Környezetvédelmi jog- és érdekérvényesítő eszközök

Olyan adat, ami bármilyen környezeti tényezőről (pl. víz, levegő, föld, élővilág stb.) szól. Bármi lehet, ami vonatkozik a természetre és mindarra az emberi tevékenységre, ami a természetre hat, bármilyen összefüggésben van vele.
A 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-a szerint minden olyan adat környezeti információ, ami – formától függetlenül – a környezetre, környezeti elemek állapotára, azok kölcsönhatására, a környezetterhelésre, környezettel összefüggő intézkedésekre (pl. politikai programok, megállapodások), elemzésekre, a környezeti állapot emberi egészségre való hatására stb. vonatkozik. Tágan kell tehát értelmezni az érintett adatok körét.

Általánosságban:
Ahhoz, hogy védeni tudjuk a természetet, ismernünk is kell azt, pl. fontos tudni, milyen természetvédelmi területek vesznek körül, milyen védett növényfajok élnek mellettünk. Minél tájékozottabbak és tudatosabbak vagyunk a környezetünkkel kapcsolatban, annál éberebben tudjuk őrizni az állapotát!
Ugyanennyire fontos tudnunk azonban arról is, hogy a környezeti döntések hogyan készülnek, hogyan befolyásolják a környezetünket. Ha nyomon követjük az önkormányzati döntéshozatalt, illetve a különböző építések engedélyezését, már a felmerülő problémák elején fel tudunk lépni velük szemben. (Helyi aktivizmus 1×1)
Környezetveszélyeztetés gyanújakor:
Ha bármilyen környezeti veszélyről értesülsz, próbálj minél több információt szerezni róla, általános és konkrét kérdésekkel (a probléma bejelentésével is akár) fordulhatsz a környezetért felelős szervekhez: az önkormányzathoz, a természetvédelmi és környezetvédelmi feladatot ellátó kormányhivatalhoz, és a környezetvédelmi hatóságokhoz (pl. vízügyi probléma esetén ezek a helyi katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz) is!
Érdemes a sajtót is megkeresni, akik segíthetnek a probléma hátterének felgöngyölítésében, és nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra.
Környezetre káros beruházás esetén:
Közérdekű-adatigényléssel több információt megtudhatsz a beruházással érintett környezet terheléséről, egy beruházás engedélyezési eljárásában pedig ügyfélként is részt vehetsz (például ha az érintett területen laksz), így még több információt szerezhetsz a tervekről, és fel is tudsz szólalni ellene.

Jogod van tudni a környezet állapotáról: az állami / önkormányzati közfeladatot ellátó szervek kötelesek téged informálni a környezetről és a környezeti problémákról, a környezet és az egészség lényeges összefüggéseiről, a környezetkárosító tevékenységekről és azok fontosságáról a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából (Környezetvédelmi törvény 12. § (1) bekezdés). Az információszabadság alapjog: a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van.
Azt is jelenti az információhoz való jog, hogy a környezettel kapcsolatos kérdéseidre köteles válaszolni mindenki, akinél van környezeti adat. Ez már nemcsak állami/önkormányzati felelősség: a környezetre vonatkozó adatok megosztása mindenki kötelessége aki rendelkezik velük, így kérdezz bárkit (akár például a beruházó cégeket) – válaszolniuk kell rá.

