KEHI-per dosszié

Újra a KEHI ellen: közérdekű-e az ellenőrzési jelentés?

2006 során már pereltük a KEHI-t a „közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat és hatáskörök decentralizációjára és dekoncetrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintõ feladatok megvalósulásáról” szóló jelentésének a kiadásáért.

Keresetünket a bíróság elutasította, mi késve fellebbeztünk, így az első fokú ítélet jogerőre emelkedett. 2007. január 9-én ugyanezért a dokumentumért újra a KEHI-hez fordultunk, a KEHI ismét a 176 oldalas jelentésből mindössze három, semmilyen érdemi információt nem tartalmazó oldalt küldött meg köztük a nyitóoldalt, majd ezek után újra pert indítottunk, immáron egy újabb kormányrendelet alapján.

A keresetlevélben előadtuk, hogy álláspontunk szerint az általunk kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyekre érvényes az 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.) 19. § (1)-(2) bekezdése, mely szerint a jelentést a KEHI-nek teljes terjedelmében hozzáférhetővé kellett volna tennie számunkra. A fentebb említett válaszlevélben a KEHI az Avtv. 19. § (3) bekezdésére hivatkozott, amely kivételeket fogalmaz meg a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség alól, illetve kifejtette, hogy álláspontja szerint az Avtv. 19/A § (1) bekezdése alá tartozik a kért adat, vagyis döntés megalapozását szolgáló adat, és mint ilyen, 10 évig nem nyilvános. Majd ellenkérelmében az alperes arra is hivatkozott, hogy a KEHI az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozik, és egyértelműen a belső ellenőrzési szerv kategóriájába sorolandó.

A tárgyalás során a TASZ képviselője kifejtette, hogy az előző per óta egy újabb kormányrendelet született, melyben a korábbi olyan rendelkezés, mely szerint a KEHI jelentései nem nyilvánosak, megváltozott és az új jogszabály az adatvédelmi törvény hatálya alá sorolta a jelentések megítélését. Alperes véleménye szerint ezek döntés-előkészítő iratok, szerintünk azonban egy-egy ilyen jelentés önmagában is döntést jelent. Az adatvédelmi törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az igény akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét, vagy illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának kifejtését veszélyezteti. Ebben a körben a bizonyítás az alperest terheli, amit viszont nem tett meg. Ezek után az alperesi képviselő előadta, hogy az adatvédelmi törvényre való utalás nyilvánvalóan a jogszabály egészére vonatkozik, amelyben benne foglaltatik az Avtv. 19/A. §-a is. Képviselőnk újból nyomatékosította, hogy szerinte a 19/A. §. (2) bekezdése tekintetében az adatot kezelő szerv nem a kormány vagy a megbízó, hanem az alperesi szervezet, vagyis a KEHI egy olyan önálló központi hivatal, amelynek saját döntés-előkészítő folyamata egészen a jelentés elkészítéséig tart, azonban ha a saját anyagát elkészítette és azt a másik jogi személy rendelkezésére bocsátja, az már a KEHI szempontjából döntésnek minősül és az Avtv. 19/A. § (2) bekezdése alapján a nyilvánosságra hozatal megtagadása külön indoklást igényel. Ezzel szemben az alperes képviselője kitartott azon álláspontja mellett, hogy a KEHI pusztán a Kormány döntés-előkészítő szervezete.

Az alperes 2007. május 2-án a periratokhoz csatolt dokumentum alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogértelmezését kérte, amelynek válaszából kitűnik, hogy az Avtv.-ben „meghatározott ún. döntést előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozására…az adat keletkezésekor hatályos szabályozást kell alkalmazni”.

A Fővárosi Bíróság 2007. május 3-án hozott ítéletében keresetünket elutasította. A bíróság szerint az új jogi környezet a per eldöntése szempontjából nem jelentős, mert a korábbi adatkérés és a jelenbeli adatkérés vonatkozásában is alapvetően az adatvédelmi törvényt kell alkalmazni. Majd egyetértett az alperessel abban, hogy az alperesi szerv rendeltetésénél fogva tipikusan döntés-előkészítő tevékenységet folytat, vagyis a jelentés előkészítő iratnak minősül, 10 évig nyilvánosságra nem hozható. Miután pedig az irat alapján döntés nem született, ezért további speciális indoklást a kérés megtagadása a bíróság álláspontja szerint nem indokolt. Az ítélet ellen 2007. június 5-én fellebbeztünk.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 30-án hozott jogerős ítéletében megállapította, hogy az igényelt adatok nem döntés megalapozását szolgáló adatok, ezért azokat a KEHI-nek 15 napon belül ki kell adnia.

A jogerős ítéletben foglaltakat a KEHI nem teljesítette, hanem rendkívüli perorvoslatként felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a jogerős ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság 2008. április 23-án, felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.