Téma szűrés

3850
szűrt
3850
összesen

Ahhoz, hogy könnyebben megtaláld, amit keresel, válassz témát és / vagy érintett csoportot. Egyszerre több szűrőt is beállíthatsz!

A sárga hátterű kártyákon kisokosainkat, útmutatóinkat olvashatod, a fehér kártyákon minden mást. Jó böngészést!

A bíróságokon sem kapnak segítséget a jogaiktól megfosztott, fogyatékossággal élő emberek

Hiába változott a szabályozás, a bírók szinte automatikusan gondnokság alá helyezik azt, akinél mentális betegséget állapítanak meg. Pedig az ilyen súlyos döntéseket érdemben kellene felülvizsgálni, és a jogkorlátozás helyett arra is lehetőség lenne, hogy az érintettek segítséget kapjanak saját döntéseikhez.

Kisokos a védőoltásokról

Ez egy könnyen érthető kisokos a védőoltásokról.

Az országos tisztifőorvoshoz fordultunk az intézetekben élők kapcsolattartása érdekében

Zavarosak és hiányosak a szociális otthonok lakóira vonatkozó kapcsolattartási szabályok. Az általános látogatási és kijárási tilalom alól vannak kivételek, de ezek alkalmazása nem egyértelmű, ami bizonytalanságot okoz. Emiatt a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordultunk, és külön felhívtuk a figyelmet a koronavírus-fertőzésen átesett lakók védettebb helyzetére, kérve a rájuk vonatkozó szabályok megalkotását.

A munkáltatók kötelesek védőfelszerelést biztosítani a munkavállalóknak

A koronavírus megjelenése óta sokszor keresnek bennünket azzal, hogy a munkáltatók semmilyen védőfelszerelést nem biztosítanak a munkavállalóik, illetve a közmunkában dolgozók számára, semmilyen intézkedést nem tesznek az egészségük megóvása érdekében. Mintaleveleket készítettünk, amivel fel lehet hívni a munkáltató figyelmét kötelessége betartására.

Kiszakítja a gyereket a családból az állam, aztán magára hagyja

Hiába tiltja a törvény, hogy a szegénység miatt szakítsanak szét családokat, a budapesti Kossuth Lajos gyermekotthon lakóinak többsége szociális problémák, lakhatási szegénység miatt került az intézetbe, ahol még tragikusabb állapotok között, megfelelő gondoskodás nélkül nevelkedik.

Mítoszok helyett: így valósulhatna meg a fogyatékos emberek önálló életvitele

A fogyatékos emberek jogait sérti Magyarországon a szociális ellátórendszer átalakítása. Az ezzel kapcsolatos kormányzati döntések téves elképzeléseken alapulnak, a társadalmi párbeszéd pedig fájóan hiányzik. Ezért lefordítottuk az Európai Önálló Életvitel Hálózat (ENIL) kritikai kiadványát, amely az intézetekben élő emberekkel kapcsolatos tévhiteket oszlatja el az EU-s támogatások felhasználásának szempontjából, és azt is megtudhatjuk belőle, hogy miként lehetne a reformot az érintettek emberi jogainak tiszteletben tartásával megvalósítani.

A járványhelyzetben is lehetőséget kell adni a kórházban fekvőknek a kapcsolattartásra

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

A járványhelyzetben is lehetőséget kell adni a kórházban fekvőknek a kapcsolattartásra

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

A járványhelyzetben is lehetőséget kell adni a kórházban fekvőknek a kapcsolattartásra

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

A járványhelyzetben is lehetőséget kell adni a kórházban fekvőknek a kapcsolattartásra

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését. A gyerekeknek, szülő nőknek és súlyos állapotú betegeknek a látogatási tilalom alatt is joguk van ahhoz, hogy valaki mellettük legyen. A koronavírusos haldoklótól is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. A tájékoztatás jelenleg is kötelessége a kórházaknak, ennek meg kell találni a megfelelő formáját a koronavírus idején is.

