Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!
A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!
Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.
A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.
Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.
Elképesztő történeteket hallottunk már arról, hogy milyen indokokkal próbálják meg a betegeket és hozzátartozóikat eltántorítani attól, hogy hozzáférhessenek a kórházi dokumentumokhoz. Az egyik betegjogi kitelepülésen azonban olyan esettel kerestek meg minket, ami még nekünk is meglepő volt. Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.
A Fővárosi Törvényszék először döntött az új gyülekezési törvény alapján arról, hogy jogszerűen tiltott-e meg egy tüntetést a rendőrség. A rendőrség forgalmi okokra hivatkozva tiltott volna meg egy félpályás forgalomlassító demonstrációt, de a bíróság a segítségünkkel eljáró szervezőnek adott igazat, aránytalannak ítélte a korlátozást és hatályon kívül helyezte a tiltást.
Felfedeztük, hogy titokban felkerült az ÁNTSZ honlapjára a 2017-es év kórházi fertőzéseiről szóló jelentés. Bár a kormány folyamatosan trükközik az adatok nyilvánosságával, most legalább részinformációkat szerezhetünk, hogy mi történt tavaly – a jelentés ugyanis továbbra sem érthető az átlagembernek.
A közelgő önkormányzati választások szempontjából rossz hír, ha a választási bizottságok keze a kormánypárti jelöltek felé hajlik, de jó hír, hogy a bíróságok még mindig tudnak független ítéleteket hozni. Viszont a bíróságon csak az tud hatékonyan érvelni, aki mögött egy felkészült ügyvéd áll. A Momentumnakrendelkezésére állt ez a támogatás a szombathelyi ügyben, de vajon a független és a civil szervezetek által támogatott jelöltek képesek-e megvédeni magukat a választási ügyekben? Segítséget nyújtunk minden olyan jelöltnek, akinek a választási eljárásban megsértették a jogait.
2018. október 14-én időközi önkormányzati választást tartottak Szombathelyen. A Momentum Mozgalom egy olyan plakáttal kampányolt, amin ironikusan a FIDESZ-KDNP jelöltjének alkalmatalnságát állította. A plakát ellen az egyik fideszes önkormányzati képviselő kifogást tett, arra hivatkozva, hogy valótlanságot állít és ezzel csökkenti a kormánypárti jelölt választási esélyeit. A Helyi Választási Bizottság megbírságolta a Momentumot, mondván, hogy a választási plakát a választókat megtéveszti és ezzel csökkenti a FIDESZ-KDNP jelöltjének választási esélyeit. A Momentum bírósághoz fordult a döntés ellen.
A Momentum plakátján ez szerepelt:
(A kép a bírósági ítéletből származik)
A választási szervek problémája az volt a plakáttal, hogy
nem arányokat és mértékeket kifogásolt, hanem azt a tényállást sugallta, hogy a városvezetés, a FIDESZ-KDNP vezette kormány és annak prominens helyi képviselője ígéreteik ellenére semmit, egy nagy »0«-t nyújtottak a városnak.
Csakhogy a kampányba ennek bőven bele kell férnie.
A választási plakátokon a pártok és jelöltek véleményeket mondanak, amelyek alapján a választópolgárok következtetéseket tudnak levonni. Emlékezhetünk arra, amikor a 2016-os népszavazási kampányban a kormány teleplakátolta az országot azzal, hogy „Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni.” Persze, sem Brüsszel, sem Belgium, sem az Európai Unió nem akart egy városnyi illegális bevándorlót Magyarországra telepíteni. A bíróság döntése szerint azonban az ilyen kampány tevékenységet el kell tűrni. A Momentum most ehhez képest egy kevésbé félrevezető túlzással próbálkozott. Ironikus választási üzenetet közölt annak érdekében, hogy felhívja a szombathelyiek figyelmét a kormánypárti jelölt rossznak gondolt fejlesztési politikájára.
A választási bizottságok kiálltak amellett, hogy a plakát valótlanságot állított a kormánypárti jelöltről, és hogy ennek nincs helye a választási kampányban. A bíróság azonban helyre tette ezt a korlátozó megközelítést. A bíróság szerint “[a plakáton közölt] politikai vélemény -- meghökkentő és akár túlzó megnyilvánulásai ellenére -- a vélemény-nyilvánítás szabadságának legteljesebb biztosítása érdekében nem korlátozható [...]”. A bíróság nem volt nehéz helyzetben, mert korábban már egyértelműen kimondta az Alkotmánybíróság, hogy “[h]a a megnyilatkozásnak a közügyek vitája, kiváltképp a kampány sajátosságaira tekintettel észszerűen tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájára vagy a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként (nem pedig szó szerint) értelmezik, akkor a közéleti vita legintenzívebb szférájának szabad alakulása érdekében ebből kell kiindulni.” És igen, a Momentum nyilvánvalóan a kormánypárti jelölt alkalmasságát firtatta a plakáttal, így nem sértette meg a jogot.
Az eset tanulsága, hogy a választási bizottságok korlátozhatják ugyan az önkormányzati képviselő-jelöltek jogait, de a rossz döntéseket a bíróság helyre tudja tenni. Félő azonban, hogy az önkormányzati választásokon nem minden jelölt mögött áll egy profi jogász csapat, ami képes végigvinni egy ilyen nagyon speciális jogorvoslati eljárást.
Felismerve a nehezített terepet, készen állunk arra, hogy jogi segítséget nyújtsunk a civil szervezetek jelöltjeinek és mindenki másnak, aki nem tudja megvédeni magát az időközi és az általános önkormányzati választásokon a jogi eljárásokban. Választási Jogi Programunk 2019-ben is mindent meg fog tenni azért, hogy a választási jogsértésekre és a jogszerűtlen választási szervi döntések találjunk jogorvoslatot. Most azt láthattuk, hogy a választási szervek döntése nem befolyásolta érdemben a választás kimenetelét, végül az ellenzéki jelölt szerzett mandátumot. Szeretnénk azt elérni, hogy a jogszerűtlenségnek a jövő évben is minél kisebb következményei legyenek és érvényre juthasson a választópolgárok akarata. Ha választási jogsértést észlelsz, írj nekünk a valasztas@tasz.hu címen!
Szabó Attila
Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.
Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.
Ha szervező vagy:
A gyűlés – tüntetés, demonstráció, felvonulás – legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott, nyilvános összejövetel. Az egymás közti politikai viták, beszélgetések tehát akkor sem bejelentésköteles gyűlések, ha közterületen zajlanak.