TASZ közlemény a Magyar Gárda feloszlatásáról

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla mai ítéletét, amellyel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és az azzal szorosan együttműködő Magyar Gárda Mozgalmat feloszlatta.

A TASZ álláspontja szerint a Magyar Gárda félelemkeltő demonstrációi és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenysége nem része a szabadságjogok gyakorlásának, az ilyen tevékenység nem áll összhangban az Alkotmánnyal.

Az Egyesület és az ahhoz kapcsolódó Mozgalom a továbbiakban nem működhet, sem felvonulást, sem egyéb eseményt nem szervezhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egykori gárdisták jogszerűen nem gyakorolhatják alkotmányos alapjogaikat, így akár egyenruhájukban vegyenek részt rendezvényeken. A gyülekezési jog ugyanis nem csak szervezeti formában gyakorolható, a jogszabályok pedig az önkényuralmi jelképeken kívül egyéb esetben, meghatározott ruházat viselését nem tilthatják meg.

Ez a tény azonban nem adhat okot arra, hogy az Egyesület vagy a Mozgalom szervezeti formában tovább működhetne, akár magánszemélyek mögé bújva megmozdulásokat, masírozásokat szervezhetne. A Büntető Törvénykönyv 212/A. szakasza kimondja, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A TASZ szerint a rendőrség és az ügyészség részéről különös figyelmet és szakmai kompetenciát kíván meg, hogy gyorsan és hatékonyan el tudják dönteni egy-egy rendezvényről, hogy az kapcsolódik-e és ha igen, hogyan a feloszlatott Egyesülethez illetve a Mozgalomhoz. A rendőrség feladatkörébe tartozik, hogy minden olyan tüntetést, amely - akár félelemkeltéssel - bűncselekményt valósít meg, feloszlasson. A gyülekezési jog gyakorlása ugyanis nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Így a TASZ álláspontja szerint a 2007-ben Tatárszentgyörgyön tartott tüntetést is fel kellett volna oszlatni.

A TASZ ezúton ismételten felhívja a jogalkotó figyelmét arra hogy a gyülekezési joggal kapcsolatban halaszthatatlan jogalkotási teendők vannak, mind a gyülekezési jog gyakorlását, mind a békétlenné váló gyülekezések feloszlatását illetően.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét itt olvashatja el >>

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét itt olvashatja el >>

A Legelsőbb Bíróság felülvizsgálati határozatát itt olvashatja el >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Ezzel még nincs vége

A TASZ filmet forgatott a március 11-én a "Ne írd alá János" címmel meghirdetett demonstrációról - mit gondoltak maguk a tüntetők, miért nem lett volna szabad aláírnia Áder János államfőnek az alaptörvény 4. módosítását?

Az Alkotmánybíróság kiállt a gyülekezési szabadság mellett

Budapest, 2013. február 12. – Az Alkotmánybíróság mai döntése véget vethet az alapjog-sértő gyakorlatnak. Az önkormányzatok és a rendőrség mostantól nem vehetik el mondvacsinált okokkal a közterületeket a gyűlések szervezői elől.