Aktuális

Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.

A Fővárosi Törvényszék április 27-én kihirdetett elsőfokú ítéletében részben helyt adott a VII. kerület Önkormányzata és polgármestere keresetének, részben pedig elutasította azt. A bíróság szerint a közszereplőket érő éles kritika az újságírói szabadság része, a valótlan tényállítás viszont nem az. Az alperesek képviseletét ellátó TASZ üdvözli a döntést, de annak néhány elemével nem ért egyet.

A Parlamentnek 2012. április 20-án, pénteken benyújtott határozati javaslatában Navracsics Tibor azt javasolja, hogy Magyarország ne hajtsa végre a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság által vele szemben hozott elmarasztaló döntést. A nemzetközi bíróság tavaly ősszel már második esetben állapította meg, hogy a vörös csillag nyilvános viselésének büntetőjogi tilalmával Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított szólásszabadsághoz való jogot. A határozati javaslat értelmében a kifogásolt paragrafus továbbra is érvényben maradna, és Magyarország nem fizetné ki a bíróság által megítélt kártérítést sem.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért szerint a Belügyminisztérium (BM) megbélyegzi a cigány gyerekeket. A minisztérium a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében olyan modellprogram kidolgozását írja elő, amelynek célja kizárólag a cigány gyerekek jogkövető magatartásának elősegítése. A Belügyminisztérium így azt sugallja, hogy csak a roma származású gyerekek magatartásával van probléma, miközben nyilvánvaló, hogy a jogkövető magatartás minősége nem etnikai vagy szociális helyzet kérdése.

A TASZ nyomására Font Sándor (Fidesz) képviselő visszavonta azt a módosító javaslatát, amely szükséges szakértelem meglétét szabta volna az információszabadság gyakorlásának előfeltételéül.

A 2012. április 6-án kézbesített, Dr. Tóth Tamás, Budapest Rendőr-főkapitánya által 01000/15246-6/2012.ált. számon hozott határozat idén is megtiltotta a törvényesen bejelentett, 1500 résztvevőre tervezett Meleg Méltóság Menete nevű felvonulást. A TASZ némileg értetlenül áll a határozat és annak indoklása előtt. Tavaly ugyanez a főkapitány ugyanilyen ügyben hozott tiltó határozatát egyszer már felülbírálta a Fővárosi Törvényszék (akkor: Fővárosi Bíróság). Az MMM szervezője a TASZ közreműködésével április 9-én felülvizsgálati kérelmet adott be a Budapesti Törvényszékre az idei tiltó határozat felülvizsgálata érdekében.

A Velencei Bizottság szerint ugyanis “az új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”, de a kormány által javasolt módosítások a valódi problémát nem orvosolják.

Itt lett volna az alkalom, hogy a kormány – legalább részben jóvátéve sorozatos mulasztásait a gyöngyöspatai események kezelésében – határozottan elítéljen minden, a kollektív bűnösség elvén alapuló politizálást és akciózást, valamint rámutasson a Jobbik felelősségére a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség elleni gyűlölet szításában.

Ehelyett a kormány egyrészt a szélsőjobb érvelését veszi át, másrészt saját nemzetközi jóhíréért aggódik, miközben nyilvánvaló, hogy egy kormányt csak saját tettei és mulasztásai minősíthetnek.

A civilek teljesen eltörölnék a cselekvőképességet kizáró gondnokságot, többek között azért, mert az súlyosan sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az új Polgári Törvénykönyv gondnoksági szabályozásáról egyeztetett tegnap a tervezet előkészítésért felelős Dr. Székely László miniszteri biztos és Dr. Kőrös András bíró az érintett szervezeteket tömörítő Civil Caucus-szal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában. 

Néhány nappal ezelőtt kaptuk a tájékoztatást, hogy Gyöngyöspata 2011 című filmünkkel díjat nyertünk az V. Roma Élet – Közép-európai Dokumentumfilm Fesztiválon. Úgy döntöttünk azonban, hogy a díjat visszautasítjuk.

Olvassa el Simon János fesztiváligazgatónak írt levelünket, amiből megtudhatja, mi az oka döntésünknek.

A büntetőjog a számára rendelkezésre álló kényszereszközökkel a legmélyebben avatkozhat be a személyes szabadságba. A beavatkozási lehetőségek intenzitására tekintettel a törvényalkotó feladata, hogy jogalkotási jogosítványait ezen a területen a legvisszafogottabban alkalmazza. Csak a különösképpen védelmezett jogtárgyak és érdekek kirívó sérelme minősül elviselhetetlennek a társadalom számára.

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

A Kúria (ex Legfelsőbb Bíróság) ma hozott döntése értelmében nem kell nyilvánosságra hoznia a Margit-híd felújítását végző cégcsoportnak többek közt azt, hogy pontosan mire költötték a  címben szereplő milliárdos tételt. A legfelsőbb magyar bírósági fórum szerint a munkálatokat végző cégek – köztük a Közgép Zrt. – nem kötelezhetőek a közpénzek felhasználását nyomon követhetővé tenni. Potenciális hűtlen kezelők, sikkasztók figyelem: tankönyvbe illő anyagot olvashatnak!