázorni nem kötelező. A vagyoni hozzájárulás egyszeri, minden tagtól megkövetelt anyagi (pénzbeli) hozzájárulás, amely az egyesület vagyonának része lesz – abból vissza nem igényelhető, fel nem osztható, hanem csak egyesületi célokra fordítható. Ha van vagyoni hozzájárulási kötelezettség, arról is dönteni kell: megszűnik-e a tagság, ha a tag nem teljesíti (vagyis nem fizeti be a vagyoni hozzájárulást)?Egyesület tagdíjat (rendszeres időközönként, pl. évente szedett pénzbeli hozzájárulás) előírni sem kötelező. Viszont az egyesületnek lesznek kiadásai (ha minimálisak is), amelyeket valamilyen forrásból majd fedezni kell. Ha van tagdíj, arról is dönteni kell: megszűnik-e a tagság, ha a tag nem fizet tagdíjat.Tagság feltételei. Alapesetben a tagság feltételei: a leendő tag nyilatkozik a belépési szándékáról, elfogadja az egyesület céljait, az alapszabályt kötelezőnek ismeri el. Ha van ezen túli feltétel, akkor azt meg kell határozni.A tagok szavazati jogának gyakorlása a közgyűlésen: csak személyesen vagy meghatalmazott útján is gyakorolható? Javasoljuk az utóbbit, mert nagyon megkönnyíti, hogy határozatképes legyen a közgyűlés és különféle élethelyzetekben is tudjanak élni a tagok a szavazati jogukkal.Milyen gyakran ülésezik a közgyűlés? Lehet választani: évente egyszer, 2 évente egyszer, 3 évente egyszer, 4 évente egyszer. Ennél ritkább nem lehet. Javasoljuk az évente egyszerit. Ettől még lehet többször, de nem ha nincs több, azt nem lehet számonkérni az egyesületen.Az egyesületet képviselő(k) személye. Az egyesület képviseletét, ügyvezetését vagy egy egyszemélyi ügyvezető, vagy páratlan tagból álló elnökség látja el. Csak egyesületi tag lehet ügyvezető vagy elnökségi tag. Javasoljuk a többtagú ügyvezetést biztosító elnökséget: demokratikusabb, praktikusabb. Az elnökség tagjai egyszerű többséggel döntenek a vitás ügyvezetési kérdésekben. Mindenképpen legyen köztük olyan, akinek van ügyfélkapuja.Mennyi időre szól az ügyvezető vagy elnökség megbízatása? A megbízatás max. 5 évre szólhat, de ha külön nem rendelkeznek a tagok erről, akkor csak 2 évre. Ennél rövidebb időt nem javasoljuk. (A közgyűlés visszahívhatja az idő lejárta előtt is az ügyvezetőt, ld. a következő szakaszban.)Ha egyszemélyi ügyvezető látja el az ügyvezetést: ki az? (Egyesületi tag kell legyen.)Ha elnökség látja el az ügyvezetést:Ki képviselheti az egyesületet? Opciók: az elnökség elnöke, mindegyik elnökségi tag önállóan, vagy az elnökség egy vagy több kijelölt tagja. Nagyon javasoljuk, hogy a második opció legyen: az elnökségi tagok mind önállóan is képviselhessék az egyesületet (így pl. aláírási joguk van akkor is, ha a másik kettő nem ér rá, épp nincs az országban stb.).Az elnökség tagjai kizárólag az egyesület tagjai lehetnek vagy legfeljebb egyharmaduk lehet az egyesület tagjain kívüli személy? Javasoljuk, hogy egyesületi taghoz kössétek az elnökségi tagságot.Hány tagú az elnökség (páratlan szám)? Javasoljuk, hogy 3 vagy 5 tagú legyen.Kik az elnökség tagjai, ki az elnökség elnöke?Ha nem csak az elnökség elnöke képviselheti az egyesületet, akkor el kell dönteni, hogy kik az önálló képviseleti joggal felruházott elnökségi tagok. Javasoljuk mindegyiket megnevezni!Tagok személye (minimum 10!): kik az alapító tagok? Tagokat közgyűlésen később is fel lehet venni, az alapító és később felvett tagok jogaikban és kötelezettségeikben egyenlőek.Lesz-e felügyelőbizottság (FB)? Nem kötelező, ha egyszerűségre törekedtek, akkor elhagyhatjátok. Ha mégis lesz, az kicsit bonyolítja az alapítást, de a támogatók számára fontos lehet, hogy legyen. Ha lesz FB:Ki lesz a 3 tagja? Ők csak nagykorúak lehetnek. Határozott vagy határozatlan időre szól a megbízatás (és ha az előbbi, akkor meddig)? Javasoljuk praktikus okokból, hogy határozatlan időre szóljon.
Hogyan lehet az egyesületnek írásbeli nyilatkozatot tenni? Az elektronikus levél opciót javasoljuk.Hol lesz az egyesület székhelye? A székhelyhasználatot az ingatlan tulajdonosának engedélyeznie kell, de az elvben lehet bárhol, egy magánlakáson is. Viszont olyan helyet kell választani, ahol – az egyesület fennállásának ideje alatt végig! – a postát rendszeresen ellenőrzik, mert erre a címre fogják kézbesíteni az egyesület részére az összes hivatalos iratot.Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén kié legyen az egyesület fennmaradó vagyona (ha van)? Csak az egyesület céljával megegyező vagy hasonló célú közhasznú szervezet lehet. Kell: Név, székhely, nyilvántartási szám. Ha ezt nem adjátok meg, akkor a Nemzeti Együttműködési Alap kapja a fennmaradó vagyont; a tagok között nem lehet felosztani vagy a megszűnéskor határozni arról, hogy kié legyen – csak az alapszabályban lehet. A birosag.hu-n utána lehet nézni annak, hogy mely szervezetek közhasznúak.