Idős, demens édesanyámat kórházba vitték, és napok óta nem tudunk róla semmit, mert telefonálni nem tud, a kórháztól pedig nem kapunk tájékoztatást... Férjemet nem engedték be a szülőszobára, ezért teljesen magamra maradtam a szülés alatt… Nem engedtek be a haldokló apámhoz, egy szemeteszsákban adták ki a holmiját... Ilyen és ehhez hasonló panaszok, nap mint nap érkeznek jogsegélyszolgálatunkhoz. Pedig a legfontosabb betejogoknak a járványhelyzet alatt is érvényesülniük kellene.

Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás

Nem igazán esik róla külön szó, de Magyarországon a 2020 áprilisi veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve az egészségügy automatikusan átállt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra. Ez sokféle változást hozott az egészségügyi ellátók működésében, és a betegjogokra is kihat. Az egészségügyi törvény előírásai szerint ilyenkor a betegjogok csak annyira gyakorolhatók, amennyire még összeegyeztethetőek a válsághelyzettel. Ez alól kivétel a beteg emberi méltóságához való joga: ez a válsághelyzeti ellátás során sem korlátozható.

A korlátozott érvényesülés tehát nem jelentheti a betegjogok teljes szünetelését. Ha nincs járványügyi indok (és sok egészségügyi ellátóhelyen nincs ilyen), akkor ezeknek érvényesülniük kell.

A kórházak nem hivatkozhatnak általánosságban a válsághelyzeti ellátásra, a betegjogok korlátozásához konkrét indok szükséges. Ilyen konkrét indok lehet, hogy kevesebb orvos és ápoló van az osztályon, mert többeket áthelyeztek a COVID-osztályra, ezért lassulhat az ellátás vagy a tájékoztatás. De ide tartozik az is, hogy a fertőzésveszély miatt jelenleg látogatási tilalom van a kórházakban.

A kapcsolattartás nem egyenlő a látogatással

A legsúlyosabb károkat talán a betegek kapcsolattartáshoz való joga szenvedi. A látogatás – vagyis az, hogy a felnőtt fekvőbeteg látogatókat fogadjon – teljesen tiltott: erről tisztifőorvosi határozat is született. Erre pedig előszeretettel hivatkoznak a kórházak akkor is, ha nem is látogatásról van szó. Holott

a kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a tilalom: a gyerek mellett, a szülő nő mellett és a súlyos állapotú beteg mellett bent lehet lenni a kórházban a járvány alatt is. Az ilyen esetek nem minősülnek látogatásnak.

A szülő nő kísérése – az apa, dúla vagy más személy jelenléte a szülés során – megengedett. Még miniszteri utasítás is van arról, hogy a szülő nő mellett igenis lehet kísérő, aki a szülés részese. Egyedül a császármetszés során tiltott a műtőbe való belépés. Ennek ellenére a gyakorlatban ez nem mindig érvényesül. Van, ahol a kísérő jelenlétét feltételekhez kötik: két negatív PCR-teszthez vagy ahhoz, hogy be legyen oltva az aktuális influenzaoltással. Ismét más kórházakban kategorikusan elutasítják a kísérő beengedését, a járványhelyzetre és a látogatási tilalomra való formális hivatkozással. Ahogy írtuk, ez utóbbi egyáltalán nem helyénvaló, hiszen nem látogatásról van szó. De a járványhelyzetre hivatkozás sem állhat meg általánosságban.

Csak akkor korlátozható a szülő nő kísérése, ha a konkrét intézményben, a konkrét helyzetben ténylegesen fennáll a fertőzésveszély, amit az ombudsman meg is erősített.

A gyereknek is joga van arra, hogy szülője (de nemcsak szülője, hanem törvényes képviselője vagy más kijelölt személy) mellette legyen. Ilyenkor sem minősül látogatásnak a felnőtt jelenléte, és azt sem lehet kijelenteni, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. A koraszülöttekkel kapcsolatban is megállapította az ombudsman, hogy nem lehet általánosságban kizárni a gyerek mellett tartózkodást a PIC/NIC osztályokon. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett. A súlyos állapotú betegnek, különösen a haldoklónak is joga van arra, hogy mellette legyenek. Erről is született tisztifőorvosi iránymutatás, ami kifejezetten kimondja, hogy még a koronavírusos betegektől is elbúcsúzhatnak a hozzátartozók. (Ahogy természetesen más végstádiumú betegtől is.) Maga a tisztifőorvos írja, hogy „a haldokló, végstádiumú beteg láthatása nem várhat órákat, napokat”, azaz ezt a lehetőséget folyamatosan biztosítani kell.

