Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Egyre több önkormányzat fogad el törvényellenes szabályokat a közösségi együttélési rendeletében. Tedd próbára magad, hogy te tudod-e, hogy mit szabad és mit nem!
Emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, a szervezet céljai iránt elkötelezett munkatársat keresünk. Feladata Magánszféraprojektünk munkájában való részvétel lesz.
Mikor igazoltathat a rendőr?
Közterületen gyakorlatilag bárkit igazoltathat a rendőr, ennek célját azonban köteles neked megmondani. A törvény szerint ilyen cél lehet például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, továbbá, ha ez a jogaidnak vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges. Automatikusan nem mindig közli a rendőr az igazoltatás okát, de kérdésedre köteles azt megmondani! Ha ezt előzetesen megtagadná arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor is legkésőbb az igazoltatást követően közölnie kell veled annak okát, célját.
Könnyen párhuzamos univerzumokban találhatja magát az a gyanútlan szemlélő, aki a hazai kábítószerügy aktualitásairól az állam szócsövén, majd a szakmai szervezetek beszámolóin keresztül próbál tájékozódni. Míg például az EMMI által koordinált Kábítószerügyi Tanács ülésén csupa pozitívumot hallani, addig a civilek által szervezett Fehér Foltok az Ellátórendszerben konferencia alapvető hiányosságokra és súlyos problémákra világított rá. Mindkét eseményen részt vettünk és ismét arra jutottunk, hogy az érdemi párbeszéd és a partneri viszony oldhatná fel a kettősséget. Erre viszont az EMMI nem hajlandó.
Közérdekű bejelentésünk alapján az ombudsman 2014-ben vizsgálatot folytatott az Értelmes Életért Alapítvány budapesti, Gubó utcai lakóotthonában. A panaszokat a biztos nem találta megalapozottnak, ugyanakkor megállapította, hogy az alapvető jogokkal összefüggő visszásság közvetlen veszélye áll fenn.
12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.
Téged is igazoltattak már úgy rendőrök, hogy amikor megkérdezted, hogy mi az igazoltatás oka, csak annyit mondtak, hogy “fokozott ellenőrzés van elrendelve”?
Mit jelent ez? Egyáltalán, mit tehetsz és mit nem az igazoltatás során?
Négy évig éltek családjuktól távol Barbara gyermekei és hiába döntött úgy 2016-ban a bíróság, hogy otthon van a helyük, a gyámhatóság hónapokig nem intézkedett. Ezért újabb pert indítottunk, aminek eredményeként a Debreceni Ítélőtábla január 30-án kimondta, hogy a gyámhatóság jogsértően járt el és kártérítést is megállapítottak a családnak. Mi azonban nem állunk meg itt: rendszerszinten szeretnénk változtatni a főként szegénységben élő, roma családokat sújtó gyakorlaton.
Barbarával és Miklóssal 5 éve találkoztam először, egy dél-borsodi faluban, ahova azért hívták helyi cigány közösség tagjai a TASZ-t, mert úgy érezték, elviselhetetlen a helyi gyermekvédelmi gyakorlat. Azokban az években majd’ negyven gyereket vittek el a faluból állami gondozásba, szinte kizárólag cigány családokból. Köztük Barbara öt gyermekét is. Két legidősebb gyermeke aztán felnőtté válva hazakerült, de három fia továbbra is nevelőszülőknél maradt. Barbara és a többi roma szülő abban kérte a segítségünket, hogy sok év után hazakerülhessenek a gyermekeik. Pár hónappal később Barbara életet adott legkisebb gyermekének, Bencének, akire otthon vártak a gyermekjátékok, a kiságy. De hiába ment oda a TASZ jogásza a kórházba, tiltakozott a méltatlan eljárás ellen, az anyát hazaküldték 2014 májusában a kisbaba nélkül. Ekkor kezdtünk bele a hosszadalmas jogi eljárásokba annak érdekében, hogy a három nagyobb fiú és az újszülött Bence is hazakerüljön. Emellett minden héten látogattuk a családot, hogy tartsuk bennük a lelket.Helyi szociális munkát is végzünk már 5 éve, hiszen azt tapasztaltuk, ebben a faluban is hiányosan működik a gyermekjóléti alapellátás.