A közhatalmat gyakorló szerveknek maguktól meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezésükre álló közérdekű adatokat tartalmazó iratokat nyilvánosságra hozzák az átlátható működés érdekében, és hogy ösztönözzék a nyilvánosság tájékozott részvételét a közügyek vitelében a 2009. évi CXXXI. törvénnyel kihirdetett tromsø-i egyezmény 10. cikke szerint.
A környezeti adatok megismerése érdekében te is tehetsz lépéseket:
Tájékozódj az önkormányzat honlapjáról! Olvass ott bele a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveibe, tudd meg, milyen zöld ügyekről beszélnek a választott helyi döntéshozók! (Tipp: keress meg egy képviselőt a neked fontos ügyben, kérd annak napirendre vételét a képviselőtestületi-ülésre! Erről további infót itt találsz: Helyi aktivizmus 1×1)Menj el közmeghallgatásra, kérdezd ott helyben az önkormányzati képviselőket a környezettel kapcsolatban!Nézd meg, hogy mikor tart közmeghallgatást az önkormányzatod! Évente egyszer kötelező! A közmeghallgatáson feltett kérdésekre köteles válaszolni az önkormányzat.Ismerd meg a helyi és országos környezetvédelmi civil szervezeteket és kérdezz tőlük bátran!
Tájékozódj a környezeti hatóságok munkájáról! Milyen környezetvédelmi engedélyeket adott meg a kormányhivatal, milyen hatósági eljárások indultak?
Tipp: a nagy és potenciálisan környezetromboló beruházásoknak engedélyt kell szerezniük a területi kormányhivataltól. Így érdemes a kormányhivatalok honlapján figyelni, hogy milyen döntéseket hoznak. A kormányhivatalok hirdetményeit itt tudod elolvasni
–> https://kormanyhivatalok.hu/dokumentumtar
–> A bal oldali oszlopban a „Forrás”-nál válaszd ki a hozzád tartozó
kormányhivatalt
–> A „Dokumentum típusánál” válaszd ki a keresett
kategóriákat. Több környezeti témájú címke is van, pl.:
Hirdetmény:
környezetvédelmi Hirdetmény: természetvédelmi Hirdetmény:
környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási Hirdetmény:
környezeti hatásvizsgálat Hirdetmény: zaj-, rezgés-, levegővédelem Hirdetmény: hulladékgazdálkodási Vizsgálatok, ellenőrzések Határozatok, végzések
Többet is választhatsz.
–> A „Szűrés” gombra
kattintva listázni fogja a kategóriákba tartozó dokumentumokat.
Ha valamiről nem találsz információt, igényelj környezeti adatot közérdekű-adatigényléssel!

Szóban és írásban is akár. Mi az írásos megkeresést javasoljuk, arra ugyanis írásban kell válaszolni, és ha a válasszal nem vagy elégedett, bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz fordulhatsz a válasz szövegével (vagy annak elmaradásával).
Környezeti közérdekűadat-igénylő mintánkat itt találod.
15 napon belül választ kell kapnod az adatigénylésre (egyszer 15 nappal hosszabbíthatja a válaszadást az adatkezelő).
Fontos, hogy nem kell megindokolnod, hogy miért kéred az adatot! Ezt rögzíti a tromsø-i egyezmény 4. cikkének 1. pontja is. A közérdekű adatokhoz mindenkinek joga van.

Sokkal szélesebb körű! Nemcsak állami / önkormányzati / közfeladatot ellátó szervek kötelesek válaszolni, hanem bárki – ha rendelkezik olyan információval, ami a környezetre vonatkozik (pl. egy cég, ami bányát akar építtetni a településen, vagy egy gyár vezetője).
Ahhoz, hogy ez annak is egyértelmű legyen, akihez fordulsz, érdemes az Infotörvény mellett a Környezetvédelmi törvényre is hivatkozni a kérdezésnél! (Használd a környezeti adatkérő levélmintánkat!)

Valakinek mindenképp tedd fel a kérdést – például az önkormányzatnak vagy a kormányhivatalnak.
Minden olyan szervnek foglalkoznia kell az adatigényléssel, ami kezeli az adatot tartalmazó iratot. Ha az adatot egyáltalán nem kezeli az, akinek küldted az adatigénylést, akkor az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvényre tudsz hivatkozni: a (tromsø-i) egyezmény 5. cikkének 2. pontja szerint a megkeresett szervnek “az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.”

Igen, de csak nagyon szűk körben.
Az Aarhusi Egyezmény szerint csak akkor, ha az adatkiadás hátrányosan érintené a hatósági eljárások előírt titkosságát – miközben a hatósági eljárásokban megjelenő környezeti adatok kapcsán éppen hogy garantálni kell a nyilvánosságát! –, a nemzetközi kapcsolatokat, a honvédelmet vagy a közbiztonságot; az igazságszolgáltatás menetét és abban való személyek részvételét, hatósági büntetőjogi vagy fegyelmi természetű vizsgálat lefolytatását, a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellegét (ahol ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett); a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat; mások személyes adatait, egy harmadik fél érdekeit (ha nem lett volna köteles kiadni az adatokat), a környezet azon részét, amelyre az információ vonatkozik.
A tromsø-i egyezmény 5. cikkének 6. pontja szerint közölni kell az elutasítás indokát, az adatigénylőnek pedig joga van kérni is az elutasítás indokolásának elküldését.

A környezetvédelmi törvény szerint nem lehet a környezetvédelem szempontjából releváns kibocsátási adatot arra alapozva megtagadni, hogy az személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat lenne. Ha erre hivatkozva utasítanak el, az a környezetvédelmi törvény 12. § (5) bekezdésébe ütközik.