Mi történik a beteggel a kórházban?

Többen kerestek meg minket azzal, hogy idős, sokszor demens hozzátartozójuk műtét miatt kórházba került, és egész bentléte alatt gyakorlatilag semmit nem hallottak róla, mert telefonálni nem tud egyedül, a kórházi osztályok pedig nem elérhetők. Ha mégis, akkor ápoló veszi fel a telefont, aki nem adhat tájékoztatást. Olyan is előfordult, hogy a beteg sokkal rosszabb állapotban kerül ki a kórházból, mint amire a hozzátartozók számítanak, a jelentős állapotromlásról azonban senkitől nem kapnak információt.

Mindenképpen jogsértő, hogy ha a kórház semmiféle tájékoztatást nem ad a hozzátartozóknak. A látogatási tilalom tényleg korlátot jelent, de tájékoztatni nem csak személyesen lehet. A kórházak sokszor a beteg védelmére hivatkozva nem adnak információt telefonon, pedig kérhetnének azonosító adatokat, telefonos jelszót vagy küldhetnének SMS-t egy előre egyeztetett számra, így elkerülve, hogy illetéktelenek férjenek hozzá a beteg személyes adataihoz.

A tájékoztatás azért is fontos, mert

előfordulhat, hogy a beteg már nem tud önállóan döntést hozni a kezeléséről, ezért ilyenkor a hozzátartozónak kell beleegyeznie ebbe. Csak ritkán igazolható, hogy nem volt lehetőség a hozzátartozó tájékoztatására és a döntésének kivárására.

Egyáltalán kit látnak el?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog a járványhelyzet alatt csak korlátozottan érvényesül. Leállították azokat a műtéteket, amelyeknél nem okoz egészségkárosodást, ha néhány hónappal később később végzik el őket. Így jelentős kapacitás szabadult fel az aneszteziológus-intenzív terápiás orvosok körében, akik a koronavírusos betegek ellátásában nélkülözhetetlenek. Azt, hogy egyes területeken (belgyógyászat, szülészet, onkológia stb.) pontosan mely beavatkozások sürgősek és melyek halaszthatók, a szakmai protokollok tartalmazzák.

A rendszer azonban korántsem hibátlan. Időről időre előfordul például, hogy a koronavírus-fertőzött, de más problémával jelentkező beteget nehezen látják el. Olyan eset is volt, hogy a koronavíruson már átesett beteget nem akarta befogadni és megfelelően ellátni a kórház. Valaki pedig azzal keresett meg minket, hogy a háziorvos nem utalta be onkológiai vizsgálatra, pedig az ilyen vizsgálatok épp a sürgős beavatkozások körébe tartoznak.

Amikor a betegjogokra már nem jut idő

Fontos leszögezni, hogy nagyon sok betegjogi sérelem vagy korlátozás nem azért történik, mert az egészségügyi dolgozók semmibe veszik a betegek és a hozzátartozók jogait.

A lassabb tájékoztatás, a kapcsolattartással szembeni vonakodás oka sokszor a leterheltség. A teljesítőképességük határán lévő dolgozóknak az ellátás mellett egyszerűen nincs idejük a tájékoztatásra vagy a látogatás megszervezésére.

Ezért nem elég rajtuk számon kérni a szabályok betartását, hanem rendszerszintű változásra van szükség az egészségügyben. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha sokan vannak, akik nem hagyják annyiban a rossz gyakorlatot.

Tájékoztatóink és mintaleveleink segítségével panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál, de akár magánál a tisztifőorvosnál is. Jogsegélyszolgálatunk pedig továbbra is várja a jogsegely@tasz.hu címen a betegek, hozzátartozók kérdéseit, tapasztalatait.

Ha te sem tudsz eligazodni a nehezen átlátható szabályok között, olvasd el tájékoztató anyagainkat, további kérdés esetén pedig keresd jogsegélyszolgálatunkat! Támogass bennünket, hogy a járvány idején is segíthessünk kiállni a jogaidért!

A címlapi fotó illusztráció, készítette: Pivarnyik Balázs / TASZ

Segítség