Hogyan történik az egyszerűsített egyesület-alapítás?

Az egyesületalapítás ebben az eljárásban alapvetően a közös elhatározáson túl, praktikusan egy elektronikus űrlap kitöltésével, kinyomtatásával, aláírásával, beszkennelésével, mindezeknek az elektronikus űrlaphoz csatolásával és beküldésével történik. Ehhez telepíteni kell az ÁNYK programot, és kell, hogy a képviselő rendelkezzen ügyfélkapuval.
FONTOS!
Az összes, előző szakaszban felsorolt kérdésben együttesen, az összes alapító tag számára elfogadható döntést kell hozni.Be kell szerezni a lent megjelölt adatokat a tagoktól, kijelölt képviselőktől, a székhelyhasználatot engedélyező személytől.A fenti döntések és adatok alapján az alapszabályt az ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program) segítségével formanyomtatvány-szerűen el lehet készíteni. A kérdésekre adott válaszok alapján az ÁNYK generál egy teljes alapszabály-szöveget és minden szükséges nyilatkozatot, amit csatolni kell. Ezt ki kell nyomtatni.A kinyomtatott alapszabályt az alapító tagoknak és a kijelölt képviselőknek (és a székhelyhasználatot engedélyező személynek) alá kell írniuk!A teljes kinyomtatott, és mindenhol a megfelelő emberek által aláírt alapszabályt, az aláírt nyilatkozatokat be kell szkennelni és az ÁNYK programban az elektronikus nyomtatványhoz mellékletként feltöltve csatolni. A csatolt alapszabállyal és nyilatkozatokkal elektronikusan be lehet nyújtani az egyesület bejegyzésére (alapítására) irányuló kérelmet (formanyomtatványt) az ÁNYK programmal. Az aláírt eredeti alapszabályt és nyilatkozatokat papíron meg kell őrizni.
Az ÁNYK program használatával kapcsolatos technikai részletek itt vannak leírva, a kitölthető elektronikus űrlapot pedig innen lehet letölteni.
Az alapító tagoktól előre be kell gyűjteni ezeket az adatokat:
(természetes személy alapítók esetében a “székhely” és az alatt adatok nem kellenek)
Bejegyzés után – környezetvédő egyesületként – használjátok bátran a következő mintánkat:
Környezeti jogszabályok és programok véleményezésére.Ügyféli részvétel kezdeményezésére környezeti hatósági ügyekben (pl. engedélyezés).Állami szervektől, önkormányzattól intézkedés kérésére.

Kapcsolódó ügy:

Kérj védettséget a körülötted lévő területekre!


Mindenki a saját helyi környezetét tudja legaktívabban védelmezni. Nézz körül, hogy milyen természeti értékek vannak a településeden!

Minden forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, és földvár törvény által országosan védett területnek minősül.

Te is kezdeményezheted természeti területek (erdő, gyep, nádas, termőföld) védetté nyilvánítását! A helyi védettséget bárki kezdeményezheti a jegyzőnél. (Országos és fokozott védettséget az agrárminiszter rendelhet el egy területre.)

