BRFK perdosszié

2004 májusában nyolcvan kérdésből álló kérdőívvel fordultunk az egyes budapesti kerületek rendőrkapitányaihoz. A kérdések a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek telepítésére, technikai feltételeire, jogi, ill. gazdasági hátterére, a lakosság hozzáállására, a rendszerek ellenőrzésére, a személyzetére és a személyzet képzésére vonatkoztak.

Kérdőíveinkre meglepő módon nem a kerületi rendőrkapitányok, hanem a BRFK hivatalvezetője a kerületi adatokat összesítve válaszolt. Sajnos néhány témakörben azonban újabb levelünk után sem volt hajlandó adatot szolgáltatni, annak ellenére, hogy az Adatvédelmi Biztos a BRFK megkeresésére úgy foglalt állást, hogy az általunk kért adatok közérdekűek.

Ezek után 2004. november 24-én a közérdekű adatok kiadása iránt pert indítottunk a BRFK ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Az ilyen ügyekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint a bíróság soron kívül jár el.  

A per másodfokú tárgyalására 2006. november 7-én került sor a Fővárosi Bíróságon. A bíróság a keresetünkben foglaltak többségének helyt adott, és kötelezte a BRFK-t az alábbi közérdekű adatok kiadására: térfigyelő-rendszer működtetésének statisztikái, illetve az erre vonatkozó hatástanulmány; kamerák elhelyezkedésének megjelölése (illetve az erre vonatkozó térkép, ha rendelkezésre áll); a térfigyelő-rendszerek működtetéséről a helyi önkormányzatokkal kötött megállapodások, szerződések; a kamerákat jelző táblák száma és helye; a térfigyelő rendszerek bővítésére vonatkozó stratégia.

A közterületi térfigyelő-rendszerekre vonatkozóan kiadott intézkedések illetve utasítások, valamint egyéb szabályzatok kiadásának megtagadását alaposnak találta a Fővárosi Bíróság. A bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a fenti adatokat. A jogerős ítéletet 2006. december 21-én vettük kézhez, valószínűleg a BRFK is körülbelül ekkor.

A rendőrség januárban arról értesítette társaságunkat, hogy az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Bíróság a kérelem alapján ítéletében hatályon kívül helyezte a jogerős ítélet azon rendelkezéseit, amellyel a rendőrséget a térfigyelő-rendszer működtetésének statisztikái, illetve az erre vonatkozó hatástanulmány kiadására, kamerák elhelyezkedésére vonatkozó figyelmeztető táblák számának és helyének, valamint a térfigyelő rendszerek bővítésére vonatkozó stratégia közlésére kötelezte.

A Bíróság a statisztikák és a hatástanulmány tekintetében arra hivatkozott, hogy az alperes erre vonatkozóan már valamennyi birtokában lévő adatot kiadta. A térfigyelő kamerák létére felhívó táblák elhelyezésénél az alperes válaszai alapján abból indult ki, hogy a tájékoztatás a kamerák helyszínén található. A térfigyelő rendszerekre vonatkozó stratégiákkal kapcsolatban kiemelte, hogy közérdekű adatkérésünk általánossága miatt a kért adatok egy későbbi döntés meghozatalának előkészítését jelentik, tehát az alperes ezek kiadására nem kötelezhető.

Az ítélet azonban kötelezi a rendőrséget térfigyelő kamerák pontos helyének megjelölésére, valamint a kamerák működésével kapcsolatban az egyes rendőrkapitányságok és az önkormányzatok között létrejött szerződések kiadására.

A kamerák pontos elhelyezkedését, a BRFK által kiadott adatok alapján a www.geospace.hu oldalon találja meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.