Megint kihagyják a nyilvánosságot a titoktörvény előkészítéséből

Véleményt készítettünk az új titoktörvény tervezetéről és 10 pontban foglaltuk össze a dokumentum legfontosabb hiányosságait. A nyilvánosság elé tárt legutóbbi (augusztusi) szövegváltozat messze alatta marad annak a színvonalnak, amelyet egy jogállami titkosítási rendszertől elvárhatunk. A tervezet nélkülözi az indokolatlan titkosítások elleni érdemi garanciákat, és a minősítőknek demokráciában elfogadhatatlan hatalmat ad a közérdekű adatoknak a nyilvánosságtól való elzárására.

Augusztus óta nem állt a nyilvánosság elé a Kormány a készülő új titoktörvény ügyében. Két héttel ezelőtt ugyan sajtótájékoztatón jelentette be Szilvásy György, hogy a Kormány megtárgyalta a törvénytervezetet, és hamarosan a nyilvánosság is megismerheti a legfrissebb változatot. Mindezidáig nem bocsátották véleményezésre a szöveget, noha a Jogalkotási törvény azt írja elő, hogy a Kormány elé terjesztendő és nem a Kormány által már elfogadott jogszabály-tervezetről nyilvánítanak véleményt az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.

A titoktörvény tervezetének hiányosságairól:

1. Nem biztosít hatékony bírói kontrollt az indokolatlan titkosításokkal szemben.

2. Demokráciában megengedhetetlenül súlyos szankciókkal sújtja a titkokat nyilvánosságra hozó újságírókat, és a korrupciót vagy más visszaéléseket feltáró közhivatalnokokat.

3. Elmulasztja az Adatvédelmi Biztos titokfelügyeleti jogait megerősíteni.

4. Nem vezet be tilalmi listát azon tárgykörök vonatkozásában, amelyekre vonatkozó adatok nem minősíthetők, pl. korrupciós ügyek, törvénysértések, versenykorlátozások.

5. Nem állít fel nyilvános iktatót, amely nyomon követhetővé tenné a titkosítások felülvizsgálatát ill. megszűnését.

6. A minősíthető adatköri jegyzék túlzottan tág körben határozza meg a minősíthető adatokat, a jegyzék esetleges elhagyása pedig azzal fenyeget, hogy a rendszerváltás óta meg nem reformált nemzetbiztonsági szektor, gyeplő nélkül bármit titkosíthat.

7. A Tervezet nem biztosít az indokolatlanul megfigyelt állampolgárok számára hozzáférést a rájuk vonatkozó adatokhoz, nem nyújt számukra információs kárpótlást.

8. A hatályos titoktörvényhez képest az új változat meggyengíti a minősítések felülvizsgálati rendszerét, és súlyosan veszélyezteti a minősítések indokoltságának számonkérését.

9. A minősítési jogkörükkel visszaélő közhivatalnokokat nem szankcionálja.

10. Nem épít ki a titkosítások mennyiségére, hatékonyságára, költségeire ügyelő nyilvános felügyeleti rendszert. A TASZ elvárja, hogy a Kormány a nyilvánosság előtt vitassa meg a nyilvánosságot legerősebben korlátozó törvénytervezetet és orvosolja a felsorolt hiányosságokat.

Olvassa el

- a TASZ véleményét a tervezetről (8 oldal)

- a tervezetet

- a minősíthető adatköri jegyzéket (VIGYÁZAT! NEM VÉGLEGES VERZIÓ!)

- Közép-európai Egyetemen 2007 júniusában tartott konferencia összefoglalóját

- a Miniszterelnöki Hivatalban 2007. augusztus 22-én tartott megbeszélés emlékeztetőjét

- a Miniszterelnöki Hivatalban 2007. augusztus 23-án tartott megbeszélés emlékeztetőjét

 1.       phaid         2008-01-13


Nem volt időm elolvasni a tervezetet (talán majd egyszer), helyettem megtettétek Ti. Viszont az tényleg aggodalomra ad okot az - állítólagos - demokráciánkban, ha egy ilyen hiányosságokkal rendelkező törvény(tervezet) hatályossá válhatna.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyert a TASZ Strasbourgban a magyar állam ellen: történelmi információszabadság győzelem

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.

Az igazságügy-miniszter és az "elavult jogkövetés"

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek van egy olyan rendelkezése, amely előírja, hogy a jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a társadalmi szervezetek javaslatait. A program előkészítéséért az igazságügy-miniszter a felelős. A választások után rögtön meg is kérdeztük, hogy mikor és miként tudják a társadalmi szervezetek a javaslataikat előadni, hiszen az új Kormány új jogalkotási programot készít. Az igazságügyi államtitkár válasza ma érkezett meg, melyből kiderül, hogy sehogy.

Készül a lobbitörvény?

Februárban jelent meg hír arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal törvényt készít az üzletszerű lobbizásról. Levélben fordultunk a MEH-hez a részletek felől érdeklődve, de a hivatal egyelőre nem árult el többet a kezdeményezésről.