A védett területek állapotát és jellegét tilos megváltoztatni a természetvédelmi törvény szerint, tilos például az állapotukat veszélyeztető építkezésbe kezdeni. A védett erdőkre külön védelmi szabályokat határoz meg a törvény. A védettséggel rendelkező területek így valóban meg tudnak maradni természetes formájukban. Védőövezet is lehet körülöttük, ami megakadályozza, hogy a védett területre kedvezőtlen hatások érjenek el.

A védettséget az ingatlan-nyilvántartásba is fel kell jegyezni, a védendő terület így mindenki számára nyilvánosan megismerhető lesz.

Védetté nyilvánítás kezdeményezésével te is hozzájárulhatsz a természeti területek megőrzéséhez!

https://kiutak.hu/linkek/nyilvanittassunk-teruleteket-helyi-vedettseguve/

Kapcsolódó ügy:

Kezdeményezz helyi népszavazást!


A környezetvédelem rendkívül fontos helyi közügy!

Helyi népszavazást olyan kérdésről lehet tartani, ami a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A környezetvédelem ilyen, ugyanis az önkormányzati törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény) 13. § (1) bekezdésének 11. pontja szerint a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat.

A helyi népszavazásról tudnivalókat itt találsz: https://tasz.hu/tudastar/tajekoztato-helyi-nepszavazasrol/

Kapcsolódó ügy:

Környezetveszélyeztetési, környezetszennyezési, környezetkárosítási per indítása


A perlés különösen erős eszköz, ugyanakkor egy környezeti per megindításához ügyvédre van szükség. Így ha perre szánod el magad, olvasd el ezt az anyagot, ami áttekintést ad a lehetőségekről. Ha belevágnál, keress hozzá egy olyan, lehetőség szerint helyi beágyazottsággal rendelkező ügyvédet, akiben megbízol.

Ki indíthat ilyen pert?

Nem akárki, hanem csak kétféle felperes: vagy egy környezetvédelmi egyesület, vagy pedig a területileg illetékes ügyész. Előbbi egy olyan egyesület, amelynek alapszabályban rögzített célja a környezet védelme. Nem kell, hogy ez a cél szó szerint szerepeljen az alapszabályában – pl. “a Balaton élővilágának védelme”, “a Fertő-tó megőrzése” stb. éppúgy megfelelőek (az adott területet érintő környezetveszélyeztetés vagy – károsítás esetén). Ugyanakkor nem jogosult ilyen típusú pert indítani sem politikai párt, sem pedig szakszervezet – noha jogi értelemben mindkettő egyesületnek számít.
A környezetvédelmi egyesületre és az ügyészre is igaz, hogy:
Maguktól is indíthatnak ilyen pert, de érdemes lehet őket tájékoztatni a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről és felhívni őket a perlésre – az ügyészt a nyilvánosság előtt is.Egyikük sem köteles pert indítani akkor sem, ha értesül a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről.
A környezetvédelmi egyesületek közül is azonban csak az indíthat pert egy adott környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt, amelyik a hatásterületen működik. Az alapszabályból vagy az egyesület korábbi bizonyítható tevékenységéből kell kiderülnie, hogy az egyesület hol fejti ki működését. A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Környezethasználatnak számít a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenység.
Példa: ha egy egyesület kifejezetten a Balaton élővilágának védelmével foglalkozik alapszabálya és tényleges tevékenysége alapján is, akkor nem indíthat pert azért, mert egy környezethasználó tevékenysége a Tisza-tó élővilágát veszélyezteti.
Az egyesületek általi perlés során éppen ezért gyakori vita tárgya az a nagy szakértelmet igénylő kérdés, hogy mi számít az adott környezethasználat esetében hatásterületnek – és ennek függvényében az egyesület egyáltalán jogosult-e perelni. A környezetvédelmi joggal foglalkozó jogászok azonban tisztában vannak ezekkel a kérdésekkel, a per során pedig úgyis kötelező a jogi képviselet (ügyvéd).

Kit lehet perelni ebben a pertípusban?

A környezethasználót lehet perelni.
Környezethasználó az, aki a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenységet végez. Ilyen például egy építési beruházást kivitelező konzorcium, vagy egy folyóba szemetet, vegyi anyagot öntő gyár. A környezethasználó sokszor magáncég, de lehet állami szerv, önkormányzat is.
Egy nagyobb beruházás esetén, amely alvállalkozókat is igénybe vesz, az tekintendő környezethasználónak, aki a vonatkozó engedély jogosultja. (Vagyis nem feltétlenül az, aki ténylegesen a kivitelezési munkálatokat végzi, hanem sokszor az az engedélyes, akinek a megbízásából a kivitelező dolgozik.)

