A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. A múlt héten végigvettük, hogy mik a legfontosabb változtatások, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint. Nincs azonban veszve minden! A jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de ezek a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek. Ha az iskolához, a hatóságokhoz és a bírósághoz olyan érveket juttatunk el, amelyek a pontatlanul meghatározott fogalmakat úgy értelmezik, ahogy az valamennyi gyerek érdekét a leginkább szolgálja, akkor van esély arra, hogy pozitív, a családok, szülők és gyerekek alkotmányos szabadságát biztosító jogértelmezés alakul ki. Használjátok ezeket az érveket, hogy közösen kedvező jogértelmezést érhessünk el! Ebben az útmutatóban összeszedtük, hogyan lehet fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Ezekkel az érvekkel felvértezve bátran vágjatok bele a jogi eljárásokba – de ha kérdésetek van, vagy jogi képviseletre lenne szükségetek, keressétek a jogsegélyszolgálatunkat!

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet emberi jogi érdeklődésű, a szervezet céljai iránt elkötelezett teljes állású kommunikációs munkatársat keres. Feladata a Kommunikációs csapat munkájában való részvétel.

A kordonok nélküli Pride-felvonulás egy különleges emberi jogi siker. Évek hosszú során át küzdöttek a szervezők, hogy a menetet érő támadásokat, az esetleges attrocitásokat a rendőrség ne a felvonulás lekordonozásával, gyakorlatilag elkerítésével, hanem a jól szervezett menetbiztosításban bízva előzze meg. Az idei felvonulás ismét bizonyította: a szervezők és a rendőrség közötti kooperáció mellett lehet szabadon és biztonságosan tüntetni az egyenlő emberi jogokért.

Sikerrel védtük meg a legsúlyosabb büntetéstől azt a segítő szándékú hackert, aki biztonsági rést talált a Magyar Telekom informatikai rendszerében, figyelmeztette is őket, utóbb mégis feljelentették. Bár az ügyészség már börtönnel fenyegette, végül a bíróság csak pénzbírságot szabott ki rá. Nem értünk egyet az ítélettel: a bíróság nem ismerte fel, hogy a köz érdekében végzett hackelés nem veszélyes a társadalomra, így büntetés sem jár érte. Továbbra is jogi segítséget ajánlunk az etikus hackereknek!

Ügyfeleink jogerősen pert nyertek az origóval szemben. A propaganda portál szándékosan lejáratóan számolt be ügyfeleinkről, akik részt vettek a parlament alakuló ülése napján tartott tüntetésen. A Fővárosi Ítélőtábla az origót elmarasztaló ítéletének indokolásában felhívta a figyelmet az újságírók kiemelt felelősségére, a közölt tények, hírek információk hitelességének ellenőrzésére. A bíróság megállapította, hogy az origo ezeket a szabályokat nem tartotta be.

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Fontos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága eheti ítéletében, amikor kimondta: a kényszerkatéterezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, vagyis a kínzás tilalmát. Eszerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – márpedig a kényszerített katéterezés éppen ezt teszi.

Azonnal nyilvánosságra kell hozni, hogy megoldott-e a Veszprém megyei kórházak diagnosztikai laborháttere, és ha nem, még ma megoldást kell találniuk az egészségügyi szerveknek. A jogszabályok értelmében ugyanis nem működhet kórház laboratóriumi diagnosztikai háttér nélkül. Sem a megyei kormányhivatal, sem a tisztifőorvos nem árulja el, mi a pontos helyzet, csak szivárgó hírekből tudható, hogy az egész megye kórházi laborháttér nélkül maradt. Ez mérföldkő a magyar egészségügyben: ilyen súlyos és ennyi embert érintő összeomlás eddig még nem történt. Orvost, egészségügyi dolgozót és beteget is keresünk, hogy legyenek ügyfeleink a jogsértés miatt indítandó eljárásban.

Gulyás Márton és Varga Gergely 2017 áprilisában egy spontán demonstráción a Sándor-palota előtt tiltakoztak az ellen, hogy Áder János aláírta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Véleményüket úgy fejezték ki, hogy vízfestékkel próbálták megdobni a köztársasági elnöknek otthont adó Sándor-palota épületét. A figyelemfelhívó akció részben sikerült, az épületet néhány négyzetcentiméter nagyságú narancssárga, lemosható vízfesték érte, a festék többi része a földön landolt. Nincs ok az örömre a másodfokú ítélet miatt.