Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Mik a legfontosabb problémák a választási jogszabályokat módosító csomaggal?

1. Ahogy benyújtották.

    Különleges jogrendben, az esti-éjszakai kijárási tilalom és teljes tüntetéstilalom kezdete előtt egy perccel, az éjszaka közepén, egyeztetés nélkül - így nyújtották be azt a szerteágazó javaslatot, amit a kormány nem bocsátott társadalmi egyeztetésre, holott ez törvényi kötelezettsége lett volna. Mindeközben a járványügyi védekezésről szóló rendeletek, amik mindenkit érintenek, a hatálybalépésük előtti utolsó pillanatokban jelentek meg. Ezeket valószínűleg rohamtempóban szövegezték meg, szemben a választási szabályokkal, amelyek hosszabb, de a közvélemény számára átláthatatlan folyamat eredményeként születhettek meg. Pedig Gulyás Gergely még októberben is azt mondta, hogy nem készülnek a választási törvény jelentős módosítására.

    2. Amit tartalmaz a javaslat.

      • A javaslat példátlan kényszerpályát jelöl ki az ellenzéki pártoknak a 2022-es országgyűlési választásokra: mivel legalább 50 egyéni jelöltet kell állítani egy pártnak az országos listához, így az ellenzéki koordináció lehetőségei megszűnnek: egy vagy legfeljebb két listát állíthatnak, kölcsönös visszaléptetésekkel pedig nem működhetnek együtt. Eközben a kampányfinanszírozásról szóló rész pedig arra motiválja a pártokat, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, hiszen ekkor több támogatást kapnak.
      • A levélszavazás lezüllesztése: a jövőben akkor is érvényes lenne a levélszavazat, ha hiányzik belőle az ún. belső boríték, vagy az nincs lezárva. Ez a választás tisztaságát és a szavazás titkosságát is sérti. A levélben szavazás során ugyanis egy külső borítékba kell elhelyezni az azonosító nyilatkozatot (amiből kiderül, hogy ki adta le a szavazatot), a szavazólapot pedig egy zárt belső borítékba kell helyezni. Így nem kapcsolható a szavazat a konkrét választópolgárhoz - ez a rendszer kapna most sebet.
      • Gyakorlatilag korlát nélkül lehetne fotót készíteni a szavazólapról: A javaslat a strasbourgi bíróság egy ítéletére hivatkozva megengedné, hogy “magáncélra” le lehessen fotózni a szavazólapot - ilyen lehetőség előírásáról azonban az ítélet nem szól. A fotózás viszont könnyen visszaélésekre adhat okot, hiszen ezután esetleges csalás szervezői egyszerűen ellenőrizhetnék kiszolgálatatott választópolgárok megvásárolt vagy nyomásgyakorlással megszerzett szavazatait.
      • Rövidebb idő áll majd rendelkezésre az átjelentkezésre: Most még viszonylag kényelmes határidő van az átjelentkezésre, a szavazást megelőző negyedik napig kell beérkeznie a kérelemnek a választási irodához. Ezt a kilencedik napra módosítaná a javaslat. Sok élethelyzet képzelhető el, amikor ez a határidő azt eredményezné, hogy végül nem tud szavazni a választópolgár.

      3. Amit nem tartalmaz a javaslat.

      • Évek óta javasoljuk a többes ajánlás (amikor egy választópolgár több egyéni képviselőjelöltet is ajánlhat, annak ellenére, hogy végül csak egyre szavazhat) megszüntetését, hogy végre megszabadulhassunk a kamupártoktól. A többes ajánlás rendszerét azonban a törvényjavaslat fenntartja.
      • Azt is hosszú ideje szorgalmazzuk, hogy a jogalkotó találjon biztonságosabb módot a levélszavazás helyett a határon túli magyarok szavazásának lebonyolítására. Ehhez képest a tervezet még a mostani helyzeten is ront.
      • Nemrégiben javasoltuk, hogy a delegált szavazatszámláló bizottsági tagok elektronikus úton is vagy a lakóhelyük szerinti polgármester előtt is tehessenek esküt. A mostani szabályok szerint ezt csak szavazatszámlálás helyén tehetik meg, így, akár a fél országot is keresztül kell utazniuk ezért, ami megnehezíti a dolgukat és a járványhelyzetben kifejezetten veszélyes is.
      • Több Pest megyei országgyűlési egyéni választókerület határát módosítania kellene az Országgyűlésnek, ugyanis ezeknek annyira megváltozott a lakosságszámuk, hogy a törvény szerint kötelező lenne a módosítás.

      Megosztás

      Kapcsolódó hírek

      Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


      A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

      A választási regisztráció jogfosztás

      Az egyetemesen elismert demokratikus normák szerint a választójog általános. E követelmény értelmében minden nagykorú állampolgár jogosult részt venni a választásokon, kivéve azokat, akiket bíróság – elmeállapotukra tekintettel vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt – kizárt a választásra jogosultak köréből.

      Választási névjegyzékek: hiba hiba hátán

      A névjegyzékbe való felvételi kérelmek beérkezésének visszaigazolására szólítottuk fel az NVI-t.