Mire irányul ez a per, mi a célja?

A környezethasználót rá lehet bírni a sikeres perléssel arra, hogy megtegyen valamilyen környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Arra is kötelezheti a bíróság, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással (vagy jogsértő működéssel).
Lehet perelni az önkormányzatot / állami szervet / hatóságokat is?
Igen, de nem ezzel a típusú perrel és csak konkrét hatósági döntést (vagy egy kötelező döntés elmaradását) lehet megtámadni, amit az önkormányzat / állami szerv / más hatóság hoz (vagy éppen nem hoz meg), és veszélyes a környezetre. Az ilyen döntéseket közigazgatási perben meg lehet támadni (hasonlóan az egyéb okból jogsértő hatósági döntések elleni bírósághoz fordulási joghoz).
Ilyen közigazgatási pert az érintett magánszemélyek is megindíthatnak (pl. helyi lakosok) a környezetvédelmi egyesületek mellett, így a hatósági döntések (pl. beruházások engedélyezése) elleni perben ők is felléphetnek úgy, mint a környezetveszélyeztetési/ környezetkárosítási perben a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek. Az érintett magánszemélyek és a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek már a döntések megszületése előtt is beléphetnek ezekbe a hatósági eljárásokba ügyfélként (lásd: részvételi jogi fejezet), ennek természetesen gyakorlati feltétele, hogy értesüljenek róla, hogy zajlik egy döntéshozatali eljárás (lásd: információs fejezet).

Milyen esetekben lehet perelni?

Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés és környezetkárosítás esetén. Ezeket a fogalmakat a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény határozza meg. A fogalmak részben a környezetkárosodás fogalmára épülnek.
Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Ez a határérték mindig valamilyen jogszabályban (pl. miniszteri rendeletben) meghatározott. Vagyis nem általában a környezet terhelése (hétköznapi szóhasználattal: “szennyezése”) lehet a per tárgya, hanem az, ha ez meg is halad egy határértéket, és ezért nem pusztán káros a környezetre, hanem egyben jogellenes lesz.
A másik két esetkör meghatározásához szükségünk van egy közbülső fogalomra:
környezetkárosodás: a környezetben, vagy valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, vagy valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása
A környezetkárosodás mindig objektív, mérhető, tehát nem kizárólag pl. a helyben élők benyomása támasztja alá (még akkor sem, ha ez a benyomás helytálló). Mindig változás, romlás egy korábbi állapothoz képest. Lehet ugyanakkor valamilyen tevékenység közvetett következménye is.
A perindítás két másik esetkörben is lehetséges tehát:
Környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye.
Ebben az esetben a környezet még nem károsodott, de már fennáll ennek a megnövekedett kockázata. A veszély közvetlen kell, hogy legyen – vagyis nem absztrakt, elvi jellegű, hanem már konkrétumokban megnyilvánuló veszély. Például: az atomerőművek jelenthetnek számos veszélyt, de ezek önmagukban, valamely, a veszély bekövetkezését konkrétan valószínűsítő tényező hiányában nem közvetlenek. De például közvetlen a veszély, ha egy gyár már elkezdett vegyi anyagokat ereszteni egy folyóba, nincs kilátás arra, hogy felhagyna ezzel a tevékenységgel – és a terhelés egyelőre ugyan még nem lépte át a határértékeket és egyelőre még nem okozott kézzel fogható károkat, de erre minden esély megvan, ha a gyár folytatja a tevékenységét. Másik példa: ha a helyi önkormányzat 1000 tonna veszélyes hulladékot huzamosan tárol lakott területen anélkül, hogy megkezdené annak szakszerű eltávolítását, elhelyezését, a veszély szintén közvetlennek tekinthető.
Környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.
Ilyenkor a környezet már ténylegesen károsodik, az eredmény bekövetkezik. Mulasztás csak akkor lehetséges jogi értelemben, ha valaki nem csupán nem tett meg valamit, ami megelőzhette volna a környezetkárosodást, hanem kötelessége is lett volna megtenni.

Mikor lehet hasznos egy ilyen per megindítása vagy kilátásba helyezése?