Két út van: egyrészt keresetet nyújthatsz be az elutasítástól / az elégtelen választól / a válaszra álló határidő lejártától 30 napon belül, amiben az adatok kiadását kéred a bíróságtól; másrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatsz 1 éven belül a válasz jogszerűtlenségének vizsgálatát kérve (mintánk itt).
Van egy extra lehetőséged: kérheted a hatóságot / céget felügyelő szervet, hogy intézkedjen! Ezt a jogot a környezetvédelmi törvény külön garantálja.

Minden szerv honlapján külön fel kell tüntetni a felügyeleti szervet. Az önkormányzatok felügyeletét a kormányhivatalok látják el. A többi hatóság, szerv, közfeladatot ellátó intézmény (pl. kórház, egyetem) esetén általában a honlapjukon külön pont a “közérdekű adatok”, azon belül pedig szerepelnie kell a felügyeleti szervnek.
Tipp: Cégek esetében ez általában a nyilvántartó bíróság: minden céget nyilvántart egy bíróság, ami bejegyezte. Ha nem derül ki a honlapjukon, érdemes a cégnyilvántartásban megnézni: https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses

Az önkormányzatoknak elemezniük kell a települési környezetet és legalább évente tájékoztatnia kell a lakosságot a helyi környezet állapotáról (lásd: környezetvédelmi törvény 46. § (1) bekezdés e) pont).
Legalább évente közmeghallgatást is tartania kell az önkormányzatnak, ahol bárki felteheti a kérdéseit és felvetheti javaslatait, az önkormányzatnak pedig (legkésőbb 15 napon belül) válaszolnia kell az elhangzottakra.

Az önkormányzatok feladata a helyi környezetvédelmi problémákat megoldani, e célból kötelező szabályokat is alkothatnak (rendeletben), és bármilyen egyedi döntést is hozhatnak.
Jelezd a felmerülő helyi problémákat közérdekű bejelentésben, amiben megoldási javaslatot is írhatsz és kérd az önkormányzat intézkedését!

Minden településnek kell önálló környezetvédelmi programot készítenie (célok és feladatok megjelölésével), és ennek megfelelően kell működnie. A program végrehajtásáról tájékoztatni kell a lakosságot is rendszeres időközönként. Érdeklődj erről az önkormányzatnál! Ha ott nem találsz róla információt, kérd közérdekű-adatigénylésben (mintánk itt)!

Az önkormányzatnak biztosítania kell a társadalmi részvételt a helyi döntések előkészítésében, így ezek meghozatala előtt egyeztetnie kell a lakossággal.
Tipp: minden önkormányzatnak kell, hogy legyen szervezeti és működési szabályzata, amiben a döntéshozatalt és a nyilvánosság bevonását is szabályozza. Nézz utána a te településed önkormányzatának honlapján, vagy kérj erről információt közérdekű adatként, utóbbihoz segítséget itt találsz!

Az építési törvény szerint az önkormányzat természet- és környezetvédelmi célból elrendelheti területekre a telekalakítás és az építés tilalmát. Írj az önkormányzatnak közérdekű bejelentést, amiben ezt kéred javaslatként! A tilalom hasznos eszköz lehet a természeti területek beépítése ellen. A tilalmak a nyilvánosság számára is láthatóak, mert azokat az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Az önkormányzati képviselő-testület ülései nyilvánosak. (Pár kivételes esetben lehet zárt ülést tartani, például ha személyes ügyekről van szó. A döntések azonban ilyenkor is nyilvánosak.)
A nyilvánosság azt jelenti, hogy:
láthatod előre, hogy milyen kérdésekben hívnak össze üléseket (napirend)részt vehetsz az üléseken lehet felvételt készíteni az ülésekről és azt közzétennielolvashatod az ülések részletes jegyzőkönyvét (az összes felszólalás is belekerül)közérdekűadat-igénylésben kérhetsz több információt a téged érdeklő kérdésekben

A jegyző helyi természetvédelmi hatóság, hozzá közvetlenül is tudsz fordulni, ha a településeden bármilyen természeti érték veszélybe kerül.
A jegyző feladata:
Környezetvédelmi bírságot kiróni a környezet- és természetvédelmi szabályokat megszegőkreEngedély nélküli fakivágást megakadályozniHelyi védett területeken megtiltani bármilyen veszélyeztető tevékenységet Zajvédelmi méréseket végezniNyilvánossá tenni környezetvédelmi hatósági ügyeket (például engedélyezések dokumentumait)
Tipp: A jegyzőnél javasolhatod bármilyen terület helyi védettség alá helyezését!
A jegyző elérhetőségét az önkormányzat honlapján keresd. Ott találhatod azokat a döntéseit, illetve környezetvédelmi hatósági szerződéseket is, amik jelentős környezeti hatással járnak, ezért nyilvánosan hozzáférhetővé kell őket tenni.

