TASZ közlemény a Magyar Gárda feloszlatásáról

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla mai ítéletét, amellyel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és az azzal szorosan együttműködő Magyar Gárda Mozgalmat feloszlatta.

A TASZ álláspontja szerint a Magyar Gárda félelemkeltő demonstrációi és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenysége nem része a szabadságjogok gyakorlásának, az ilyen tevékenység nem áll összhangban az Alkotmánnyal.

Az Egyesület és az ahhoz kapcsolódó Mozgalom a továbbiakban nem működhet, sem felvonulást, sem egyéb eseményt nem szervezhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egykori gárdisták jogszerűen nem gyakorolhatják alkotmányos alapjogaikat, így akár egyenruhájukban vegyenek részt rendezvényeken. A gyülekezési jog ugyanis nem csak szervezeti formában gyakorolható, a jogszabályok pedig az önkényuralmi jelképeken kívül egyéb esetben, meghatározott ruházat viselését nem tilthatják meg.

Ez a tény azonban nem adhat okot arra, hogy az Egyesület vagy a Mozgalom szervezeti formában tovább működhetne, akár magánszemélyek mögé bújva megmozdulásokat, masírozásokat szervezhetne. A Büntető Törvénykönyv 212/A. szakasza kimondja, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A TASZ szerint a rendőrség és az ügyészség részéről különös figyelmet és szakmai kompetenciát kíván meg, hogy gyorsan és hatékonyan el tudják dönteni egy-egy rendezvényről, hogy az kapcsolódik-e és ha igen, hogyan a feloszlatott Egyesülethez illetve a Mozgalomhoz. A rendőrség feladatkörébe tartozik, hogy minden olyan tüntetést, amely - akár félelemkeltéssel - bűncselekményt valósít meg, feloszlasson. A gyülekezési jog gyakorlása ugyanis nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Így a TASZ álláspontja szerint a 2007-ben Tatárszentgyörgyön tartott tüntetést is fel kellett volna oszlatni.

A TASZ ezúton ismételten felhívja a jogalkotó figyelmét arra hogy a gyülekezési joggal kapcsolatban halaszthatatlan jogalkotási teendők vannak, mind a gyülekezési jog gyakorlását, mind a békétlenné váló gyülekezések feloszlatását illetően.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletét itt olvashatja el >>

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét itt olvashatja el >>

A Legelsőbb Bíróság felülvizsgálati határozatát itt olvashatja el >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogvédő szervezetek a „semmisségi törvény“ megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérik a 2006. évi őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól. A jogvédő szervezetek szerint a törvény súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

Győzött a gyülekezési jog

2007. február 12-én az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Közgyűlés tavaly októberben módosított, a közterület használatát a színpadépítés és a hangosító berendezések használata tekintetében a politikai rendezvények esetében is engedélyhez kötő szakaszait.

Lehet-e a miniszterelnök házánál tüntetni?

A TASZ szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteki személy- és létesítménybiztosítási intézkedése felveti a gyülekezési szabadság jogellenes korlátozását. A miniszterelnök védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozni csak nagyon szűk körben, a legszükségesebb módon és rövid időre lehet. A határozat nem felel meg ennek az alapelvnek.