Mivel legkorábban a környezet közvetlen veszélyeztetése esetén indítható per, elsősorban az alábbi két esetben lehet hasznos ilyen típusú perekben gondolkodni. Mindkét esetben segíti a zöld ügyet, ha a perlést nagy nyilvánosság kíséri. A nyilvánosság azért is lényeges, mert a perben ítélethirdetés akár hónapok elteltével várható. Van azonban lehetőség ideiglenes intézkedések kérésére a bíróságtól, hogy a helyreállíthatatlan rombolás ne folytatódhasson a per befejezéséig. Például a kivitelezés vagy valamely része ideiglenes felfüggesztését lehet kérni.
a) Olyan, várhatóan környezetromboló beruházások esetén, amelyeknek már elkezdődött, de még nem fejeződött be a kivitelezése.
Ilyenkor a kivitelezés kezdeti szakaszaiban elsősorban a környezet veszélyeztetése jön szóba, de sajnos sokszor a környezetszennyezés, környezetkárosítás már a kivitelezés korai szakaszaiban is megvalósul. A perlés segíthet legalább időlegesen feltartóztatni, lassítani, vagy akár hosszabb távon is megakadályozni a környezetszennyező, – károsító tevékenységet.
b) Már megvalósult környezetromboló beruházások esetén.
Ilyenkor a környezet nem áll helyre a perlés következtében, de a perlés legalább a további állapotromlást megnehezítheti. Visszatartó hatása is lehet a későbbi környezetszennyező, -károsító beruházásokra, ha ezek nem maradnak jogi következmények nélkül.

Mennyibe kerül a perlés?

Az egyesületek illetékmentesen perelhetnek. (Más magánszemélyek pedig nem indíthatnak környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt pert, ld. feljebb.) Tehát a bírósági eljárásért nem kell fizetni. De ha a környezetvédelmi egyesület elveszíti a pert, akkor a másik fél ügyvédi költségét és más, a perhez kapcsolódó költségeit meg kell térítenie – ugyanígy a saját ügyvédét is, mert ügyvéd nélkül nem lehetséges a perlés ezekben a pertípusokban. Részleges pernyertesség esetén megoszlanak ezek a költségek.

Mit tehetek, ha nem tartozom egyetlen környezetvédelmi egyesülethez sem?

Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén mindenki jogosult a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ha ezt valaki írásban teszi, a címzett állami szerv vagy önkormányzat köteles érdemben válaszolni és intézkedni is. Használd ehhez a környezeti közérdekű bejelentés-mintát!
Ha nem tartozol egy környezetvédelmi egyesülethez, találj egyet és hívd fel a figyelmüket arra, amit láttál! Emellett érdemes a helyileg illetékes ügyésznek is jelezni a tapasztaltakat. Az előbbiekkel párhuzamosan pedig fontos a sajtó figyelmét is felhívni a környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre vagy -károsításra. (Erről lásd a keresd meg a sajtót! eszközt) A nyilvánosság eszközeivel vagy azokkal együttesen sokszor többet lehet elérni, mint például önmagában az ügyész felkeresésével.

Kapcsolódó ügy:

Szervezz tüntetést, tiltakozz kreatívan!


A vélemény, egyet nem értés kifejezésére rendelkezésre álló eszközök tárháza végtelen. Érdemes kreatívnak lenni, mert a nyilvánosság is jobban figyel a meghökkentő, ötletes tiltakozási formákra.

Pilismaróton például a civilek a Dunakanyarba tervezett sóderbánya ellen, a bánya rendkívüli zajterhelését bemutatva, zajjal tiltakoztak, illetve színes füstjelzéssel látvánnyal is megmutatták, milyen hatalmas területet venne el a községtől a bánya.

16x9
Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület

A Fridays for Future Magyarország fiatal aktivistái a Lánchídra vetített fényfestéssel üzenték a 27. nemzetközi klímaválsággal foglalkozó (COP) konferencia idején, hogy “Mennyi kell még?”, jelezve: “Az üres ígéretek és be nem tartott vállalások ideje lejárt” https://www.facebook.com/photo?fbid=172354752111779&set=a.161870196493568

Itt találod a mi tippjeinket a kreatív tiltakozáshoz, bátran használd inspirációnak: Tiltakozás másképp

Kapcsolódó ügyek:

Fordulj a környezetvédelmi ügyészhez!