A levegő tisztaságának védelmére különösen figyelnie kell az önkormányzatnak. Szabályoznia kell a háztartási légszennyezést, az avar és kerti hulladék égetését.
A környezetet zajjal is lehet szennyezni. Önkormányzati hatáskör zajvédelmi szabályokat alkotni, valamint kijelölni fokozottan zajvédett területeket és csendes övezeteket.
Tipp: Az önkormányzat környezetvédelmi szabályait vagy az önkormányzat honlapján keresd, vagy a rendelettárban (https://or.njt.hu/). A rendelettárban a településnév beírása mellett a G-0 témakör megjelölésével tudod legegyszerűbben megkeresni a környezetvédelmi rendeleteket.
Az önkormányzatnak közre kell működnie a helyi, légszennyezettséggel érintett, ökológiailag sérülékeny területek kijelölésében is. Szmog (füstköd) elleni védekezésre füstködriadó tervet kell készítenie az önkormányzatnak. Szmog megjelenésekor a polgármesternek tájékoztatnia kell a lakosságot amellett, hogy intézkedik a tervben foglaltak szerint.
Tipp:
levegőminőségi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatban a Levegő Munkacsoporthoz is érdemes fordulnod, a témában legaktívabb szakértő civil szervezethez!Zajvédelmi kérdésekkel érdemes az ombudsman környezetvédelmi helyetteséhez fordulnod, aki többször foglalkozott már zajvédelmi kérdésekkel

Az egyesület-alapítás történhet hagyományos módon és úgynevezett egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárásban. Az előbbit akkor célszerű választani, ha egy általánostól eltérő, bonyolult egyesületet akartok alapítani. Ilyenkor számolni kell azzal, hogy hosszabb időt vehet igénybe az egyesület bejegyzése. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás hátránya, hogy egy sablon alapján történik az egyesület-alapítás, amitől nem lehet eltérni, viszont maga az eljárás egyszerű és legfeljebb 15 napon belül megtörténik a bejegyzés. Javasoljuk, hogy ez utóbbi megoldást válasszátok, mert ez a legolcsóbb és leggyorsabb megoldás.

