Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