Az ügyészségnek közérdekvédelmi feladatai közé tartozik a környezetvédelem. Ezért minden főügyészségen dolgozik környezetvédelemre kijelölt ügyész.

Fordulhatsz hozzá bármilyen esetben, ha szerinted jogszabálysértés történt környezeti ügyben, vagy bármilyen mulasztás történt, ami a környezetet veszélyezteti.

Környezet- és természetkárosító bűncselekmények felderítésében is eljárhat.

Az ügyész mindezek mellett fordulhat közvetlenül a bírósághoz is.

Írj neki bármilyen helyben felmerült környezeti problémáról (1 éven belül), ehhez panaszmintánkat itt találod.

Tegyél feljelentést!


A környezetkárosítás a föld, víz, levegő, élővilág és azok összetevőinek veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának bűntette. (A büntető törvénykönyv 241. §-a részletesebben meghatározza, hogy mi minősül ilyen bűncselekménynek.)

A természetkárosítás védett állat- és növényfajok, természeti területek, életközösségek pusztításának bűntette. (A büntető törvénykönyv 242. §-a részletesebben meghatározza, hogy mi minősül ilyen bűncselekménynek.)

A vizek és az erdők olyan mértékű károsítása, ami a büntetőjogi kategóriát nem éri el, vízszennyezés illetve erdőrendészeti szabálysértésnek minősül.

Engedélyhez kötött tevékenységek engedély nélküli végzése szintén szabálysértésnek minősül, ahogyan a szemetelés, a barlang rongálása, a védett fajok zavarása vagy bármilyen természetvédelmi szabály megsértése pedig természetvédelmi szabálysértés.

Mindegyik esetében lehet feljelentést tenni, a rendőrség ki tudja nyomozni a történteket és fel tud lépni a káros cselekményekkel szemben. A feljelentést ismeretlen tettes ellen érdemes megtenni, akkor is ha van elképzelésed arról, hogy ki lehet az elkövető – ezzel elkerülve, hogy akár véletlenül hamisan vádolj valakit. A feljelentéshez mindig érdemes képi vagy más bizonyítékot csatolni.

Kapcsolódó ügy:

Kérd a zöld ombudsman segítségét!


Az alapvető jogok biztosa (ombudsman) egyik helyettese a környezetvédelemért felelős. Őt nevezzük a jövő nemzedékek szószólójának és egyszerűen zöld ombudsmannak is. Vizsgálhat minden természeti kockázattal bíró esetet (akár szabályozást, ami ártalmas lehet a környezetre, akár döntéseket, amik nem veszik figyelembe a környezetet, vagy konkrét környezetre veszélyes történéseket), így a kiemelt beruházásokat is.

Bárki fordulhat hozzá bármilyen környezeti veszély kivizsgálására: a biztoshelyettes kapcsolatba tud lépni az állami szervekkel és önkormányzatokkal, vizsgálatával alaposan fel tudja tárni az ügyet, az alapvető jogok biztosával közösen pedig jelentést is tud írni belőle és ajánlásokat tehet az ügyben. Van, hogy figyelemfelhívást is közzétesz.

A biztosnak és helyettesének legfontosabb eszköze a nyilvánosság: közös jelentéseik elérhetőek mindenki számára, amikben egyrészt intézkedésre szólíthatják fel a hatóságokat, vagy éppen jogalkotásra az országgyűlést, sőt, a biztos akár úgy is dönthet, hogy Alkotmánybírósághoz fordul! Ezen felül a bíróságok értesítik az alapvető jogok biztosát minden környezeti perben a belépés lehetőségéről. Ez azt jelenti, hogy olyan környezeti ügyekben folyó perekben is, amelyekhez eredetileg semmi köze nem volt, a biztos dönthet róla, hogy fellép-e az egészséges környezethez való jog védelmében.

A zöld ombudsmannak írt panaszodhoz használd bátran mintánkat!

Itt tudsz hozzá közvetlenül is fordulni: https://www.ajbh.hu/en/forduljon-a-biztoshoz

Kapcsolódó ügy:

Fordulj az Aarhusi Bizottsághoz!


Az aarhusi nemzetközi egyezmény rögzíti a környezeti információk megismeréséhez való jogot, a környezetet érintő döntéshozatalban való részvételi jogot, valamint az igazságszolgáltatáshoz való jogot környezeti ügyekben.