Az alábbiak szükségesek az egyesület alapításához:
Legalább alapító 10 tag
(bármennyi lehet ezen felül; minden tag egyenlő jogaiban és kötelezettségeiben)
Az egyszerűség kedvéért célszerű az alapító tagoknak nagykorúaknak lennie. Később csatlakozhatnak az egyesülethez 18 éven aluliak is.
Döntést kell hozni az alábbiakról:
Az egyesület neve.Az alapító tagoknak el kell fogadniuk az alapszabályt (ez konszenzusos döntés, nem többségi, vagyis mindenkinek egyet kell értenie benne). Az alapszabály technikai részleteivel való bíbelődés helyett azt javasoljuk, hogy használjátok az ÁNYK program által generált minta-alapszabályt, ami az egyszerűsített egyesület-alapítási eljárásban rendelkezésre áll. Ezzel ti is időt és vitát spóroltok meg, a bíróság pedig (sokkal) hamarabb (a kérelem érkeztetését követő tizenöt napon belül) jegyzi be az egyesületet, ha nem egyedi az alapszabálya (vagyis a nyomtatványkitöltő programmal készült).Az alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület létrehozásának, működésének célját. Ezt viszont meg kell szövegeznetek.
Tipp: Zöld szervezetként érdemes rögzítenetek általánosan is, hogy tevékenységetekkel környezetvédelmi és természetvédelmi érdekérvényesítés az, amit folytattok (ha ez ténylegesen a célotok), hogy amikor környezetvédelmi jogi lépést tesztek (amit a környezetvédelmi törvény enged a zöld egyesületeknek), ne mondhassa azt a bíróság, hogy az adott ügyre nem terjed ki a célotok. Természetesen ezen kívül megjelölhettek bármilyen specifikus cél(oka)t is, amiért egyesületetek létrejön.
Az egyesületi cél meghatározása a gyakorlatban nem köti az egyesület további tevékenységi körét. Elsősorban az a gyakorlati jelentősége, hogy egy egyesület esetleges, jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradó vagyont (ha van) csak hasonló célú szervezet “örökölheti” meg. Ha az egyesület megszűnik, a tagok között nem osztható fel a fennmaradó vagyon.Az egyesületi célt úgy érdemes meghatározni, hogy annak érdekében folyamatosan tevékenységet lehessen végezni, azaz ne lehessen rövid távon megvalósítani, kimeríteni. Ugyanis a cél megvalósulásával az egyesületnek vagy új célt kell kitűzni, vagy pedig az egyesült jogutód nélkül megszűnik.Vagyoni hozzájárulási kötelezettséget meghatázorni nem kötelező. A vagyoni hozzájárulás egyszeri, minden tagtól megkövetelt anyagi (pénzbeli) hozzájárulás, amely az egyesület vagyonának része lesz – abból vissza nem igényelhető, fel nem osztható, hanem csak egyesületi célokra fordítható. Ha van vagyoni hozzájárulási kötelezettség, arról is dönteni kell: megszűnik-e a tagság, ha a tag nem teljesíti (vagyis nem fizeti be a vagyoni hozzájárulást)?Egyesület tagdíjat (rendszeres időközönként, pl. évente szedett pénzbeli hozzájárulás) előírni sem kötelező. Viszont az egyesületnek lesznek kiadásai (ha minimálisak is), amelyeket valamilyen forrásból majd fedezni kell. Ha van tagdíj, arról is dönteni kell: megszűnik-e a tagság, ha a tag nem fizet tagdíjat.Tagság feltételei. Alapesetben a tagság feltételei: a leendő tag nyilatkozik a belépési szándékáról, elfogadja az egyesület céljait, az alapszabályt kötelezőnek ismeri el. Ha van ezen túli feltétel, akkor azt meg kell határozni.A tagok szavazati jogának gyakorlása a közgyűlésen: csak személyesen vagy meghatalmazott útján is gyakorolható? Javasoljuk az utóbbit, mert nagyon megkönnyíti, hogy határozatképes legyen a közgyűlés és különféle élethelyzetekben is tudjanak élni a tagok a szavazati jogukkal.Milyen gyakran ülésezik a közgyűlés? Lehet választani: évente egyszer, 2 évente egyszer, 3 évente egyszer, 4 évente egyszer. Ennél ritkább nem lehet. Javasoljuk az évente egyszerit. Ettől még lehet többször, de nem ha nincs több, azt nem lehet számonkérni az egyesületen.Az egyesületet képviselő(k) személye. Az egyesület képviseletét, ügyvezetését vagy egy egyszemélyi ügyvezető, vagy páratlan tagból álló elnökség látja el. Csak egyesületi tag lehet ügyvezető vagy elnökségi tag. Javasoljuk a többtagú ügyvezetést biztosító elnökséget: demokratikusabb, praktikusabb. Az elnökség tagjai egyszerű többséggel döntenek a vitás ügyvezetési kérdésekben. Mindenképpen legyen köztük olyan, akinek van ügyfélkapuja.Mennyi időre szól az ügyvezető vagy elnökség megbízatása? A megbízatás max. 5 évre szólhat, de ha külön nem rendelkeznek a tagok erről, akkor csak 2 évre. Ennél rövidebb időt nem javasoljuk. (A közgyűlés visszahívhatja az idő lejárta előtt is az ügyvezetőt, ld. a következő szakaszban.)Ha egyszemélyi ügyvezető látja el az ügyvezetést: ki az? (Egyesületi tag kell legyen.)Ha elnökség látja el az ügyvezetést:Ki képviselheti az egyesületet? Opciók: az elnökség elnöke, mindegyik elnökségi tag önállóan, vagy az elnökség egy vagy több kijelölt tagja. Nagyon javasoljuk, hogy a második opció legyen: az elnökségi tagok mind önállóan is képviselhessék az egyesületet (így pl. aláírási joguk van akkor is, ha a másik kettő nem ér rá, épp nincs az országban stb.).Az elnökség tagjai kizárólag az egyesület tagjai lehetnek vagy legfeljebb egyharmaduk lehet az egyesület tagjain kívüli személy? Javasoljuk, hogy egyesületi taghoz kössétek az elnökségi tagságot.Hány tagú az elnökség (páratlan szám)? Javasoljuk, hogy 3 vagy 5 tagú legyen.Kik az elnökség tagjai, ki az elnökség elnöke?Ha nem csak az elnökség elnöke képviselheti az egyesületet, akkor el kell dönteni, hogy kik az önálló képviseleti joggal felruházott elnökségi tagok. Javasoljuk mindegyiket megnevezni!Tagok személye (minimum 10!): kik az alapító tagok? Tagokat közgyűlésen később is fel lehet venni, az alapító és később felvett tagok jogaikban és kötelezettségeikben egyenlőek.Lesz-e felügyelőbizottság (FB)? Nem kötelező, ha egyszerűségre törekedtek, akkor elhagyhatjátok. Ha mégis lesz, az kicsit bonyolítja az alapítást, de a támogatók számára fontos lehet, hogy legyen. Ha lesz FB:Ki lesz a 3 tagja? Ők csak nagykorúak lehetnek. Határozott vagy határozatlan időre szól a megbízatás (és ha az előbbi, akkor meddig)? Javasoljuk praktikus okokból, hogy határozatlan időre szóljon.
Hogyan lehet az egyesületnek írásbeli nyilatkozatot tenni? Az elektronikus levél opciót javasoljuk.Hol lesz az egyesület székhelye? A székhelyhasználatot az ingatlan tulajdonosának engedélyeznie kell, de az elvben lehet bárhol, egy magánlakáson is. Viszont olyan helyet kell választani, ahol – az egyesület fennállásának ideje alatt végig! – a postát rendszeresen ellenőrzik, mert erre a címre fogják kézbesíteni az egyesület részére az összes hivatalos iratot.Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén kié legyen az egyesület fennmaradó vagyona (ha van)? Csak az egyesület céljával megegyező vagy hasonló célú közhasznú szervezet lehet. Kell: Név, székhely, nyilvántartási szám. Ha ezt nem adjátok meg, akkor a Nemzeti Együttműködési Alap kapja a fennmaradó vagyont; a tagok között nem lehet felosztani vagy a megszűnéskor határozni arról, hogy kié legyen – csak az alapszabályban lehet. A birosag.hu-n utána lehet nézni annak, hogy mely szervezetek közhasznúak.

