Sikerek, mérföldkövek

Kétévnyi pereskedés tapasztalatai értek be, amikor elsőfokon pert nyertünk az Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) szemben, Adrien Beauduin belga diákaktivista, a CEU volt hallgatója ügyében, akinek a telefonján kimutatták a Pegasus kémszoftver nyomait. A Fővárosi Törvényszék most úgy döntött, hogy az AH köteles nyilatkozni arról, hogy kezel-e adatokat Beauduinről.

2020 októberétől decemberig ötven esélyt adtunk az államnak, hogy végre hajlandó legyen tisztességgel tájékoztatni a koronavírus-járvány adatairól. Az ötven esélyből ötven elszalasztott esély lett: az állami szervek a legképtelenebb módjait találták meg annak, hogy hogyan és miért ne kelljen válaszolniuk. De egyáltalán miért ilyen fontos, hogy ismerjük a járvány alapvető jellemzőit – és máshol talán annyival jobban csinálják?

Az Alkotmánybíróság egy jogsértően zárt osztályon kezelt ügyfelünk ügyében megállapította, hogy jár a kártalanítás azoknak, akiket alaptalanul vetnek alá kötelező pszichiátriai gyógykezelésnek. Megállapította azt is, hogy a jogalkotó mulasztott azzal, hogy ezt a jogosultságot nem foglalta törvénybe, és utasította az országgyűlést, hogy rendezze a helyzetet. Az Alkotmánybíróság ezzel hatalmas lépést tett az állami szervek felelősségre vonhatóságának megteremtésében.

Ötödik alkalommal adta át a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a SZABAD-díjakat elismerve azokat, akik kiállásukkal, tetteikkel egy szabadabb Magyarországért dolgoznak. A zsűri díját Liebermann Márta kapta, aki több mint 20 éve küzd azért, hogy a HIV ne stigma legyen. A közönség díját Zsiga Melinda kétszeres világbajnoki bronzérmes kick-box bajnok vehette át, aki régóta kiáll azért, hogy az emberek származástól függetlenül ugyanannyira sikeresek és értékesek lehetnek. A fiatalok számára meghirdetett SZABAD-díj nyertese az oktatási tiltakozások egyik kulcsszereplője, Pankotai Lili lett.

2021 őszén megújult formában indítottunk jogtudatosító programot az északkelet-magyarországi roma közösségek számára. Két roma női szervezet – az edelényi székhelyű, Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete, valamint a nyíregyházi székhelyű, XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete – aktivista vezetői jogi tudást kaptak jogászainktól a közösségeik számára legfontosabb témákban, így a gyermekvédelem, szabálysértési jog, végrehajtás, betegjogok, oktatási jogok kérdéseiben. A program célja az volt, hogy a közösségek legaktívabb tagjai maguk alakítsanak ki egy olyan oktatási modellt, amelyben közösségeik megerősödve, saját csoportjuk igényeinek, lehetőségeinek megfelelően sajátíthatják el a jogi tudást a gyakorlatban, az adott tágabb közösség mindennapi élethelyzetének, problémáinak kezelése érdekében.

Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy bátor polgárok egyre aktívabban lépnek fel környezetünk védelmében szerte az országban. Évről évre többen keresnek minket olyanok, akik valamilyen környezetterhelő beruházás ellen szeretnék felemelni a szavukat. Mindig kötelességünknek éreztük, hogy segítsük őket véleményük szabad kifejtésében, részvételi lehetőségeik biztosításában és érdekeik érvényesítésében, hogy valóban beleszólhassanak abba, mi történik a környezetükben; de ennél többet is szeretnénk tenni.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy rendőrök bántalmazták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelét.

A Fővárosi Ítélőtábla három jogerős ítéletben is elutasította az oltási terv nyilvánossága miatt benyújtott keresetünket, de elismerte igazunkat, és maga az oltási terv is ezeknek a pereknek a hatására vált megismerhetővé. A bíróság szerint már nem kötelezhető sem a Belügyminisztérium, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ arra, hogy a perben is adják ide a dokumentumot, a perek költségeit azonban viselniük kell.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést. A jelentést közzéteszi a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban. A jelentés itt érhető el.

Több száz családot üldözött el az önkormányzat végiggondolt tervezés és szakmai koncepció nélkül a Hős utcából. Ezért a Kontúr Egyesülettel közösen panasszal fordultunk az EBH-hoz, akik nem kívántak érdemben foglalkozni a számtalan kiszolgáltatott ember ügyével, így bíróságra vittük az ügyet. A bíróság igazat adott nekünk és a hatóságot új eljárásra kötelezte.