Akár az információhoz való jog, akár a részvételi jog, akár az igazságszolgáltatáshoz való jog nem érvényesül maradéktalanul egy országban, a Bizottsághoz lehet fordulni, aki az egyezménynek való megfelelésre ajánlásokat tehet az államoknak. Fontos azonban, hogy a Bizottság nem fog a sérelmes ügybe közvetlenül beavatkozni: javaslataival általánosságban fejleszti az országokban az egyezmény teljesülését (amire viszont a konkrét ügyben is lehet majd hivatkozni a konkrétabb hazai eljárásokban).

Amennyiben sérültek az információs, részvételi és igazságszolgáltatáshoz való jogaid környezeti ügyekben, szívesen segítünk egy Aarhusi Bizottsághoz írt panasz megfogalmazásában. Keress minket a jogsegely@tasz.hu-n!

Fordulj panasszal az EU Bizottságához!


Az Európai Unió is alkot környezetvédelmi szabályokat, amelyek kötelezőek a tagállamok számára. Ilyen szabályokat tartalmaznak az Élőhely-és Madárvédelmi irányelvek, ezek alapján alakították ki a Natura 2000 területeket, amik Magyarországon is több terület számára fokozott védelmet biztosítanak.

Az uniós szabályoknak való megfelelést az Európai Bizottság felügyeli.

Hanem felel meg egy ország az uniós szabályoknak, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat a tagországgal szemben.

Te is fordulhatsz panasszal az EU Bizottságához. Ezt akár online, magyarul is megteheted (https://ec.europa.eu/assets/sg/report-a-breach/complaints_hu/).

Azt javasoljuk, hogy többen összefogva forduljatok a Bizottsághoz a panasszal, mert a Bizottság nagyobb súlyt ad azoknak a panaszoknak, amiket széleskörű összefogás övez. Érdemes környezetvédő egyesületet is bevonni a Bizottsághoz fordulásba, a társadalmi szervezetek jelenléte a panasz hitelességét növeli.

A panaszban meg kell indokolni, hogy milyen uniós szabályt sért a konkrét állami tevékenység vagy mulasztás. Ennek felderítésében és a panasz megírásában is tudunk segíteni.

Keress minket jogsegélyben a jogsegely@tasz.hu címen!

Kapcsolódó ügy:

Ha veszélybe kerülsz, kérj azonnali nemzetközi védelmet!


A környezetvédő aktivisták világszerte kerülnek veszélyes helyzetekbe, sok esetben büntetést szabnak ki rájuk és erőszakos eljárásoknak lehetnek elszenvedői.

Az aarhusi nemzetközi környezetvédelmi egyezmény biztosítja a környezeti információk megszerzéséhez, a környezeti döntéshozatalban a nyilvánosság részvételéhez, és a környezeti ügyekben a bírósághoz forduláshoz való jogot.

Azonban mindez nem elég: a környezetvédők szerte a világban számos esetben életveszélyes fenyegetés alatt tevékenykednek. Ezért 2022 óta egy különleges jelentéstevőt bíztak meg a környezetvédő civilek védelmére. Ő sürgősen be tud avatkozni bármilyen erőszakos vagy azzal fenyegető esetben, a környezetvédőket védve. Ilyen lehet, ha például büntetőeljárást indítanak egy környezetvédő ellen, büntetést szabnak ki rá, vagy fenyegetően lépnek fel vele szemben. Mindenfajta fenyegetés és veszély elhárításához lehet fordulni a jelentéstevőhöz.

Ő a panaszolt állam vagy cég felé azonnali felszólítást tud tenni a diplomácia eszközeit használva, ugyanakkor nyilvánosan is felszólal és nemzeti bíróságok előtt is megjelenik (olyan bírósági eljárások esetén, amelyek visszaélésszerűek és semmilyen más céljuk nincs, minthogy megbénítsák a környezetvédőket és ellehetetlenítsék a munkájukat ).

Fordulhatsz hozzá egyből, ha bajba kerülnél, nem kell megvárnod az itthoni jogorvoslatot. A gyors eljáráshoz elég kitölteni egy dokumentumot* és azt az aarhus-envdefenders@un.org címre e-mailben elküldeni.

Nemcsak személyesen lehet panaszt tenni, hanem más(ok) védelmét kérve is. Állami szervek és magánszemélyek (pl. cégek) ellen is lehet panaszt tenni, illetve bárki ellen, aki a környezetvédők tevékenységét akadályozza és fenyegeti.