Az egyesületalapítás ebben az eljárásban alapvetően a közös elhatározáson túl, praktikusan egy elektronikus űrlap kitöltésével, kinyomtatásával, aláírásával, beszkennelésével, mindezeknek az elektronikus űrlaphoz csatolásával és beküldésével történik. Ehhez telepíteni kell az ÁNYK programot, és kell, hogy a képviselő rendelkezzen ügyfélkapuval.
FONTOS!
Az összes, előző szakaszban felsorolt kérdésben együttesen, az összes alapító tag számára elfogadható döntést kell hozni.Be kell szerezni a lent megjelölt adatokat a tagoktól, kijelölt képviselőktől, a székhelyhasználatot engedélyező személytől.A fenti döntések és adatok alapján az alapszabályt az ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő program) segítségével formanyomtatvány-szerűen el lehet készíteni. A kérdésekre adott válaszok alapján az ÁNYK generál egy teljes alapszabály-szöveget és minden szükséges nyilatkozatot, amit csatolni kell. Ezt ki kell nyomtatni.A kinyomtatott alapszabályt az alapító tagoknak és a kijelölt képviselőknek (és a székhelyhasználatot engedélyező személynek) alá kell írniuk!A teljes kinyomtatott, és mindenhol a megfelelő emberek által aláírt alapszabályt, az aláírt nyilatkozatokat be kell szkennelni és az ÁNYK programban az elektronikus nyomtatványhoz mellékletként feltöltve csatolni. A csatolt alapszabállyal és nyilatkozatokkal elektronikusan be lehet nyújtani az egyesület bejegyzésére (alapítására) irányuló kérelmet (formanyomtatványt) az ÁNYK programmal. Az aláírt eredeti alapszabályt és nyilatkozatokat papíron meg kell őrizni.
Az ÁNYK program használatával kapcsolatos technikai részletek itt vannak leírva, a kitölthető elektronikus űrlapot pedig innen lehet letölteni.
Az alapító tagoktól előre be kell gyűjteni ezeket az adatokat:
(természetes személy alapítók esetében a “székhely” és az alatt adatok nem kellenek)
Bejegyzés után – környezetvédő egyesületként – használjátok bátran a következő mintánkat:
Környezeti jogszabályok és programok véleményezésére.Ügyféli részvétel kezdeményezésére környezeti hatósági ügyekben (pl. engedélyezés).Állami szervektől, önkormányzattól intézkedés kérésére.