Hiába próbálkoztunk azonban egy éven át a gyámhivatalnak igazolni, hogy a szülők egy rendezett családi házban laknak és Miklós hosszú évek óta dolgozik, ezért minden adott a gyermekek hazatérésére, a hatóság elutasította őket. Ezért bepereltük a gyámhivatalt 2015 őszén, és sikerrel bebizonyítottuk, a gyerekek jogellenesen élnek nevelőszülőknél. 2016 májusában kimondta a bíróság, hogy egy éve otthon kéne lennie a gyerekeknek. A gyámhivatalnak viszont még ez a jogerős ítélet sem volt elég jelzés ahhoz, hogy azonnal hazaengedje a fiúkat, további 5 hónap eltelt, mire szeptember végén hazaköltözhettek.
Mindezek miatt újra bepereltük a gyámhivatalt. Ekkor már “papírunk volt róla”, hogy másfél évet voltak jogellenesen állami gondozásban Barbara gyerekei. Az új perben viszont már azt akartuk kimondatni a bíróságon, hogy a gyámhatóság folyamatos ellenállása, kekeckedése, passzivitása sérti a családtagok személyiségi jogait, a gyermekek jogát, hogy a szüleikkel élhessenek, és a szülők jogát, hogy maguk neveljék gyerekeiket. Az elsőfokú bíróság elutasította kérelmünket, de a Debreceni Ítélőtábla részben megváltoztatta az ítéletet, és kimondta, a gyámhatóság folyamatos időhúzásával - azzal hogy nem hajtotta végre az ítéletet, és nem adta haza Bencét sem időben,- valóban sérült a felperesek családi élethez való joga. Emiatt egymillió forint sérelemdíjat is megítélt a bíróság.
Az ítélet jelentőségét az adja, hogy Magyarországon évente sok ezer mélyszegénységben élő családból emelik ki a gyerekeiket, akiknek alig van esélye hazakerülni önerőből, hiszen ehhez akár évekig pereskedniük kell a hatósággal. Mégis van értelme a harcnak, hiszen Barbara nemcsak, hogy visszakapta fiait, de az Itélőtábla azt is elismerte, hogy neki is van emberi méltósága, az ő jogait sem lehet sárba tiporni, és megilleti a leghátrányosabb helyzetű roma szülőket is a jogvédelem.
Az alapvetően mélyszegénységben élő magyar roma lakosságot sújtó jogellenes kiemelési gyakorlatot rendszerszintű problémának tekintjük, ezért az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen dolgozunk a jogellenes gyermekkiemelések ellen. Barbara családjának a kezdetektől nyújtottunk jogi képviseletet.
Nagy eredmény, hogy az Ítélőtábla kimondta, hogy valóban megsértette a gyámhatóság a családtagok alapvető jogait, ám nem állunk meg még itt sem, hanem a Kúriához fordulunk. Amellett ugyanis, hogy ügyfeleinknek szerettük volna gyermekeit visszajuttatni és sérelmeiket kimondatni a bírósággal, az is a víziónk része, hogy rendszerszinten változtassunk a rossz gyakorlatokon, és így az Ítélőtábla által még el nem ismert további jogsértéseket is kimondassuk a bíróságon.
Egy Pest megyei településen meghalt egy kétéves kisfiú. Az általános iskola igazgatónője egy nyílt Facebook-csoportban meg szerette volna nyugtatni a kedélyeket, de közben a hozzátartozók érzékeny egészségügyi adatait is nyilvánosságra hozta. Az értesüléseiről ráadásul később kiderült, hogy nem is feltétlenül igazak, legalábbis erre utal egy hozzánk érkezett levél. Az igazgatónőt nem vezérelte rossz szándék, és neveket sem említett, de a körülmények alapján könnyen rá lehetett ismerni az érintettekre. Az eset rámutat arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatokat lehet terjeszteni és mi az, aminek a közzététele már jogsértő.