A jelentéstevő munkáját Twitteren is követheted: @ForstMichel

*A dokumentum angolul elérhető csak, de ez ne tántorítson el a panasztételtől: segítünk bárkinek a kitöltésben! A jogsegely@tasz.hu e-mail címen elérsz minket.

Kérj környezetvédelmi felülvizsgálatot!


A környezethasználat (például valamilyen gazdasági tevékenység) környezeti hatásainak megismerésére és a környezetvédelmi engedélyekben előírt (pl. bányák, gyárak működésére vonatkozó) követelmények ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot tud végezni a kormányhivatal.

Ha például környezetveszélyeztetést- vagy szennyezést észlel valahol a hivatal, vagy felmerül a veszélye, hogy az engedélyben előírt követelményeket sértve (esetleg a szükséges engedély nélkül) működik egy gyár vagy bánya, kezdeményezi ezt az eljárást.

Akkor is tud felülvizsgálatot kezdeményezni a hivatal, ha védett területen észlel környezetveszélyeztető tevékenységet.

Ha úgy látod, hogy a környezetre veszélyes módon működik (vagy épül) a településeden egy üzem vagy más környezeti igénybevétellel járó tevékenység, esetleg védett területen látsz környezetszennyezést, írj közérdekű bejelentést a kormányhivatalnak, amiben javasold a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 73. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi felülvizsgálat kezdeményezését!

Legyél ügyfél, vegyél részt az eljárásokban!


Sok környezetvédelmi ügy engedélyezéssel kezdődik: gazdasági és ipari tevékenységekhez, amiknek jelentős környezeti hatásuk van, a beruházóknak a törvények értelmében engedélyt kell szerezniük, amiben szerepelnie kell mindazoknak a környezetvédelmi előírásoknak, amiket be kell tartaniuk a későbbiek során. Hasonlóan engedélyköteles a fakivágás is például és még számos más, a környezetre terhelő hatással járó tevékenység.

Ezekbe az eljárásokba beléphetnek ügyfélként a környezetvédelmi egyesületek (mintánkat lásd hozzá itt).

Ugyanakkor ha te egy engedélyköteles tevékenység hatásterületén élsz (vagy ott van tartózkodási helyed, esetleg ingatlanod) és szerinted környezetveszélyeztető lenne az adott tevékenység, akkor te is részt vehetsz magánszemélyként az ilyen eljárásokban. (mintánkat lásd hozzá itt).

A környezetvédelmi törvény szerint környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás esetén a hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa, jogszerű használója és az, akinek jogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, ügyfélnek minősül.

Ha bejelentkezel az eljárásba ügyfélként, előadhatod az érveidet az engedélyezés mellett vagy ellen, megismerheted az eljárás iratait és észrevételeket tehetsz a résztvevők nyilatkozataira. Az eljárás után pedig akár meg is támadhatod bíróságon az engedélyt.

Kezdj polgári engedetlenségbe!


Környezetvédő aktivisták világszerte polgári engedetlenséggel tiltakoznak a klímaváltozás elleni fellépés elégtelensége, valamint a környezet károsítása ellen.

Erőszakmentes direkt akciónak hívják azokat a megmozdulásokat, ahol az aktivisták békésen szegnek meg szabályokat (például építési területen tartózkodnak), hogy megakadályozzák a környezet károsítását, illetve felhívják a figyelmet a környezet védelmére.

Mint a polgári engedetlenségnél általában, a résztvevőknek ez esetben is számolniuk kell azzal a következménnyel, hogy a szabályszegésért eljárást indítanak ellenük. Azonban nem lehet az aktivistákkal szemben erőszakot alkalmazni vagy aránytalanul fellépni.

Mi támogatjuk az aktivisták fellépéseit, a tiltakozásokat és a polgári engedetlenséget mint végső eszközt a tiltakozásra. Itt olvashatsz a polgári engedetlenségről bővebben.

Ha az ilyen tiltakozási formákról kérdéseid vannak, keress minket a jogsegely@tasz.hu címen!

Kapcsolódó ügy:

Egyszeri adomány
Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts egyszeri adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Támogatóink teszik lehetővé, hogy bővítsük és terjesszük tudástárunkat. Célunk, hogy kézzelfogható tanácsokat adjunk jogaid gyakorlásához. Járulj hozzá, hogy anyagaink azokhoz is eljuthassanak, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét
Megadom az adataimat
Anonim maradok

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

500Ft
2 500Ft
5 000Ft
10 000Ft
20 000Ft
Ft
Tovább Tovább
02
Fizetés
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.