Nem akárki, hanem csak kétféle felperes: vagy egy környezetvédelmi egyesület, vagy pedig a területileg illetékes ügyész. Előbbi egy olyan egyesület, amelynek alapszabályban rögzített célja a környezet védelme. Nem kell, hogy ez a cél szó szerint szerepeljen az alapszabályában – pl. “a Balaton élővilágának védelme”, “a Fertő-tó megőrzése” stb. éppúgy megfelelőek (az adott területet érintő környezetveszélyeztetés vagy – károsítás esetén). Ugyanakkor nem jogosult ilyen típusú pert indítani sem politikai párt, sem pedig szakszervezet – noha jogi értelemben mindkettő egyesületnek számít.
A környezetvédelmi egyesületre és az ügyészre is igaz, hogy:
Maguktól is indíthatnak ilyen pert, de érdemes lehet őket tájékoztatni a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről és felhívni őket a perlésre – az ügyészt a nyilvánosság előtt is.Egyikük sem köteles pert indítani akkor sem, ha értesül a környezetveszélyeztetés, -károsítás tényéről.
A környezetvédelmi egyesületek közül is azonban csak az indíthat pert egy adott környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt, amelyik a hatásterületen működik. Az alapszabályból vagy az egyesület korábbi bizonyítható tevékenységéből kell kiderülnie, hogy az egyesület hol fejti ki működését. A hatásterület az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet. Környezethasználatnak számít a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenység.
Példa: ha egy egyesület kifejezetten a Balaton élővilágának védelmével foglalkozik alapszabálya és tényleges tevékenysége alapján is, akkor nem indíthat pert azért, mert egy környezethasználó tevékenysége a Tisza-tó élővilágát veszélyezteti.
Az egyesületek általi perlés során éppen ezért gyakori vita tárgya az a nagy szakértelmet igénylő kérdés, hogy mi számít az adott környezethasználat esetében hatásterületnek – és ennek függvényében az egyesület egyáltalán jogosult-e perelni. A környezetvédelmi joggal foglalkozó jogászok azonban tisztában vannak ezekkel a kérdésekkel, a per során pedig úgyis kötelező a jogi képviselet (ügyvéd).

A környezethasználót lehet perelni.
Környezethasználó az, aki a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével vagy terhelésével járó tevékenységet végez. Ilyen például egy építési beruházást kivitelező konzorcium, vagy egy folyóba szemetet, vegyi anyagot öntő gyár. A környezethasználó sokszor magáncég, de lehet állami szerv, önkormányzat is.
Egy nagyobb beruházás esetén, amely alvállalkozókat is igénybe vesz, az tekintendő környezethasználónak, aki a vonatkozó engedély jogosultja. (Vagyis nem feltétlenül az, aki ténylegesen a kivitelezési munkálatokat végzi, hanem sokszor az az engedélyes, akinek a megbízásából a kivitelező dolgozik.)

A környezethasználót rá lehet bírni a sikeres perléssel arra, hogy megtegyen valamilyen környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. Arra is kötelezheti a bíróság, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással (vagy jogsértő működéssel).
Lehet perelni az önkormányzatot / állami szervet / hatóságokat is?
Igen, de nem ezzel a típusú perrel és csak konkrét hatósági döntést (vagy egy kötelező döntés elmaradását) lehet megtámadni, amit az önkormányzat / állami szerv / más hatóság hoz (vagy éppen nem hoz meg), és veszélyes a környezetre. Az ilyen döntéseket közigazgatási perben meg lehet támadni (hasonlóan az egyéb okból jogsértő hatósági döntések elleni bírósághoz fordulási joghoz).
Ilyen közigazgatási pert az érintett magánszemélyek is megindíthatnak (pl. helyi lakosok) a környezetvédelmi egyesületek mellett, így a hatósági döntések (pl. beruházások engedélyezése) elleni perben ők is felléphetnek úgy, mint a környezetveszélyeztetési/ környezetkárosítási perben a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek. Az érintett magánszemélyek és a hatásterületen működő környezetvédelmi egyesületek már a döntések megszületése előtt is beléphetnek ezekbe a hatósági eljárásokba ügyfélként (lásd: részvételi jogi fejezet), ennek természetesen gyakorlati feltétele, hogy értesüljenek róla, hogy zajlik egy döntéshozatali eljárás (lásd: információs fejezet).

Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés és környezetkárosítás esetén. Ezeket a fogalmakat a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény határozza meg. A fogalmak részben a környezetkárosodás fogalmára épülnek.
Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Ez a határérték mindig valamilyen jogszabályban (pl. miniszteri rendeletben) meghatározott. Vagyis nem általában a környezet terhelése (hétköznapi szóhasználattal: “szennyezése”) lehet a per tárgya, hanem az, ha ez meg is halad egy határértéket, és ezért nem pusztán káros a környezetre, hanem egyben jogellenes lesz.
A másik két esetkör meghatározásához szükségünk van egy közbülső fogalomra:
környezetkárosodás: a környezetben, vagy valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, vagy valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása
A környezetkárosodás mindig objektív, mérhető, tehát nem kizárólag pl. a helyben élők benyomása támasztja alá (még akkor sem, ha ez a benyomás helytálló). Mindig változás, romlás egy korábbi állapothoz képest. Lehet ugyanakkor valamilyen tevékenység közvetett következménye is.
A perindítás két másik esetkörben is lehetséges tehát:
Környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye.
Ebben az esetben a környezet még nem károsodott, de már fennáll ennek a megnövekedett kockázata. A veszély közvetlen kell, hogy legyen – vagyis nem absztrakt, elvi jellegű, hanem már konkrétumokban megnyilvánuló veszély. Például: az atomerőművek jelenthetnek számos veszélyt, de ezek önmagukban, valamely, a veszély bekövetkezését konkrétan valószínűsítő tényező hiányában nem közvetlenek. De például közvetlen a veszély, ha egy gyár már elkezdett vegyi anyagokat ereszteni egy folyóba, nincs kilátás arra, hogy felhagyna ezzel a tevékenységgel – és a terhelés egyelőre ugyan még nem lépte át a határértékeket és egyelőre még nem okozott kézzel fogható károkat, de erre minden esély megvan, ha a gyár folytatja a tevékenységét. Másik példa: ha a helyi önkormányzat 1000 tonna veszélyes hulladékot huzamosan tárol lakott területen anélkül, hogy megkezdené annak szakszerű eltávolítását, elhelyezését, a veszély szintén közvetlennek tekinthető.
Környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be.
Ilyenkor a környezet már ténylegesen károsodik, az eredmény bekövetkezik. Mulasztás csak akkor lehetséges jogi értelemben, ha valaki nem csupán nem tett meg valamit, ami megelőzhette volna a környezetkárosodást, hanem kötelessége is lett volna megtenni.

Mivel legkorábban a környezet közvetlen veszélyeztetése esetén indítható per, elsősorban az alábbi két esetben lehet hasznos ilyen típusú perekben gondolkodni. Mindkét esetben segíti a zöld ügyet, ha a perlést nagy nyilvánosság kíséri. A nyilvánosság azért is lényeges, mert a perben ítélethirdetés akár hónapok elteltével várható. Van azonban lehetőség ideiglenes intézkedések kérésére a bíróságtól, hogy a helyreállíthatatlan rombolás ne folytatódhasson a per befejezéséig. Például a kivitelezés vagy valamely része ideiglenes felfüggesztését lehet kérni.
a) Olyan, várhatóan környezetromboló beruházások esetén, amelyeknek már elkezdődött, de még nem fejeződött be a kivitelezése.
Ilyenkor a kivitelezés kezdeti szakaszaiban elsősorban a környezet veszélyeztetése jön szóba, de sajnos sokszor a környezetszennyezés, környezetkárosítás már a kivitelezés korai szakaszaiban is megvalósul. A perlés segíthet legalább időlegesen feltartóztatni, lassítani, vagy akár hosszabb távon is megakadályozni a környezetszennyező, – károsító tevékenységet.
b) Már megvalósult környezetromboló beruházások esetén.
Ilyenkor a környezet nem áll helyre a perlés következtében, de a perlés legalább a további állapotromlást megnehezítheti. Visszatartó hatása is lehet a későbbi környezetszennyező, -károsító beruházásokra, ha ezek nem maradnak jogi következmények nélkül.

Az egyesületek illetékmentesen perelhetnek. (Más magánszemélyek pedig nem indíthatnak környezetveszélyeztetés, -szennyezés vagy -károsítás miatt pert, ld. feljebb.) Tehát a bírósági eljárásért nem kell fizetni. De ha a környezetvédelmi egyesület elveszíti a pert, akkor a másik fél ügyvédi költségét és más, a perhez kapcsolódó költségeit meg kell térítenie – ugyanígy a saját ügyvédét is, mert ügyvéd nélkül nem lehetséges a perlés ezekben a pertípusokban. Részleges pernyertesség esetén megoszlanak ezek a költségek.

Környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén mindenki jogosult a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ha ezt valaki írásban teszi, a címzett állami szerv vagy önkormányzat köteles érdemben válaszolni és intézkedni is. Használd ehhez a környezeti közérdekű bejelentés-mintát!
Ha nem tartozol egy környezetvédelmi egyesülethez, találj egyet és hívd fel a figyelmüket arra, amit láttál! Emellett érdemes a helyileg illetékes ügyésznek is jelezni a tapasztaltakat. Az előbbiekkel párhuzamosan pedig fontos a sajtó figyelmét is felhívni a környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre vagy -károsításra. (Erről lásd a keresd meg a sajtót! eszközt) A nyilvánosság eszközeivel vagy azokkal együttesen sokszor többet lehet elérni, mint például önmagában az ügyész felkeresésével.