KEHI-per dosszié

Újra a KEHI ellen: közérdekű-e az ellenőrzési jelentés?

2006 során már pereltük a KEHI-t a „közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat és hatáskörök decentralizációjára és dekoncetrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintõ feladatok megvalósulásáról” szóló jelentésének a kiadásáért.

Keresetünket a bíróság elutasította, mi késve fellebbeztünk, így az első fokú ítélet jogerőre emelkedett. 2007. január 9-én ugyanezért a dokumentumért újra a KEHI-hez fordultunk, a KEHI ismét a 176 oldalas jelentésből mindössze három, semmilyen érdemi információt nem tartalmazó oldalt küldött meg köztük a nyitóoldalt, majd ezek után újra pert indítottunk, immáron egy újabb kormányrendelet alapján.

A keresetlevélben előadtuk, hogy álláspontunk szerint az általunk kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, melyekre érvényes az 1992. évi LXIII törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.) 19. § (1)-(2) bekezdése, mely szerint a jelentést a KEHI-nek teljes terjedelmében hozzáférhetővé kellett volna tennie számunkra. A fentebb említett válaszlevélben a KEHI az Avtv. 19. § (3) bekezdésére hivatkozott, amely kivételeket fogalmaz meg a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettség alól, illetve kifejtette, hogy álláspontja szerint az Avtv. 19/A § (1) bekezdése alá tartozik a kért adat, vagyis döntés megalapozását szolgáló adat, és mint ilyen, 10 évig nem nyilvános. Majd ellenkérelmében az alperes arra is hivatkozott, hogy a KEHI az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény hatálya alá tartozik, és egyértelműen a belső ellenőrzési szerv kategóriájába sorolandó.

A tárgyalás során a TASZ képviselője kifejtette, hogy az előző per óta egy újabb kormányrendelet született, melyben a korábbi olyan rendelkezés, mely szerint a KEHI jelentései nem nyilvánosak, megváltozott és az új jogszabály az adatvédelmi törvény hatálya alá sorolta a jelentések megítélését. Alperes véleménye szerint ezek döntés-előkészítő iratok, szerintünk azonban egy-egy ilyen jelentés önmagában is döntést jelent. Az adatvédelmi törvény 19/A. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az igény akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét, vagy illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának kifejtését veszélyezteti. Ebben a körben a bizonyítás az alperest terheli, amit viszont nem tett meg. Ezek után az alperesi képviselő előadta, hogy az adatvédelmi törvényre való utalás nyilvánvalóan a jogszabály egészére vonatkozik, amelyben benne foglaltatik az Avtv. 19/A. §-a is. Képviselőnk újból nyomatékosította, hogy szerinte a 19/A. §. (2) bekezdése tekintetében az adatot kezelő szerv nem a kormány vagy a megbízó, hanem az alperesi szervezet, vagyis a KEHI egy olyan önálló központi hivatal, amelynek saját döntés-előkészítő folyamata egészen a jelentés elkészítéséig tart, azonban ha a saját anyagát elkészítette és azt a másik jogi személy rendelkezésére bocsátja, az már a KEHI szempontjából döntésnek minősül és az Avtv. 19/A. § (2) bekezdése alapján a nyilvánosságra hozatal megtagadása külön indoklást igényel. Ezzel szemben az alperes képviselője kitartott azon álláspontja mellett, hogy a KEHI pusztán a Kormány döntés-előkészítő szervezete.

Az alperes 2007. május 2-án a periratokhoz csatolt dokumentum alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogértelmezését kérte, amelynek válaszából kitűnik, hogy az Avtv.-ben „meghatározott ún. döntést előkészítő adatok nyilvánosságának korlátozására…az adat keletkezésekor hatályos szabályozást kell alkalmazni”.

A Fővárosi Bíróság 2007. május 3-án hozott ítéletében keresetünket elutasította. A bíróság szerint az új jogi környezet a per eldöntése szempontjából nem jelentős, mert a korábbi adatkérés és a jelenbeli adatkérés vonatkozásában is alapvetően az adatvédelmi törvényt kell alkalmazni. Majd egyetértett az alperessel abban, hogy az alperesi szerv rendeltetésénél fogva tipikusan döntés-előkészítő tevékenységet folytat, vagyis a jelentés előkészítő iratnak minősül, 10 évig nyilvánosságra nem hozható. Miután pedig az irat alapján döntés nem született, ezért további speciális indoklást a kérés megtagadása a bíróság álláspontja szerint nem indokolt. Az ítélet ellen 2007. június 5-én fellebbeztünk.

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. november 30-án hozott jogerős ítéletében megállapította, hogy az igényelt adatok nem döntés megalapozását szolgáló adatok, ezért azokat a KEHI-nek 15 napon belül ki kell adnia.

A jogerős ítéletben foglaltakat a KEHI nem teljesítette, hanem rendkívüli perorvoslatként felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a jogerős ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság 2008. április 23-án, felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletével hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Paks 2: A kormány saját szabályait sem tartja be?

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

Törvénysértő lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás

A Társaság a Szabadságjogokért, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös közleménye. Láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.

A bíróság kezében a trafikpályázatok nyilvánossága

Hat szervezet – a TASZ jogi képviseletével - közérdekű adatok kiadása iránti pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánossága érdekében.